A Kassai Magyarok Fóruma (KMF) tisztújító közgyűlését tartott, melyre a Thália Színház Márai Stúdiójában került sor január 21-én.
Azon részt vett Szesztay Ádám főkonzul ugyanúgy, mint Bacsó Tibor, a város nemzetiségi osztályának vezetője, Rácz Olivér és Süli János képviselők, Gergely-Papp Adriana, a Rovás Akadémia alelnöke, Czajlik József színházigazgató, Glezgó Antal, a város Nemzetiségi Klubjának vezetője és több mint 30 személy.
Miután a közgyűlés megválasztotta a szükséges bizottságokat és jóváhagyta a programot, Hanesz Zoltán, leköszönő elnök vette át a szót. Közölte, azért jöttük össze, hogy kötetlenül elbeszélgessünk. Majd röviden áttekintette a KMF történetét. 2011-ben tartották a nulladik ülést, majd még az év márciusában bejegyezték a szervezetet. A polgári társulás célja kezdettől az volt, hogy a Kassán működő 30-40 szervezetet összefogja és kapcsolatot teremtsenek egymással. Észrevétlenül kívántak jelen lenni. 2012 óta félévenként megjelent a Kassai Kaleidoszkóp, ebben minden magyar szervezetet és intézményt bemutattak. Így aki többet szeretne tudni a kassai magyar életről, itt megtalálja az alapvető adatok 90%-át. 2013 tavaszán a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala bevonásával a Nyelvében él a nemzetiség c. nagysikerű kiállítást rendezték meg, mely keretében egy nem hivatalos könyvbemutatóra is sor került. A kötet a kiállítás anyagát foglalja össze. A KMF országos kapcsolatrendszerbe is bekacsolódott a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalán keresztül.
A vitában jó lenne, ha új ötletek jönnének előtérbe – mondta Hanesz -, Kassán sok minden nem pénzkérdés, hogy megvalósuljon, hanem a megfelelő ember kérdése. Tehát az emberi erőforrásokat kell mozgósítani, mert máskülönben a megszerzett összegeket nem tudjuk értelmesen elkölteni. Az a fontos, hogy új vér kerüljön az elnökségbe. El kell gondolkozni, ki mit tud segíteni. Nyitott szemmel kell járni, ami annyira nem időigényes. A közéletben is többet tehetnénk. Kassán nincs magyar közvélemény. A Kassai Figyelő óriási veszélyben van. Később a kapcsolati háló kiépítésének fontosságát is említette. A gazdasági megmaradás érdekében szükséges erőfeszítéseket is szóba hozta. Münchausen báróként magunkat nem tudjuk kihúzni a kátyúból.
Máté László, az Ellenőrző Bizottság elnöke értékelésében elmondta, négy évvel ezelőtt még álltak is a teremben olyan sokan voltak jelen. Ezek a tanuló évek. Következetesebben kell a munkamegosztást megvalósítani. Az alapvető küldetés, koordinálni, ösztönözni a kulturális életet. A kisközösségek életképesebbek, mert annak tagjai ismerik egymást. A kassai helyzet rendhagyó, mert kevesen vagyunk az abszolút számokhoz képest, de a magyarság összetétele is heterogén. Cselekvésre és összefogásra van szükség. A magyar iskolákban több gyerekre, a színházban több bérletesre, a Kassai Figyelőnek több olvasóra lenne szüksége. A KMF legyen partnere a város vezetésének. Ehhez háttérlobbizásra van szükség. A sokrétű pályázati kiírásokat valakinek az elnökség részéről figyelemmel kellene kísérnie. Kulturális, vagy közösségi ügyekben bizonyos maximalizmusra kellene törekednünk, mert a minőség a kisebbség megtartásának előfeltétele. Végül azt kívánta az általa vezetett bizottság nevében, hogy a kassai magyar közösség kommúnióként működjön. Otthonosabban érezzük magunkat, hogy ez a közösség hagyományaiban továbbra is jelen legyen a város életében.
