2018 a külhoni magyar családok éve – családbarát vállalkozások támogatása pályázati felhívás

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Támogató) a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: BGA tv.), valamint a BGA tv. végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján nyílt pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2018. évi „Nemzetpolitikai célú támogatások” előirányzata terhére az alábbiak szerint:

1.A pályázat célja 

A pályázat célja az általános vállalkozásfejlesztés, továbbá családbarát munkahelyek kialakítása, fejlesztése, családokat segítő szolgáltatások nyújtása és/vagy külhoni diákok szakmai képzésének, valamint pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának támogatása.

A) A Horvát Köztársaságban, a Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos államok) 2017. január 1-je előtt alapított magyar vállalkozások támogatása a Kárpát-medencei gazdasági térség erősítése érdekében, melynek keretében mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával, forgalmazásával kapcsolatos olyan fejlesztési projekt valósul meg, melynek része a családbarát munkahelyek, családokat segítő szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és/vagy a külhoni diákok szakmai képzésének, pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának támogatása.

B) A szomszédos államokban 2017. január 1-je előtt alapított magyar vállalkozások támogatása a Kárpát-medencei gazdasági térség erősítése érdekében, melynek keretében nem mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával, forgalmazásával kapcsolatos olyan fejlesztési projekt valósul meg, melynek része a családbarát munkahelyek, családokat segítő szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és/vagy a külhoni diákok szakmai képzésének, pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának támogatása

2.A pályázati felhívás tárgya

A szomszédos államokban bejegyzett (nyilvántartott) és működő külhoni magyar vállalkozások támogatása családbarát munkahelyek, szolgáltatások kialakításával, fejlesztésével és/vagy külhoni diákok szakmai képzésével, pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának támogatásával.

3. A pályázókkal kapcsolatos elvárások a pályázat benyújtásakor, a lehetséges pályázók köre

3.1. A BGA tv. 1. §-ában és 3. §-ában foglaltak figyelembevételével pályázatot nyújthat be gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző, továbbá adószámmal rendelkező:

• jogi személy,
• egyéni vállalkozó[1].

3.2. Pályázatot nyújthatnak be:

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában foglaltak figyelembevételével azon mikrovállalkozások és kisvállalkozások[2] , amelyek 2017. január 1-je előtt bejegyzésre kerültek, és azóta is folyamatosan működnek. A pályázó vállalkozásnak a helyi jogszabályoknak megfelelően hatósági nyilvántartásba bejegyzett vállalkozásnak kell lennie, előtársaság nem pályázhat.

3.3. Jelen pályázat alkalmazása tekintetében magyar vállalkozásnak minősül – összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) rendelkezéseivel, különösen a személyi hatályt rendező 1. §-ban foglaltakkal – az az egyéni vállalkozó, valamint az a mikrovállalkozás és kisvállalkozás, amelynek tulajdonosa (tagja, részvényese) — jogi személy tulajdonos esetén a jogi személy tulajdonos tulajdonosai —, aki a szomszédos államok valamelyikében állandó lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személynek minősül.

3.4.A támogatást igénylő pályázó (beleértve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014 EU rendelet melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozásokat is) jelen pályázati felhívásra kizárólag egy pályázatot nyújthat be.

3.5.A pályázó vállalkozás vagy annak tulajdonosa, tagja, részvényese nem lehet tulajdonosa, tagja, részvényese más, jelen pályázati felhíváson induló vállalkozás(ok)nak. Kizárólag átlátható szervezetek pályázhatnak, így amennyiben a pályázó tulajdonosa nem magánszemély, hanem egyéb szervezet, akkor a tulajdonosi struktúrát addig kell bemutatni, amíg végső tulajdonos(ok) személye egyértelműen megállapítható.

[1] Pályázati szempontból nem támogathatóak Szerbiában földműveléssel foglalkozó természetes személyek, akkor sem ha BPG (broj poljoprivredog gazdinstva) regisztrációs számmal rendelkeznek.

