„Ameddig az európai jogrend része a kollektív bűnösség elve, addig Európában senki sem érezheti biztonságban a szülőföldjét” – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke Dél-Komáromban a Felvidéki kitelepítettek emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen.
Kövér beszédében kiemelte, azért kell emlékeznünk, mert a szülőföldtől való megfosztás olyan bűn az ember ellen, amelynél csak az élettől való megfosztás a súlyosabb. Ugyanakkor – mint azt hangsúlyozta – emlékeztetnünk is kell, mert ameddig az európai jogrend része lehet a kollektív bűnösség elve, addig a 21. században is bárkivel, bármikor megtörténhet az, ami a százezernyi felvidéki magyarral megtörtént.
„Ameddig az európai jogrend része a kollektív bűnösség elve, addig Európában senki sem érezheti biztonságban a szülőföldjét” – jelentette ki.
Rámutatott, a felvidéki magyarokat a puszta létük miatt nyilvánította ellenséggé a korabeli csehszlovák állam, amely a fasizmus egyik legyőzőjének tekintette magát, ám az ártatlan magyarokkal szemben az etnikai alapú kollektív bűnösség fasiszta elvét alkalmazta.
Ez a fasiszta jogi elv – emelte ki – érvényes és hatályos maradt a kommunista Csehszlovák államban, majd a demokratikusnak mondott rendszerváltozás követően ugyan hatálytalanná vált, de jogilag érvényesen fennmaradt a szlovák államban is.
Kövér véleménye szerint Csehország és Szlovákia uniós csatlakozásával a kollektív bűnösség elve az érvényes európai jogrend részévé vált, ezért napjainkban is bármikor gyakorlattá válhat, és bárkire igaztalanul lesújthat.
„Ha a kollektív bűnösség elve egyszer újra kiszabadulna a palackból, Európa társadalmi, gazdasági és morális értelemben összeomlana. Ameddig tehát ez az érvényes európai jogrend része, akkor ez az összeomlás bármikor bekövetkezhet, és addig minden más, emberellenesnek mondott eszme és politika elleni küzdelem hiteltelen marad” – vélekedett.
A magyar Országgyűlés elnöke szerint az emberi jogok egyetemes rendszeréből még mindig fájóan hiányzik a szülőföldhöz, és ami ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolódik, a nemzeti kulturális önazonossághoz való jog. „A szülőföldjüktől megfosztott, múltbeli áldozatok emlékére és jövőbeni áldozatok védelmében hasznos lenne egyetemes jogerőt szerezni annak az erkölcsi parancsnak, mely szerint akarata ellenére senkit nem lehet eltávolítani szülőföldjéről, senki nem lehet megakadályozni abban, hogy szülőföldjére visszatérjen, illetve senkitől ne lehessen megtagadnia azt a jogot, hogy közösségi keretek között őrizhesse nemzeti önazonosságát” – mondta.
„Erőssé soha nem a bűn tagadása, hanem a bűn megvallása tesz” – fogalmazott Kövér, aki szerint ez a felismerés vezérelte a demokratikus szlovák államot, amikor 1990 után a szlovák parlament megkövette a korábban szintén kollektív bűnösséggel sújtott szlovákiai zsidó és német közösségeket.
A magyar Országgyűlés elnöke kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat is, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben. Amíg ez nem történik meg, addig „tovább él, lappang a bizalmatlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttműködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget” – jegyezte meg.
„Méltatlan vitát oldana fel Magyarország és Szlovákia között, ha a Szlovákiában élő magyarok ugyanolyan akadálymentesen rendelkezhetnének magyar állampolgársággal, mint ahogy a Magyarországon élő szlovákok rendelkeznek szlovák állampolgársággal” – tette hozzá Kövér László.
lm, Felvidék.ma
Fotó: mti {iarelatednews articleid=”53056″}
