A Kárpát-medencei Asszonytalálkozó idei rendezvényét Kecskeméten tartották november 28-30 között. A találkozó mottójául „Nők határok nélkül” üzenetet választották. Fő védnöke Novák Katalin államtitkár, védnökei Ékes Ilona alapító, tiszteletbeli elnök és Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét megyei jogú város polgármestere. Sok ismerős arcot láttunk Kárpátaljáról, Erdélyből, s a Délvidékről. A Felvidéket kilencen képviseltük Szobiné Kerekes Eszter vezetésével, Karváról Mészáros Éva, Búcsról hárman, Kiss Katalin, Kecskés Magdolna, Szobi Eszter, Bátorkesziről Varga Márta, Múcska Matild, Szenczi Júlia, Hetényről Nagy Mária és Komáromból Móricz Szerénke.
November 28-án délután volt a vendégek fogadása a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Házában.
Az államtitkár asszony és a polgármester köszöntőjükben ismertették a feladatokat, amelyek megoldásra várnak a családpolitika, családügy, ifjúságügy és az idősgondozás terén.
Engert Jakabné, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület elnöke és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke Múlt-jelen-jövő címen tartottak előadást. A szünetben megnéztük a Bozsó Gyűjteményt, a sok csodálatos bútort, használati tárgyakat és a régi órák gyűjteményét. Nagy élmény volt meghallgatni Kudlik Júlia és Szvorák Katalin Szeretettel című lemezének bemutatóját.
Az esti program keretében Potápi Árpád, nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt hozzánk, majd kerekasztal-beszélgetés formájában pontosítottuk az asszonytalálkozók konkrét céljait. A minden igényt kielégítő Uno Hotelban, a városközpontban voltunk elszállásolva.
Szombaton a Katolikus Közösségi Házban folytattuk a tanácskozást, ahol rövid kultúrműsorral kedveskedtek nekünk a kecskemétiek. A Nemesszeghy Márta Vegyeskar lépett fel, amelyet a Kodály Iskola diákjai alapítottak, majd sokan csatlakoztak hozzájuk, akiket a Kodály-módszer iránti elkötelezettség, és a közös ének szeretete hozott össze. Utána a Hírös Néptánc Tanoda táncosait csodálhattuk.
A tanácskozás első előadója dr. Orosz Ildikó, a Beregszászi Rákóczi Ferenc Főiskola elnöke volt, aki a kárpátaljai magyar családok életéről és az ukrán helyzetről számolt be, hogy milyen nyomot hagytak Kárpátalján a sorsfordulók és az ország váltások, milyen politikai diszkriminációnak voltak kitéve a magyar és német lakosok, akik a mai napig, akárcsak mi, kollektív bűnösöknek számítanak. Az 1991-es változások után sok asszony külföldre, főleg Magyarországra ment munkát keresni: öregeket gondoztak, napszámos munkát vállaltak vagy csempészésből éltek. A 2013-as narancsos forradalom után, 2014-ben testvérháború sújtja Ukrajnát, főleg keleten, az orosz-ukrán határ mentén. Az asszonyok mindnyájan azt szeretnék, hogy szabad, nyugodt, kiszámítható élet legyen Kárpátalján.
Ékes Ilona tiszteletbeli elnök a gyermekbántalmazásról és a gyermekjogokról beszélt. Már kora gyermekkortól kezdve oda kell figyelni, mit engedjünk meg, mit nézhet a tévében, videón, interneten, milyen játékokkal játszik gyermekünk. Fontos a keresztény értékek népszerűsítése, a korai felvilágosítás. Magyarországon ebben az évben 70 gyermek került az emberkereskedők markába, főleg a 13-14 éves lányok és a 9-10 éves fiúk a legveszélyeztetettebbek. Egy év alatt a gyermekpornó 28 százalékkal nőtt, az EU országokban 100 ezer gyermeket árultak a világhálón.
Oláh Anna esélyegyenlőségi referens témája a „Felelősen egymásért, a cigány nőkért, az anyákért” volt. Ebben a kérdésben a református egyház élen jár, 1943-ban Erdélyben megalapította a Református Nőszövetséget, amely felvállalta a cigány missziós szolgálatot. 2004-ben a Kárpát-medence 10 egyházkerületében elindították a tízéves programot, miszerint minden évben máshol rendezik meg a nők találkozóját ebben a témakörben. Idén a Felvidéki Keresztény Nőegylet kezdeményezésére december 7-én minden református templomban e program szerint lesz istentisztelet.
Nagy élmény volt hallgatni Uzslayné Pécsi Rita PhD. előadását „Női gondolkodás, élet, kommunikáció, stresszkezelés és látásmód” címmel. Az előadás mottója: Egymás kedvéért születtünk. A legnagyobb dilemma ma: vajon egyformák vagyunk-e a férfiakkal? Vajon velünk született-e a nemiség vagy választható? A szakemberek véleménye szerint rengeteg példa támasztja alá azt, hogy már fogantatásunk előtt eldőlt, hogy nők vagy férfiak leszünk. Legfontosabb különbségek: anyák-mélyközpontúság, széles látókör, apák-ügyközpontúság, számukra csak egy dolog fontos egyszerre. Beszéd közben a nők mindkét agyféltekéje működésben van, míg a férfiaknál jellemzően csak a bal félteke, amely a tényközlésre szorítkozik.
Wieber Marianna jelmeztervező „Divat és belső harmónia” címen tartott előadást. Mi, magyarok legyünk büszkék arra, hogy 1 100 éves múltunk Európa legszebb hagyománya. A magyar nőkre jellemző volt a nőiesség, a szemérem és a szépség. Az első világháborútól kezdődik a nőiesség hanyatlása, a valóságtól való elrugaszkodás. Térjünk vissza a szép magyar ruházkodási hagyományokhoz! Ne szégyelljük gyökereinket, a szép hímzést, a varrást!
Az előadássorozat utolsó előadója a Napkelet című újság köré csoportosult írónőkről szólt. Kollarits Krisztina irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy 1920 előtt a magyar nők nem publikálhattak, ezért Tormay Cecília megalapította a Napkelet című újságot, amelyben publikáltak kortársai, főleg Ritoók Emma és Szabó Mária. Mindhárman a magyar nők egyenjogúságáért és választójogáért küzdöttek.
Élmény volt, amikor ünnepélyes keretek között elhelyeztük koszorúinkat az Országzászlónál a város főterén. Részesei voltunk az első adventi gyertyagyújtásnak és ezzel egy időben díszkivilágítás ragyogott fel Kecskemét központjában.
Este az evangélikus templomban St. Martin csodálatos jótékonysági koncertjét hallgathattuk meg, amelynek teljes bevételét a kárpátaljai családok megsegítésére ajánlották.
Az utolsó nap délelőttjén zárónyilatkozatban összegeztük, értékeltük a konferencia eredményét és meghatároztuk az Asszonyszövetség jövőbeli feladatait, amelynek a még elmélyültebb kommunikációra és az egységes, határokon átnyúló együttműködésre kell irányulnia.
Varga Márta és Szobi Eszter, Felvidék.ma