[2] „A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

1. a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
2. b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

1. a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
2. b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.”

4. Igényelhető támogatás

4.1. A teljes támogatási keretösszeg 500.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Bethlen Gábor Alap Kollégiumának javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap Bizottsága (a továbbiakban: Támogató) dönt.

4.2.Megpályázható támogatás

4.2.1.a pályázati felhívás 1. A) pontja szerinti tevékenységet végző vállalkozások esetén 3.000.000 Ft – 4.500.000 Ft közötti összeg. A támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül 1408/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint, vagy halászati támogatásnak a 875/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti. A csekély összegű (de minimis) támogatástartalom EUR-ban történő meghatározása a 2018.02.15-én érvényes EKB árfolyamon történik.

4.2.2.a pályázati felhívás 1. B) pontja szerinti tevékenységet végző vállalkozások esetén 3.000.000 Ft – 6.000.000 Ft közötti összeg. A támogatás általános csekély összegű támogatásnak minősül 1407/2013/EU rendelet a 6. cikk (1) bekezdése szerint. A csekély összegű (de minimis) támogatástartalom EUR-ban történő meghatározása a 2018.02.15-én érvényes EKB árfolyamon történik.

4.3. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.

4.4. A támogatás nyújtása egy összegben, támogatási előlegként folyósítva, utólagos beszámolási kötelezettséggel történik. A Támogató fenntartja magának a jogot, hogy azon pályázók esetében, akik valamely korábbi pályázatuk vonatkozásában beszámolási, és/vagy hiánypótlási kötelezettségüknek határidőben nem tettek eleget, támogatást nem biztosít.

4.5. A támogatás intenzitása 100%.

4.6. A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.

5. A pályázat megvalósítási paraméterei

• Megvalósítási időszak: 2018. január 1. – 2019. február 28.
• A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2018. március 7.
• Benyújtási határidő: 2018. április 6. 14,00 óra Közép-európai idő szerint.
• Elszámolási határidő: a támogatottnak a projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2019. március 31-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (a továbbiakban: NIR) felületén.

6. Támogatható kiadások

A pályázat célja az általános vállalkozásfejlesztés (lásd III. alpont), továbbá kötelezően megvalósítandó alcélok legalább egyikének megvalósítása, mely családbarát munkahely kialakítása, fejlesztése, családokat segítő szolgáltatások nyújtása (lásd I. alpont) és/vagy külhoni diákok szakmai képzésének, pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának támogatása (lásd II. alpont).

A vállalkozás fejlesztéséhez szükséges költségeken kívül (lásd III. alpont), a projektnek kötelezően tartalmaznia kell az I. alpont szerinti alcél esetében legalább 600.000 Ft értékben támogatható kiadást és/vagy a  II. alpont szerinti alcél esetében legalább 1, legfeljebb 5 diák szakmai képzését és/vagy pályakezdő fiatal foglalkoztatását.

A pályázat keretében kizárólag a projekt megvalósításához szükséges, a megvalósítási időszakban – azaz 2018. január 1. és 2019. február 28. között – teljesült gazdasági események számolhatóak el, az alábbiaknak megfelelően.

1. A projekt keretében támogatás igényelhető az alábbi családbarát munkahelyek kialakításához, fejlesztéséhez, családokat segítő szolgáltatások nyújtásához, elősegítve a munkavállalók családi életének és munkahelyi kötelezettségeinek könnyebb összehangolását, a családok mindennapi életkörülményeinek javulását, melynek pozitív hatása a munkavállalókon és a munkaadókon kívül közvetett módon a társadalom egy jelentős részét is érinti: 