Palenčárné Csáji Ildikó, a Kassai Polgári Klub elnöke egy akkut gondra mutatott rá, hogy még mindig nem sikerült úgy koordinálni a rendezvényeket, hogy ne több essen egy napra. A koordinációs tevékenységre termékenyítően hatottak a megszervezett kassai kerekasztalok, amikor meg tudtuk nagyjából tervezni, ki mikor tartja fontosabb rendezvényeit. Hanesz Zoltán közölte, a műsorokról a Kassai HolMi, az Ami Kassa és a Rovás Akadémia honlapján mindenki tájékozódhat. Februárban, vagy márciusban egy újabb kerekasztal megbeszélést terveznek. Nehéz összeegyeztetni a rendezvényeket, hogy ne kerüljön sor három március 15-ei és négy augusztus 20-ai programra. Mudra Rozália úgy vélte, a koordinálás esetében arra kell figyelni, mi van legnagyobb hatással a kassai magyarság érdekeire. A civil szervezetek fontos helyet kaphatnának a Magyar Házban. Szeretné, ha a KMF nagyobb súlyt fektetne arra, hogy minél több fórumot szervezzen a magyarság megmaradása érdekében.
A nyugdíjasok tájékoztatását többen is fontosnak tartották. A Csemadokból szórólapokat lehet szerezni.
Gergely-Papp Adriana polgármester a falvak problémájára hívta föl a figyelmet. Sok kis falu külön-külön pályázik, mindenki magának akarja megszerezni a pénzt, de külön-külön nem sokra mennek. Komolyabb beruházások esetében egy falu képtelen azt megvalósítani. Szerinte is a KMF fő célja, egyesített képviseletet biztosítson a felsőbb szervek felé. Az ernyő, gyűjtő szerepét nagyobb hangsúllyal kell képviselnie. Hiszen a legtöbb civil szervezetben az aktív tagok száma két-három emberre tehető. Minden szervezet ugyanazt a közönséget kívánja megszólítani. Ráadásul sokszor hasonló tevékenységet folytatnak. Ezért kellene azt összehangolni. Fórumot kellene szervezni a pályázatokról, hogy egyeztetésre kerüljön sor, ebben szívesen segítséget nyújtanak. Később még elmondta, renget gyűlés, értekezlet, rendezvény délután zajlik. Kevés a néző, nem tudunk kellő számú embert aktivizálni. A szlovákiai magyar tévéadást nyomorult időben közvetítik. Létezik egy fekete lista, s a rajta szereplő témákról nem lehet beszélni. A híráralmás nagyon fontos, ezügyben lépni kell. A Rovás Akadémia nevében felajánlotta helységeiket. Képzőművészeti műhelyben dolgozzanak, van színházműhelyük. A kassai magyar művészek összefogása azért ütközik nehézségbe, mert mindegyikük óriási egóval rendelkezik, így önállóan valósítják meg álmaikat.
Šoltés Zsolt szerint, a közel negyven magyar szervezet számos tevékenységéről nem is tudunk. A cél, minél több rendezvényre minél több magyar járjon el. A mostani lehetőségeket sem használjuk ki. Ha 2-3 ember aktív szervezetenként, az 80-100 személyt jelent. Minden lehetséges és már említett fórumon hírt kell adnunk egymásról.
Flórián Mátyás minden szervezetnek, főleg az aktívaknak, meg van a saját prioritásuk. A koordinálás területén egy lépést tettünk előre. Néhány dolog azon múlik, eljárunk-e egymás rendezvényeire. Nem lehet külön utakon járni. Szórólapok készülnek, az interneten is lehet tájékozódni. Aki akar, tudhat róla. Rajtunk múlik.
