Mintegy hetven szlovákiai és magyarországi községben végrehajtott gyűjtőmunka eredménye ez a könyv, amelyben összesen 600 folklóralkotás található. Feltárja előttünk Gömörország hiedelemvilágát és betekintést enged az ott élő emberek gondolkodásába, életébe és hitébe.
Magyar Zoltán néprajzkutató, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történész-etnográfus-irodalomtanár diplomát. Fő szakterülete a magyar mondavilág, a magyarországi szentek és uralkodók köré épülő mondakörök.
Gömör a történelmi Magyarország egyik legsajátosabb kistája volt. Megannyi különös kis világ, a vízfolyások mentén szlovák és magyar ajkú falvaknak a lankásodó tájba beleolvadó hosszú füzére, bányászok, erdőmunkások, a népes és sok tekintetben öntörvényű helyi pásztortársadalom, polgárok, parasztpolgárok, a hajdani renditudatukat a viselkedésmintáikban XX. századig továbbörökítő kisnemesek. Ez így együtt mind Gömör megye. Területén jelenleg Szlovákia és Magyarország osztozik , a szlovákiak rész nagyobb rész beszterceányai, kisebb része kassai, egy része pedig eperjesi területhez tartozik. A magyarországi rész Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. A vármegye neve-nyilván bonyolultsága miatt- számtalan alakban fordul elő, azonban hivatalos elnevezése eredetileg Gömör és Kis-Hont volt, a két világháború közötti időszakban pedig Gömör és Kishont.
A kiadványt Rozsnyó vidékének néprajza és gazdag népmonda világa iránt érdeklődőknek ajánlják.
Felvidék.ma
27
Előző cikk