• családbarát helyiség kialakításához szükséges berendezések, felszerelések (pl. játszósarok kialakítása);
• munkavállalók tanköteles korú gyermekeinek tanszercsomag biztosítása, beszerzésének anyagi támogatása;
• gyermekek napközbeni felügyeletének megszervezése vagy anyagi támogatása (pl. céges bölcsőde/óvoda, néhány órás, rendszeres gyermekfelügyelet);
• napközik, táborok biztosítása iskolai szünidők idejére;
• családi rendezvények szervezése (pl. családi napok, lehetőség biztosítása arra, hogy a gyermek megismerje a szülő munkahelyét egy nyílt nap keretében, stb.);
• rugalmas munkaszervezés, részmunkaidős lehetőség biztosítása kismamák, édesanyák, édesapák számára;
• várandósoknak nyújtott szolgáltatások (szülésfelkészítő tanfolyam, babakelengye, anyagi juttatás);
• újdonsült apukák részére nyújtott szolgáltatások (pl. apai szabadság);
• díjak, versenyek gyerekeknek;
• mentálhigiéniás képzés a munkahelyi és családi lét egyensúlyának megteremtéséhez;
• családok számára a régióban egyedülálló szolgáltatás biztosítása.

A NIR felületen a külön „családbarát tevékenységhez kapcsolódó….” névvel ellátott sorokban kérjük feltüntetni a fenti célok eléréséhez szükséges költségeket.

„>Családbarát tevékenységhez kapcsolódóan támogatható kiadások

a.) Családbarát tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés költségei 

• új és használt tárgyi eszközök beszerzése;
• infokommunikációs eszközök (hardver, hálózati eszközök, nyomtató); egy számítógép konfiguráció és monitor, vagy laptop esetében maximum bruttó 300.000 Ft operációs rendszer nélküli beszerzési érték számolható el. Amennyiben a beszerzés értéke a felhívásban meghatározottól eltérő, a támogatást igénylőnek a pályázati adatlap költségek indoklása részben igazolnia kell (pl. a használni kívánt szoftver hardver igényének alátámasztásával) annak szükségességét.

b.) Családbarát tevékenységhez kapcsolódó immateriális javak beszerzése

• licenc költségei;
• immateriális javakként aktivált szoftver beszerzése beleértve a betanítás költsége (közvetlenül a beszerzett szoftverhez kapcsolódva).

c.) Családbarát tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költsége

• kommunikációs szolgáltatások költségei;
• informatikai, rendszerüzemeltetési és web fejlesztési szolgáltatások díja, honlap létrehozása;
• családbarát tevékenységhez kapcsolódó bérleti díjak: a családbarát munkavégzéshez vagy a családbarát szolgáltatás biztosításához szükséges eszköz és helyiség bérlése, amennyiben a támogatási kérelemben (pályázat Szakmai tervében) indoklása megtörténik, költséghatékonysága bemutatásra kerül, melyek elszámolható költsége nem haladhatja meg a támogatás 30%-át;
• képzéshez kapcsolódó költségek;
• szállítási, fuvarozási és raktározási szolgáltatások költségei;
• üzemanyagok, a szervezet saját tulajdonában lévő gépkocsijainak esetében;
• kiküldetés, utazási költségtérítés;
• közüzemi díjak;
• szállásköltség;
• média- és reklámkiadások, nyomdaköltségek;
• egyéb szolgáltatások díja.

d.) Családbarát tevékenységhez kapcsolódó anyagköltségek

• étkezési költségek (kizárólag munkahelyi családi rendezvénnyel összefüggő étkezési szolgáltatások);
• irodaszer, nyomtatvány beszerzése;
• könyv, folyóirat vásárlása, előfizetése;
• fűtő- és tüzelőanyag beszerzése;
• egyéb anyagbeszerzés.

e.) Személyi megbízási jogviszony bruttó díja (bérszámfejtett)

• A pályázat céljával összefüggő személyi megbízási jogviszony bruttó díja (legfeljebb a támogatás 40%-a). Bérszámfejtésre kerülő (NEM számla ellenében fizetendő), határozott időre szóló megbízási szerződés szerinti bruttó díjak.

