XIX. Mécs László Szabadegyetem

Jászón, az Autókemping zárt területén, 2016. július 11. – 17. között szervezik meg XIX. Mécs László Szabadegyetemet (valamikori Jászói Nyári Egyetem).

A rendezvény a hajdani ifjúsági táborok és művelődési táborok hagyományait követi ismét. Tartalmában egyszerre három nemzedék számára is ad művelődési és kikapcsolódási lehetőségeket, tehát családi jellegét is megőrzi. A történelmi, irodalmi, nemzetstratégiai előadások mellett párhuzamosan gyermekprogramok is zajlanak majd, illetve közös kirándulások.

Program:
2016. július 12. (kedd)

10.00   Verséneklő előadói műsor: „Radnóti Miklós: Töredékek.”
Előadó: Zsapka Attila, verséneklő, az érsekújvári Kor-Zár verséneklő együttes frontembere és alapító tagja. A verséneklő Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján, több száz irodalmi fellépésével a háta mögött járja az országot és a magyar lakta településeket. A szóló fellépések mellett egy ideje dalokat is ír, lemezeket készít a Kor-Zár együttessel. Nagy kihívásnak tartja, hogy milyen korosztályhoz szól. Az alsósoknak gyerekverseket, a felsősüknek pedig az élet fontos kérdéseiről énekel. A Töredékek című műsorában Radnóti Miklós megzenésített verseiből, naplórészleteiből, leveleiből ad egy csokorra valót. Verséneklésével népszerűsíti a magyar irodalmat és történelmet. Igyekszik bemutatni a nagyszerű magyar költőket és közkinccsé tenni a magyar költészetet.

11.00   Előadás: ” A Magyar Szent Korona üzenete ma.”
Előadó: Batta György, szlovákiai magyar költő, író, műfordító, újságíró, publicista, aki eddig közel száz előadást tartott a Magyar Szent Koronáról kicsiknek és nagyoknak a Felvidéken és Magyarországon. A Magyar Szent Korona a magyarság felbecsülhetetlen értékű kincse, mert a jézusi világmodellt, az Új Szövetséget testesíti meg, s mint ilyennek, nincs párja a világban. Az elmúlt esztendők újabb, tudományosan bizonyított felismerést hoztak vele kapcsolatban: a csillagászat módszereivel vizsgálva kiderült róla, hogy Koronánk kozmikus naptár, abroncsa kétezer év legfontosabb eseményeit rögzíti, egyebek mellett Jézus és Mária születésének napját, a honfoglalás dátumát és azt az évet, amelyben István királyunk felajánlotta országunkat a Szűzanyának.

15.00   Előadás és könyvbemutató: „A csehek, szlovákok, magyarok útja 1914-től Trianonig.”
Előadó: Popély Gyula, szlovákiai magyar történetíró, képviselő, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kutatási területe a felvidéki magyarság 1914 – 1945 közötti politikai és művelődéstörténete, demográfiai helyzetének alakulása, a nemzetközi kisebbségvédelem. Eddig nyolc önálló monográfia és több tucat tanulmány szerzője. A történész professzor előadásában a csehek, szlovákok, magyarok útját mutatja be – 1914-tól Trianonig terjedő sorsfordító időszakot tekinti át. Áttekintése kiterjed az I. világháborút közvetlenül megelőző hónapoktól a geopolitikai átrendeződés lezárulásáig, különös figyelmet fordít a cseh aspirációk alakulására, és a legújabb forrásokra alapozva újszerű megvilágításba helyezi a magyar Vörös Hadsereg harcait. „Trianon végső soron a győztesek táborába tartozó utódállamoknak is tehertételt jelentett, ezért joggal nevezhető olyan történelmi tragédiának, amely egész Közép – Európa állandó destabilizációs tényezőjévé vált”– összegezi a történész. Az elszakított északi országrészben élő magyarság helyzetét vizsgálja a kényszerű realitássá váló Csehszlovák Köztársaság első tíz évében. Átfogó képet nyújt a csehszlovák fennhatóság alá került magyar nemzetrész első tíz esztendejéről, az államhatalmi önkény különféle formáiról és megnyilvánulásairól, a kisebbségi élet buktatóiról, a helytállásokról és megalkuvásokról, a reményről és reménytelenségről, a várakozásokról és lemondásokról. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

