A Kárpát-medence magyar politikusai és a magyar szellemi élet vezetői a MÁÉRT zárt ülése során nemcsak tájékozódtak, hanem tájékoztatták is a többieket. A fórum résztvevői így megtudhatták, milyen fontos üzenetet jelentett, hogy Szlovákia Magyarország déli határára – a rendvédelmi feladatok ellátására – magyarul tudó rendőröket és katonákat küldött.
Ami a szlovákiai kisiskolák ügyét illeti, Berényi József felszólalását követően a magyar kormányfő kijelentette, hogy amennyiben Szlovákia ezt a kérdést nem rendezi mindenki számára megnyugtatóan, a magyar kormány nyitott lesz rá, hogy magyar költségvetési forrásból egészítse ki a szükséget szenvedő felvidéki kistelepülések oktatási költségvetését, de erről – természetesen még tárgyalni kell. A zárt ülést követően a sajtótájékoztatón erről Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes részletesebben is szólt.
A MÁÉRT résztvevői a szakmai előadásokat meghallgatva, a vitának is helyet adott, majd a nap második felében közös zárónyilatkozatot fogadtak el.
A Felvidék tekintetében a MÁÉRT zárónyilatkozatában a következő programpontok szerepelnek:
– Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák parlament úgy módosítsa az ország állampolgársági törvényét, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.
– Elutasítják a szlovák közoktatási reform azon elemeit, amelyek a magyar iskolák tömeges bezárásával fenyegetnek. Szorgalmazzák, hogy az intézmények finanszírozási rendjének reformja olyan formában valósuljon meg, amely nem érinti a magyar tannyelvű iskolákat.
– Szükségesnek tartják a szlovák kormány mellett működő Kisebbségi Bizottság működési rendjének átalakítását, a magyarság részére számarányának megfelelő szavazati jog és állami támogatás biztosításával, hogy az – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – ne érintse hátrányosan a magyar kisebbséget.
– Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány úgy módosítja a médiaszabályozást, hogy az – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – ne érintse hátrányosan a kisebbségi nyelveken is sugárzó kereskedelmi műsorszolgáltatókat, televíziókat.
– Fontosnak tartják, hogy a felvidéki magyar érdekképviseletet megjelenítő Magyar Közösség Pártja a 2016. március 5-én esedékes szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba.
– Határozottan kérik, hogy a szlovák kormány tartsa be Szlovákia kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi vállalásait.
– Mivel a Felvidéken élő magyarság egyik legfőbb gondja a munkanélküliség, ezért kérik, hogy a Magyar Kormány hangsúlyosabban foglalkozzon a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott magyarlakta járások helyzetének javításával a bilaterális és az egyéb európai uniós együttműködési lehetőségek kereteit kihasználva.
—
– Ahhoz képest, amit mi itt a zárónyilatkozatban olvashatunk, Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a MÁÉRT zárt ülésén más témákról is beszélt. Miről és miért, erről kérdeztük őt?
– Az ülésen mód van arra, hogy kicsit tágabb környezetbe helyezze az ember azt, ami a zárónyilatkozatban problémaként megjelenik. Természetesen elemeztem a jelenlévők számára, hogy látjuk a választásokat a Felvidéken. Utána pedig egyfajta helyzetleírást adtam, beleértve a migrációs válságot is. Elmondtam a jelenlévőknek, hogy a tavaszi választásokon ma a Smer, Robert Fico győzelmét nem kérdőjelezi meg senki. A kérdés az, ki lesz a koalíciós partnere. Viszont az nem motivációs tényező az ellenzéki szavazók számára, hogy azért menjen el valaki szavazni, hogy koalíciós partner mellett és ne a kormány leváltása mellett voksoljon.
Ha a Magyar Közösség Pártja eléri az öt százalékot, akkor a kormányváltás reális alternatíva. Amennyiben nem érjük el, akkor kizártnak tartom, hogy ellenzéki kormányt lehessen alakítani. Ezért is fontos, hogy az emberek elmenjenek szavazni és bennünket válasszanak.