II. Támogatás igényelhető a vállalkozásnál tartandó szakmai gyakorlat, foglalkoztatás[3]  biztosításához, mely hozzájárul a külhoni diákok szakmai képzéséhez, a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásához.

A vállalkozás legfeljebb 200.000 Ft/diák, vagy pályakezdő fiatal részére igényelhet támogatást, amennyiben szakmai gyakorlatot biztosít a diák részére és/vagy foglalkoztat pályakezdő fiatalt az alábbi szempontok figyelembevételével:

• vállalkozásonként legfeljebb 5 diák és/vagy pályakezdő fiatal képzésére van lehetőség; (legfeljebb 1.000.000 Ft/összesen 5 diák és/vagy pályakezdő fiatal);
• a diák, pályakezdő fiatal állandó lakóhelye szerinti és a szakmai gyakorlatot biztosító vállalkozás bejegyzése szerinti államnak meg kell egyeznie;
• a vállalkozás működési tevékenységének megfelelő képzésben részt vevő diákot, pályakezdő fiatalt lehet fogadni;
• a szakmai gyakorlaton résztvevő diáknak tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie;
• a pályakezdő fiatal esetében 2016. után megszerzett szakképesítéssel és/vagy diplomával kell rendelkeznie;
• a támogatás felhasználása során minden diák részére legalább 174 órányi szakmai gyakorlati időt (lehetnek csoportos foglalkozások is), a pályakezdő fiatal részére 174 órányi foglalkoztatást kell biztosítani, a szakmai gyakorlat és a foglalkoztatás időpontja a vállalkozás és a diák vagy pályakezdő fiatal igényeit figyelembe véve rugalmasan tervezhető, de legkésőbb 2019. február 28-ig meg kell valósulnia a teljes programnak;
• a vállalkozásnak a szakmai gyakorlat, foglalkoztatás megvalósulását követően beszámolót (lásd. V. melléklet) kell elkészítenie és benyújtania;
• a vállalkozás feladata a szakmai gyakorlatra bevonni kívánt diák vagy pályakezdő fiatal megkeresése, az adott országban hatályos jogszabályok, munkavédelmi előírások betartása a gyakorlati képzés vagy foglalkoztatás során, szakmai gyakorlat esetén a szakintézménnyel történő kapcsolatfelvétel is.

[3] Szakmai gyakorlat: 

• diák esetén a szakképző oktatási intézmény és a diák (18 év alatti diák esetében a törvényes képviselője), valamint a nyertes vállalkozás között létrejött megállapodás révén szabályozott jogviszony, mely részletezi a felek kötelezettségeit, a szakmai gyakorlaton való részvétel feltételeit;
• fiatal pályakezdő esetében a fiatal pályakezdő és a nyertes vállalkozás között létrejött megállapodás révén szabályozott jogviszony, mely részletezi a felek kötelezettségeit, a foglalkoztatáson való részvétel feltételeit.

Szakmai gyakorlathoz, foglalkoztatáshoz kapcsolódóan támogatható kiadások

a.)Szakmai gyakorlathoz, foglalkoztatáshoz kapcsolódó eszközbeszerzés költségei

• új és használt tárgyi eszközök beszerzése;
• infokommunikációs eszközök (hardver, hálózati eszközök, nyomtató); egy számítógép konfiguráció és monitor, vagy laptop esetében maximum bruttó 300.000 Ft operációs rendszer nélküli beszerzési érték számolható el. Amennyiben a beszerzés értéke a felhívásban meghatározottól eltérő, a támogatást igénylőnek a pályázati adatlap költségek indoklása részben igazolnia kell (pl. a használni kívánt szoftver hardver igényének alátámasztásával) annak szükségességét.

b.) Szakmai gyakorlathoz, foglalkoztatáshoz kapcsolódó immateriális javak beszerzése