16.30   Előadás: „Wass Albert, a XX. századi Erdély krónikása a világban (1908 – 1998)”.    Előadó: Takaró Mihály, író, irodalomtörténész, tanár. A résztvevők és érdeklődők előadást hallhatnak Wass Albert, író, költő életútjáról, illetve az előadó bemutatja az író jelentősebb műveit: Farkasverem, Csaba, Jönnek!, Mire a fák megnőnek, A titokzatos őzbak, Adjátok vissza a hegyeimet!, Tizenhárom almafa, A rézkígyó, Elvásik a veres csillag, Valaki tévedett, Kard és kasza, Hagyaték és további műveit. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit és hanghordozóit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

19.00   Előadói est és összeállítás a templomban: „A templomok lázadása”.
Előadói est a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában. Előadó: Dinnyés József, magyar zeneszerző, előadóművész, daltulajdonos, énekes, gitáros, a Magyar Kultúra Lovagja, a Balassi emlékérem tulajdonosa, Radnóti-díjas és Béres Ferenc-díjas zeneszerző. Közreműködik gitáros vendége Rósz György.  Az előadóművész ezernél is több magyar verset zenésített meg az elmúlt 500 év magyar költészetéből. Gyakorta sok szó esik hitről, Isten kereséséről és megtalálásáról. Dinnyés József számára ez nem kérdés, neki annál sokkal mélyebben gyökerezik a hite, legyen szó akár választott hitvallásáról, akár magyarságáról, akár a költészetről – mindezek együtt élnek benne elválaszthatatlanul. Talán születésétől fogva, de ötven éve meg is vallja ezt a nyilvánosság előtt: klubokban, iskolákban, közösségi házakban, börtönökben és nem utolsósorban templomokban. A dalos, aki egy szál gitárjával éppen öt évtizede indult útnak szabad szellemű szegedi fiúként, akiről nem lehet mondani, hogy műfajt teremtett, hiszem ő maga egy műfaj, magától értetődően dallal, verssel, előadásokkal ünnepli énekmondói létének fél évszázadát. Ezekhez ad keretet új lemeze, A templomok lázadása, amelyen 15 magyar költő 19 versét szólaltatja meg. Valamennyi a hitről, az imádság általi önvallomásról, megtisztulásról vagy pedig a lélek kétségeiről szól. Ötven év hitével, reményével, szeretetével. Az összeállítás címadó költeménye Czegő Zoltán alkotása. A kiürült templomok kérdőre vonják a hallgatót, hogy hová lettek a padokból a hűségesek? Az előadás többi versének szerzője hitről, hűségről, Istenről, barátságról, feladatokról és nehézségekről beszél a hallgatóhoz. „Egy órán keresztül mondom a dalokat, vigasztalom a lázadó templomokat, hogy nem hagyjuk el hitünk épületeit, mert van hit, van remény és szeretet” – véli a zeneszerző. Az előadás után a szerző eddig megjelent lemezeit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

20.30    A Lovasíjász – Az ősi magyar harcművészet filmje, színes, magyar dokumentumfilm.
Filmvetítés. Rendező: Kaszás Géza. Főszereplők: Kassai Lajos, Obrusánszky Borbála, Kassai Iskola növendékei. A film időtartama: 115 perc. A film Kassai Lajos tevékenységével, az általa újrateremtett – csak az elődeinkre jellemző ősi harci képességgel – a lovasíjászattal, ennek szellemi hátterével, az abból létrejött, a világban futótűzként terjedő sporttal, Kassai Lajos kulturális életünkben betöltött szerepével foglakozik. Mindezekről számtalan anyag található az írott és elektronikus médiában. Hasonló témával foglakozó könyve már több kiadást megért, több nyelvre lefordították. Kínában sztárként ünneplik mind a bemutatókon, mind a televízióban. Ha Hollywood olyan szuper produkciót forgat, amiben lovasíjászok szerepelnek, akkor őt kérik fel szakértőnek és ő tanítja be a sztárokat, mint a legutóbb Kínában forgatott filmben, Matt Damon-nak. Lovasíjász módszere 2013 novembere óta hungarikum. A film középpontjában az ember áll, akit az íj vitt a lovakhoz, és akit azok repítettek a lábbal és a gondolattal bejárható világba.

A rendezvény részletes, napokra és órákra lebontott programja ITT érhető el.