A kürtőskalács egy székelyföldi különlegesség, amelyet világszerte megkedveltek: napjainkban már nemcsak a magyar nyelvterületen ismert, hanem Európa egyik gasztronómiai jelképeként tartják számon. A kürtőskalács székely-magyar nemzeti érték, egy igazi „hungarikum”, ezen belül: „siculicum”. A kürtőskalács azon étkek egyike, amelynek nevét nem érdemes más nyelvekre lefordítani, mert elveszíti a varázsát. A kürtőskalács a világ minden táján kürtőskalács. Székelyföldön a kürtőskalács ünnepet jelent. Nem kell sokat kutatni a receptje után, hiszen mindenkinek van saját kedvenc kürtőskalácsa a nagymama vagy éppen valamelyik szomszéd receptje szerint.
A friss, forró kürtőskalácsról az örömteli percek jutnak eszünkbe, amelyeket egy családi esemény, egy vásár vagy éppen egy faluközösség ünnepe jelent. A kürtőskalács készítése számunkra már-már külön tudományág. Gondoljanak csak arra, hogy milyen arcot vág egy székely, amikor Budapesten, Berlinben vagy Londonban felfedezi, hogy sajtos vagy fűszeres dorongsüteményeket kürtőskalácsnak neveznek. A székelyek a kürtőst olyan ünnepi csemegének tekintik, amely minden nemes alkalomra kijár. A kürtős számunkra nem a múlt, hanem ízletes falat a jelenből. Ez a kiadvány azért jött létre, hogy a kürtős szerepét a jövőben is erőssé tegyük. Nem maradt más hátra, mint hogy jó étvágyat kívánjak mindazoknak, akik szívesen fogyasztják Székelyföld egyik kedvenc finomságát!
A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra.
A magyar kürtőskalács, a német Baumkuchen, az ónémet Ayrkuchen vagy Spiesskuchen, az osztrák Prügeltorte, a szász Baumstriezel, a svéd spettekaka, a szlovák trdelnik, a cseh trdlo, a litván–lengyel–francia ragoulis/šakotis/sękacz/gâteau-à-labroche egymás rokonai.
A könyvről és magáról a kürtős kalácsról bővebben ITT>>> olvashatnak.
A könyv szerzői: dr. Hantz Péter, tudományos kutató (hantz@general.elte.hu), dr. Pozsony Ferenc, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, dr. Füreder Balázs, főiskolai docens. Szerkesztette: Albert Zoltán, idegenforgalmi irodavezető, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, albertzoltan@kvmt.ro, www.kvmt.ro.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”46593,44729,43086,41885,41137,17663,624,659″}