• licenc költségei;
• immateriális javakként aktivált szoftver beszerzése

c.) Szakmai gyakorlathoz, foglalkoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások költsége

• kommunikációs szolgáltatások költségei;
• szakmai gyakorlathoz kapcsolódó bérleti díjak: a szakmai gyakorlat végzéshez vagy a szolgáltatás biztosításához szükséges eszköz és helyiség bérlése, amennyiben a támogatási kérelemben (pályázat Szakmai tervében) indoklása megtörténik, költséghatékonysága bemutatásra kerül, melyek elszámolható költsége nem haladhatja meg a szakmai gyakorlat után járó támogatás 30%-át;
• szállítási, fuvarozási és raktározási szolgáltatások költségei;
• biztosítási díjak;
• üzemanyagok, a szervezet saját tulajdonában lévő gépkocsijainak esetében;
• közüzemi díjak;
• egyéb szolgáltatások díja.

d.) Szakmai gyakorlathoz, foglalkoztatáshoz kapcsolódó anyagköltségek

• étkezési költségek;
• irodaszer, nyomtatvány beszerzése;
• könyv, folyóirat vásárlása, előfizetése;
• egyéb anyagbeszerzés.

e.) Személyi megbízási jogviszony bruttó díja (bérszámfejtett)

• a pályázat céljával összefüggő személyi megbízási jogviszony bruttó díja. Bérszámfejtésre kerülő (NEM számla ellenében fizetendő), határozott időre szóló megbízási szerződés szerinti bruttó díjak.

f.) Bruttó bérköltség és a munkaadót terhelő járulékok adok

• kizárólag a képzést, szakmai gyakorlatot biztosító dolgozók bérköltsége, mely nem haladhatja meg a vállalkozásnál az adott munkakörben fizetett átlagbért, és/vagy a képzésen részt vevő diák, pályakezdő fiatal részére kifizetett juttatást.

A NIR felületen külön költségsorban szükséges rögzíteni a szakmai gyakorlat biztosításához kért támogatást.

III. A vállalkozás fejlesztéséhez elszámolható költségek

a.) Eszközbeszerzés költségei

• új és használt tárgyi eszközök beszerzése, beleértve a növény és állatállomány fejlesztését, mezőgazdasági erőgépek (pl. traktor) beszerzését, azok szállítását és üzembe helyezését, valamint a betanítás költségét, amennyiben közvetlenül az eszközhöz kapcsolódik;
• irodai, igazgatási berendezések, felszerelések (irodai bútor tekintetében kizárólag író- és tárgyalóasztal, szék, irattároló szekrény, polc beszerzése támogatható);
• infokommunikációs eszközök (hardver, hálózati eszközök, nyomtató); egy számítógép konfiguráció és monitor, laptop esetében legfeljebb bruttó 300.000 Ft operációs rendszer nélküli beszerzési érték számolható el. Amennyiben a beszerzés értéke a felhívásban meghatározottól eltérő, a támogatást igénylőnek a pályázati adatlap költségek indoklása részben igazolnia kell (pl. a használni kívánt szoftver hardver igényének alátámasztásával) annak szükségességét.

Nem támogatható mobiltelefon, járművek (személygépkocsi, kisteherautó, teherautó, lakókocsi, utánfutó stb.) beszerzése.

b.) Immateriális javak beszerzésének költségei

• licenc költségei;
• immateriális javakként aktivált szoftver beszerzése, beleértve a betanítás költségét (közvetlenül a beszerzett szoftverhez kapcsolódva).