Máday Ferenc szerint, nekünk kassaiaknak csiszolnunk kellene anyanyelvünket. 6500-7000-en vagyunk, duplája lehet a valóság, de a közömbösek nem vallják be nemzetiségüket. Sok magyar van, aki nem vesz részt a rendezvényeken. Miért? A szimpátia és antipátia is befolyásolja a részvételt. Hol vannak a fiatalok? Egy rendezvényt megszervezni komoly munka. Meg kellene oldani, a régi értékes dokumentumok megmentését. Sokan távoznak az élők sorából és így elpusztulnak a tárgyi emlékek. Szabad királyi város voltunk, melynek minden köve a múltról beszél. Végig kell menni a temetőn, mely tükörképe a múltnak. Kassa a tolerancia városa, ezt meg kell tartani, de ez nem magától valósul meg. Végül kitért a szlovák nyelv kodifikációjára, mely a magyar családneveket szlovák helyesírás szerint írja át. Ezzel kellene kezdeni valamit. Az is fontos, hogy a tankönyvek miképpen írnak a magyarságról. A történelmi tényekkel összhangban kellene tájékoztatni. Mindenkit felszólított a segítségre. Ha lesz közös akarat, akkor siker is lesz.
Szaszák György leszögezte, az utóbbi évtizedekben a kassai fiatalokat nem hoztuk helyzetbe. A Magyar Ház kérdése elodázhatatlan. A Csemadok épületének pincéjében a Pinceszínpad működött, mely új módon felújítja tevékenységét. Rengeteg tehetséges fiatal működik, akik itthon elvesznek. A Rovás Akadémia végzi munkáját, de a kassai magyar művészeket nem tudta megszólítani.
Majd sorolta a feladatokat. Kassán egy független stúdióra van szükség. A Kassai Figyelőnek hetilappá kell válnia, mert a tartalma annak felel meg. Le a kalappal Havasi Péter főszerkesztő előtt, hogy ilyen körülmények között megjelenteti a lapot. Ki kellene harcolni, hogy legyen helyi sajtónk, rádiónk, televíziónk, ha ez nincs, akkor megint ott fogunk tartani, ahol eddig. A hírportálokat havonta 22.600-an nézik. Naponta 2500-an jelentkeznek. Ki kell nevelni a szerkesztőket, akik most ezt művelik, ad hoc csinálják. Rossz körülmények között működik a Thália Színház. Nincs pénz a bemutatókra. A fiatalok szeretnek színházba járni, az lenne a jó, ha annak égisze alatt a művészeti ágak legjobbjai fészekre találnának. Szeretné, ha a fiatalok vennék át a stafétát.
Czajlik József elmondta, a felvidéki kultúra leglátogatottabb intézményét vezeti. Évente 38.000 személy látja előadásaikat, de színházuk egyéb társadalmi kezdeményezések fóruma is. Lehet hozzájuk fordulni. A színház 440 ezres költségvetéssel dolgozik, 225 ezret ezen felül sikerül szerezni, hogy adósságaikat csökkentsék. Amikor átvette a színházat, ez az összeg 45.000-re rúgott, most 12.000 euro. A civil szervezeteknek be kellene építeniük a bérleti díjat költségeik közé, mert ezzel a színházat segítik. Meghajolnak a közösségi érdekek előtt, de Kassán harminc előadást tartanak, a többi százat Magyarországon és egyebütt, de mindenütt Kassa nevét fémjelzik. A kerület, a fenntartó és az felrója, ha ingyen adják a termeket. Mint igazgatónak kötelessége a gazdasági előírásokat betartani. Három-négy hónapra terveznek előre, a nagyobb rendezvényeket akár fél évvel korábban kezdik szervezni. Szakmai tanácsot szívesen adnak a pályázatoknál. Szándéknyilatkozatokat is adnak, ha ez szükséges. Továbbra is lehet rájuk számítani.
