Jászón, az Autókemping zárt területén, 2016. július 11. – 17. között szervezik meg XIX. Mécs László Szabadegyetemet (valamikori Jászói Nyári Egyetem).
A rendezvény a hajdani ifjúsági táborok és művelődési táborok hagyományait követi ismét. Tartalmában egyszerre három nemzedék számára is ad művelődési és kikapcsolódási lehetőségeket, tehát családi jellegét is megőrzi. A történelmi, irodalmi, nemzetstratégiai előadások mellett párhuzamosan gyermekprogramok is zajlanak majd, illetve közös kirándulások.
Program:
2016. július 13. (szerda)
10.00 Előadás: „A csehek, szlovákok, magyarok útja Trianon után 1938 – 1939-ig.” Előadó: Popély Gyula, szlovákiai magyar történetíró, képviselő, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Trianon után a magyar etnikai terület összezsugorodott, „nemzetiségileg vegyes területté” vált, az egykori német és rutén népesség pedig jelentéktelen szórvánnyá csökevényesedett. Ha csupán mutatókban vetjük össze a száz év előtti és a mai állapotokat, akkor is feltűnhet a változások rendkívüli, természetellenes mértéke. A történész feladata, hogy kiderítse, mi történt velünk, és ami történt, annak mi áll a hátterében. A történész professzor előadásában a csehek, szlovákok, magyarok útját mutatja be – Trianon után 1938 – 1939-ig. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.
11.00 Előadás: „Vitéz Nagybányai Horthy Miklós (1868 – 1957)”.
Előadó: Takaró Mihály, író, irodalomtörténész, tanár. A résztvevők és érdeklődők előadást hallhatnak Horthy Miklósról, a Tengerészeti Akadémia hallgatójáról, a tengerész hadapródról, világ körüli utazásairól, angliai tanulmányutjairól, Ferenc József császár szárnysegédjéről, a Novara hőséről, a szegedi kormány hadügyminiszteréről. Megtudhatjuk, hogyan választották kormányzóvá, mikor vezette be a pengőt, hogyan vezette ki az országot a külpolitikai elszigeteltségből. Érdekes tudnivalókat hallhatunk a kormányzói tisztéről való lemondásáról, a Németországba való kiviteléről, a védőőrizetből való kiszabadulásáról, a Portugáliában megélt emigrációs éveiről, az 1957-ben bekövetkezett haláláról és újratemetéséről. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit és hanghordozóit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.
14.00 Barlanglátogatás.
A táborlakók délutáni közös látogatása a jászói barlangba. A barlanglátogatás túravezetője: Képes Sándor, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.
15.00 Előadás és könyvbemutató: Polonica varietas – Szepsi Csombor Márton nyomában 400 év múlva.
Előadó: Szalai Attila és Móser Zoltán, akik feldolgozták Szepsi Csombor Márton 1912-es és 1918-as lengyelországi utazásait. Az előadás után a szerzőpáros könyvét árusítják majd és személyesen dedikálják a könyveket.
16.00 Előadás: „Az 1956-os forradalom kitörésének és lefolyásának körülményei és következményei”.
Előadó: Tőkéczki László, történész, egyetemi tanár, a Magyar Érdemrend középkeresztje tulajdonosa. Évek óta évente több mint 100 előadást tart Magyarországon és a kisebbségi magyarság körében tudományos, egyházi, politikai és közművelődési felkérésekre. A történész szerint a trianoni békeszerződés egy orbitális hazugságon alapul és az unió nem foglalkozik eleget a kulturális autonómia kérdésével. Ez a hazugság a népek önrendelkezési joga volt, mert erről a béketárgyalások során nem volt szó. Az Európai Unió a határok átjárhatóságát megoldotta ugyan, de a kulturális jogok kölcsönös alapú intézését nem, ez szerinte messzemenő illúzió volt. Az előadó kiterjedt publikációs tevékenységet folytat, kutatási területe a legújabb kori magyar eszme- és politikatörténet. Az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja. Előadása az 1956-os magyarországi forradalom lesz: hatvan évvel az események után áttekinti a forradalom kitörésének és lefolyásának körülményeit, illetve annak következményeit.
19.00 Saját szövegű koncert: „Dallamos közérzetem.”
Előadó: Dinnyés József, magyar zeneszerző, előadóművész. A koncerten elhangzik tizenkét ének az elmúlt ötven évből a puha diktatúrától a demokráciáig. „Ki vagyok? Mit akarok? Az önmeghatározás kísérletei. Az előadás dalait az elmúlt 50 évben írt műveimből válogattam. Az állampolgári szerep nehéz és buktatóit nem ismerjük. Részt venni vagy jelen lenni a kérdés a szocializmus utáni idők első éveiben. Erre keresem a választ saját szövegű dalaimban. Ebben a mozdulatlannak tűnő állampolgári létben ismét a vers és a próza segített az embereknek felülemelkedni a napi ideológiai harc okozta sérüléseken” – kérdi az előadóművész. Az előadás után a szerző eddig megjelent lemezeit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.
20.00 Előadás és filmvetítés:” Hóhér, vigyázz! – A siralomháztól a Parlamentig.” Előadó: Wittner Mária, politikus, országgyűlési képviselő, a Magyar Köztársasági érdemrend nagykeresztje és a Szent István-díj tulajdonosa. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként tevékenykedett, a forradalom és szabadságharc élő tanúja, egyik áldozata és példaképpé váló hőse. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970-ben szabadult nemzetközi nyomásra – komoly oka volt a Kádár-rendszernek, hogy őt fogva tartsa. A börtönben töltött időszakról szóló emlékeit többek között a Szabadság vihara és a Hóhér vigyázz! című filmekben mondta el. Visszaemlékezéseit megossza a hallgatókkal is. Wittner Mária életét bemutató Hóhér vigyázz! című portréfilmjében nem a szokványos módon örökítették meg az alkotók az egykori 1956-os forradalmár és szabadságharcos életét és gondolatait. Megismerhetjük, miként lettek 1956-ban a fiatal lányokból fegyverforgató forradalmárok, majd a halállal büszkén farkasszemet néző kivégzettek. Sokat hallunk Wittner Mária barátnőjéről, Havrila Bélánéról. Katival nyolc hónapon keresztül voltak cellatársak a siralomházban. Az ő emlékét is idézi a film címe, hiszen Kati arra kérte a hóhért, vigyázzon a hajára, mert szépen akar a túlvilágon Isten elé állni.
A rendezvény részletes, napokra és órákra lebontott programja ITT érhető el.