c.) Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költsége 

• kommunikációs szolgáltatások;
• informatikai, rendszerüzemeltetési és web fejlesztési szolgáltatások díja, honlap létrehozása;
  Kötelezően megvalósítandó magyar nyelvű honlap létrehozása, vagy amennyiben a pályázó már rendelkezik magyar nyelvű honlappal, akkor elégséges egy aloldal létrehozása, ahol magyar nyelven tájékoztatás olvasható a támogatás keretében létrehozott fejlesztésről, melynek elszámolható összege legfeljebb 250.000 Ft. A honlapot a fenntartási időszak végéig működtetni kell. Ezen az összegen felül más informatikai és webfejlesztési szolgáltatások díja nem korlátozott.
• banki szolgáltatások;
• kommunikációs szolgáltatások (telefon, internet, posta);
• jogi és tanácsadói, könyvviteli, egyéb szakértői szolgáltatás költsége (legfeljebb 300 000 Ft);
• képzéshez kapcsolódó költségek,
• közüzemi szolgáltatások;
• marketing, kommunikációs szolgáltatások költségei (legfeljebb a támogatás 30%-áig terjedően)
  o marketing eszközök elkészítése, design tervezése,
• vásárokon, kiállításokon való részvétel:
  o beépítetlen és beépített terület, kiállító helyiség bérleti díja;
  o kiállító helyiség, stand felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek (pl. személyzeti belépők építés és bontás idejére, behajtási engedélyek építés és bontás idején a kiállítás területére, víz- és áramfogyasztás stb.);
  o kötelező regisztráció/katalógus beiktatás költsége;
  o területdíjhoz kapcsolódó egyéb kötelező költségek (pl. kötelező biztosítás).

d.) Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltségek

• szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltség (munkakör betöltéséhez szükséges munkaruha, munkavédelmi felszerelés, továbbá egyéb, nettó 100 000 Ft egyedi beszerzési összeget el nem érő kis értékű eszköz).

Amennyiben a benyújtott támogatási kérelem nem elszámolható költségeket tartalmaz, csökkentett támogatás odaítélésére kerül sor, azonban erre akkor van lehetőség, ha a projekt a csökkentést követően is megfelel a pályázati felhívás feltételeinek, és a csökkentés nem befolyásolja érdemben a projekt eredeti célját és megfelel a pályázati feltételeknek.

7. Nem támogatható kiadások

• személyi jellegű ráfordítások, juttatások (pl. bérköltség, prémium, végkielégítés), kivéve a pályázat céljával összefüggő személyi megbízási jogviszony bruttó díja;
• jövedéki termékek (pl. alkohol, dohányáru termékek költségei);
• jármű (kivétel mezőgazdasági erőgép), mobiltelefon;
• ingatlanfejlesztés, építés, infrastrukturális beruházás;
• további nem támogatható kiadások körét a Pályázati és elszámolási útmutató tartalmazza.

8. Nem részesülhetnek támogatásban

8.1 politikai pártok vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek;

8.2 azok a szervezetek, akik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet fogalmának nem felelnek meg;

8.3 azok a vállalkozások és tulajdonosaik, amelyek az adott pályázat megjelentetését megelőzően az Alap vagy a határon túli magyarok támogatását szolgáló bármely fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltattak, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használtak fel, vagy az elnyert pályázat alapján kötött szerződést – nekik felróható okból – maradéktalanul nem teljesítették (ide értve azt is, hogy elszámolási kötelezettségüknek nem tettek eleget);

8.4 azok a vállalkozások és tulajdonosaik, amelyek a céljelleggel nyújtott támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használták fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségnek nem tettek eleget, valamint amelyek a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatosan előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használtak fel;

8.5 azok a vállalkozások és tulajdonosaik, amelyek végelszámolás, csődeljárás alatt állnak, vagy amelyek ellen felszámolási, egyéb megszüntető vagy nyilvántartásból való törlést eredményező eljárás van folyamatban, vagy amelyek működése fel van függesztve;

8.6 azok a vállalkozások és tulajdonosaik, amelyek vezető tisztségviselője olyan szervezetnél volt vezető tisztségviselő a pályázat benyújtását megelőző két éven belül, amely szervezettel szemben a 8.1.-8.5. pontban meghatározott kizáró ok valamelyike fennáll;

8.7 közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, vagy ilyen tevékenységet fejleszteni kívánó vállalkozások, egyéni vállalkozók.