Süli János a Magyar Házzal kapcsolatba elmondta, hogy itt számolni kell az ingatlanadóval, a karbantartással és rezsiköltségekkel. A Vaskapura utalt, ahol minden biztosítva volt, de senki sem akart fizetni. Amíg ezt a közösség nem tudja állni, nem várható, hogy megoldás születhet. 6.500 ember érdekeit kell összehangolni. A színház fenntartására a kerület nagy összeget biztosít. A bérletesek száma kimagasló. A nyugdíjas klub helyiséggondjaira a főpolgármester ígéretet tett. Az Óvárosban 24.000 ember lakik, akik 25%-a nyugdíjas. A Rovásban elférne egy egyetemista klub is.
Bánó Balázs a fiatal kassai magyar családok segítésének fontosságára hívta föl a figyelmet, amit Soltés Zsolt is megerosített.Óriási leépülés tapasztalható. Ha erre nem találunk megoldást, pár év múlva nem lesz színház és újság sem. Ennek gazdasági vonatkozása van. A szociális szolidaritás területén fontos lehetőségek vannak – mondta Máté László -, aminek közösségerősítő hatása van.
Kolár Péter egy anomáliára hívta föl a figyelmet. Kassán mind a 22 városrészben hozzávetőlegesen 80 személy foglalkozik kultúrával. De a magyarral egy személy sem! A nyugdíjasokat kiutálták a Fő utcáról, azóta a Csemadokban találkoznak hetente egyszer. De ott 180-an nem férnek el, amúgy még többen lennének. Ott is fizetni kell a villanyt, fűtést, takarítást, vizet… De mivel a Csemadok mellett működnek, nem kapnak támogatást.
Volt este, hogy egyszerre négy magyar rendezvény zajlott és mindegyik tele volt dugig. Tehát vannak magyarok, vagy olyanok, akik a magyar kultúrát szeretik, őket kell megfogni. A Csemadoknak van egy névsora, de kinek juttassák el a meghívót? A postaköltség kifizethetetlen. Pályázatíró tanfolyamot is lehet indítani, de az a fontosabb kérdés, hogy miért kell bizonytalan pályázatokra hagyatkoznia a magyar kultúrának? Csak a Thália az egyetlen kivétel. Országos szavalóversenyre vagy színjátszó fesztiválra csak pályázat útján lehet pénzt szerezni. Vagy kapunk támogatást, vagy nem, vagy három centet. Miért nem biztosítja az állam, hogy alanyi jogon biztosítsa a támogatást? Miért nincs állandó támogatás? Novemberben érkezik meg az az összeg, amelyre márciusban volt szükség.
A fiatalság kérdését illetően, rá kell mutatni 20 évig működött a Pinceszínpad és –klub. Az igények növekedtek és a terem tönkrement. Magyarország jóvoltából a 15-16. századi pince felújítását sikerül megoldani. Ígéretet kaptak, hogy be tudják fejezni. Így majd a fiataloknak lesz egy színvonalas klubjuk. A szlovákiai történetírás pozitív eredménye Kónya Péter színvonalas szlovák nyelvű könyve a magyarok történetéről. A Csemadokban meg lehet nézni és rendelni. A Tháliának hosszú ideje problematikus a helyzete, de erre az épületre 40 millió forintot kaptak azzal a feltétellel, hogy a színház köteles felvállalni a kassai magyar kultúrát. A kis szervezetek, melyek 20 taggal rendelkeznek, hogy is tudnának hozzájárulni a költségekhez?
A termékeny vita után sor került az új elnökség megválasztására. A héttagú elnökség tagjai: Bíró Szilvia, Caban Mária, Gergely-Papp Adriana, Hanesz Zoltán, Mátyás Flórián, Pandy Rita és Šoltés Zsolt. A megválasztott Ellenőrző Bizottság tagja Kolár Péter, Kukoricás Róbert és Köteles Szabolcs.
Az új elnökségnek sikeres munkát kívánunk!
A közgyűlés megszavazta a tagsági díj bevezetését és arról is döntött, hogy a szervezet székhelye a Csemadok kassai épületében lesz.
Erről készült fotógalériánk ITT tekinthető meg.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”44241,43854″}