Arról is beszéltem, hogy az elmúlt négy év a parlamenti politikában a felvidéki magyarság szempontjából maga a csőd, hiszen ez alatt az idő alatt mindössze két javaslattal jött elő a vegyespárt: az egyik a vasúti kétnyelvűség ügye, ami elbukott, a másik a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló alap ügye, ami szintén elbukott. Nem érdektelen, hogy újabban néhány médium, illetve politikai elemző próbálta meghonosítani a „majdnem sikerült” fogalmat, mint politikai kategóriát, ami nehezen értelmezhető. Hiszen van siker és van kudarc. A kettő közötti „tartomány” az valaminek vagy valakinek a tisztára mosása.
Elmondtam azt is, hogy akkora fiaskót, amekkorát magyar szempontból számunkra az utóbbi négy év jelentett, a mi nemzedékünk még nem élt át. És ha ehhez hozzátesszük, hogy az 1950-es évek óta valamennyi magyar iskolabezárással kapcsolatos kísérletsorozatot sikerült meghiúsítanunk, most úgy néz ki, hogy nem tudjuk kivédeni a hatalom legújabb próbálkozását. Ha a márciusi választásokon nincs áttörés, akkor a második világháború óta – a hontalanság éveit nem számítva – a legnagyobb csapás éri magyar iskoláinkat annak következtében, hogy közülük körülbelül 110-et bezárnak.
Ez azt jelentheti, hogy a mai magyar képviselet nemhogy a küldetését, de még a feladatát sem tudta ellátni. Ahhoz, hogy ez változzon, ahhoz a Magyar Közösség Pártjának ott kell lennie a pozsonyi parlamentben. Utaltam arra is, hogy nekünk 2006 és 2010 között milyen komoly sikereink voltak – annak ellenére, hogy ellenzékben voltunk és Robert Fico Ján Slotával és Vladimir Mečiarral kormányzott – egyébként egy sokkal rosszabb szlovák-magyar közegben, mint most. Az utóbbi időszakban viszont semmilyen sikerről sem tudunk beszámolni. Ez az emberekben a Felvidéken szerencsére tudatosult, de korántsem biztos, hogy eléggé.
– És mennyiben tud ebben segíteni Önöknek a MÁÉRT, amely a Kárpát-medencei magyar képviselet legmagasabb szintű tanácskozó testülete, viszont mint a nevében is benne van: ez csupán tanácskozó testület.
– Nekem személy szerint jól esett, hogy ez a fórum a zárónyilatkozatba foglalta, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy visszakerüljünk a pozsonyi törvényhozásba. Ezt még a magyarországi ellenzéki pártok is megtámogatták. Erős morális biztatást kaptunk tehát, de abban nincs vita, hogy a küzdelmet nekünk kell megvívnunk a Felvidéken.
—
A MÁÉRT-et követően – a kormány részéről – Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes, Semjén Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire, ahol a magyar nyelvű sportközvetítések kérdésén kívül a szlovákiai kisiskolák lehetséges bezárására adott potenciális magyar kormányzati válasz is szóba került.
– Hogyan reagált Semjén Zsolt a szlovákiai kisiskolák lehetséges bezárására?
– Nem állítom, hogy ez egy kifejezetten magyarellenes törvény és azt sem, hogy negatív diszkrimináció érvényesülne a magyarsággal szemben. De azt igen, hogy nem érvényesül pozitív diszkrimináció. Amennyiben Magyarországon ilyen fajta döntésre sor került – a kormányzat színezetétől egyébként függetlenül – bármelyik kormányzati ciklusban természetes volt, hogy az a nemzetiségi iskolákra ne vonatkozzon. E tekintetben most azzal szembesülünk, hogy a Felvidéken a kistelepülések esetében bezárásra vannak ítélve az iskolák, miközben a magyarság megmaradása szempontjából ezek az iskolák kulcsfontosságúak.
Ezért Berényi József elnök úr és Bárdos Gyula kérésére a magyar kormány kész arra, hogy a szükséges mértékig – akár magyar költségvetési pénzből – hozzájáruljon ahhoz, hogy fönntartsuk Felvidéken ezeket a magyar kisiskolákat, hogy a felvidéki magyarság magyar nyelven tanulhasson továbbra is. Nyilván mind oktatási, mind pedig szlovák-magyar szempontból is további tárgyalásokra lesz majd szükség, de azt gondolom, hogy nem kérdés, hogy az iskolák ügye a felvidéki magyarság számára alapvető fontosságú, ezért készek vagyunk arra, hogy a szükséges mértékig a felvidéki magyar kisiskolákat finanszírozzuk.
Gecse Géza, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57893,57881,57871,56611,52338″}