9. Általános elvárások 

9.1 A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a pályázóval megkötött Támogatási Szerződés hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.

9.2 A projektnek megfelelően kidolgozottnak kell lennie, a támogatási kérelem pontjait ki kell tölteni.

9.3 A projekt megvalósítási helyszínének alkalmasnak kell lennie a támogatási kérelemben jelzett tevékenység végzésére.

9.4 A projektnek a támogatást igénylő által szakmailag megvalósíthatónak kell lennie.

9.5 A beszerezni kívánt eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak, továbbá az azokat harmonizáló magyar, vagy az adott országban hatályos rendeleteknek, szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak.

9.6 A támogatást elnyert pályázó (a továbbiakban: Kedvezményezett) a beruházással létrehozott vagyont a támogatási jogviszony ideje alatt, a fenntartási időszak végéig (lásd Általános Szerződési Feltételek) kizárólag a Támogató előzetes jóváhagyásával, a foglalkoztatási, továbbá a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása, átruházása mellett idegenítheti el, adhatja bérbe vagy más használatába, továbbá terhelheti meg. A Támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a Kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a Kedvezményezett mellé – bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a Kedvezményezett mellé a Szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

9.7 A támogatási kérelem elutasításra kerülhet, ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, valamint ha a támogatási kérelem nincs összhangban a Felhívás célkitűzéseivel (jelentős kockázatot jelenthet többek között a támogatási kérelem nem megfelelő kidolgozottsága; a projekt megvalósítása szempontjából kockázatos gazdálkodási adatok.)

9.8 A vállalkozásnak a fenntartási időszak alatt köteles gondoskodnia arról, hogy a gyártott termékei, szolgáltatási értékesítése során a magyar nyelvű kommunikáció (pl. csomagolás, tájékoztatás, termékleírás, feliratozás stb.) is biztosított legyen.

10. A pályázat benyújtásának formája

A pályázat benyújtása elektronikus (e-pályázat) formában történik a NIR segítségével. Elérhető: nir.bgazrt.hu weboldalon vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapjáról (bgazrt.hu).

A pályázati csomag elemei:

• pályázati felhívás;
• pályázati (elektronikus) adatlap és mellékletei;
• 2018. évi Pályázati és elszámolási útmutató a pályázati felhíváshoz;
• Általános Szerződési Feltételek.

11. Pályázat benyújtásához szükséges adatokat, dokumentumokat, a NIR pályázati felületre kell feltölteni

A pályázat benyújtásakor KÖTELEZŐEN csatolandó dokumentumok, melyek NEM hiánypótolhatóak:

11.1 PÁLYÁZATI ADATLAP

A NIR rendszerben kitöltött és beadott pályázati adatlap. Az adatlap részeként kerülnek feltöltésre a pályázat mellékletei. Több oldalas melléklet feltöltésére egy fájlba foglalva van lehetőség, oldalanként nincs rá mód!

11.2 NYILATKOZAT

Nyilatkozat arról, hogy a pályázatban megadott információk, a benyújtott mellékletek valódiak és hitelesek. A melléklethez használt sablon a NIR-ben a mellékletek között elérhető. A Nyilatkozatot ki kell tölteni és cégszerűen aláírni (pályázó vállalkozás törvényes képviseletére jogosult személy írja alá, továbbá kérjük, hogy amennyiben a cégszerű aláírása a bélyegzőjével együtt érvényes, a nyilatkozatot a bélyegző használatával együtt legyen szíves benyújtani), majd szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé. Eredeti példányt elégséges a szerződéskötéskor benyújtani.

11.3 ALÁÍRÁS IGAZOLÁSA

A pályázó vállalkozás törvényes képviselőjeként megjelölt azon személy pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája (aláírási címpéldány, vagy banki aláírás-bejelentő karton, vagy az aláírás minta közjegyző által hitelesített másolata) aki a Nyilatkozat c. mellékletet aláírja, továbbá nyertes pályázat esetén szerződést köt a Támogatóval. (Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal által kiadott aláírás igazolás nem elfogadható!) A dokumentumot szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé.

11.4 MŰKÖDÉS IGAZOLÁSA ÉS ALAPÍTÁS IGAZOLÁSA

A pályázat meghirdetéséhez képest 30 napnál nem régebbi hatósági/bírósági nyilvántartásról szóló igazolás, vagy érvényes vállalkozói igazolvány. Amennyiben a felsorolt dokumentumokból nem derül ki a vállalkozás tulajdonosi háttere, akkor kérünk további hivatalos dokumentum csatolását pl. Alapító okirat, Alapszabály, továbbá ha a vállalkozás tulajdonosa egyéb szervezet, akkor a tulajdonosi struktúrát addig kell bemutatni és igazolni, amíg végső tulajdonos(ok) személye egyértelműen megállapítható. A dokumentumot szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé.

11.5 MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG IGAZOLÁSA, AMENNYIBEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL RENDELKEZIK 

Magyar állampolgárságot igazoló dokumentumok: honosítási okirat, vagy magyar igazolvány, vagy személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy lakcímkártya (Ukrajnában és a Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező pályázók esetében „Magyar igazolvány” vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány” is elfogadható a magyar állampolgárság igazolására), melyek egyikét elégséges csatolni a NIR felületen a mellékleteknél.

11.6 A VÁLLALKOZÁS SZAKMAI TERVE

A vállalkozás szakmai tervéhez szükséges sablon a NIR rendszerben a mellékletek között érhető el. Kérjük a szakmai terv elkészítéséhez ezt a sablont vegyék igénybe! A szakmai tartalom maximális terjedelme 14.000 karakter. Kérjük, hogy a megadott szempontok sorrendjét ne módosítsa, amennyiben valamelyik pont a megpályázott támogatásból megvalósítani kívánt fejlesztés szempontjából nem releváns, kérjük, jelezze („Nem releváns.”), a pontot ne törölje! A tervet kizárólag magyar nyelven készítse el és csatolja a NIR felületen.

A pályázathoz kötelezően csatolandó dokumentumok, melyek HIÁNYPÓTOLHATÓAK:

11.7 MAGYARORSZÁGON KÍVÜLI ÁLLANDÓ LAKÓHELY IGAZOLÁSA

Kérjük a pályázó vállalkozás tulajdonosának, több tulajdonos esetén minden tulajdonosának Magyarországgal szomszédos országokban (kivétel Ausztria) lévő állandó lakóhelyét az alábbi módon igazolni:

• a pályázati felhívás a szomszédos államok valamelyike által kiállított SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY(Ukrajnában új típusú személy igazolványról készült másolattal együtt, az állandó lakhely hatósági igazolását is kérjük csatolni), valamint amennyiben
• Magyarországon kiállított LAKCÍMET IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNNYAL (Lakcímkártyával) is rendelkezik, mely a szomszédos országbeli lakóhelyet igazolja, kérjük azt is csatolja.

Amennyiben egy dokumentumból kétséget kizáróan nem derül ki egy-egy személy állandó lakóhelye, akkor két dokumentumot csatoljanak személyenként.

A dokumentumot szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé.

11.8 PÉNZFORGALMI SZÁMLASZÁM IGAZOLÁS (banki igazolás)

Kérjük a pályázó vállalkozás bankszámlájáról banki igazolás becsatolását, mely a Magyarországról érkező támogatás fogadására alkalmas. Magyarországon vezetett számlák esetében minden számlára vonatkozóan kérjük benyújtani. A dokumentumot szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé.

11.9 ADÓSZÁM IGAZOLÁSA

A pályázó vállalkozás adószámának beazonosítására alkalmas dokumentum csatolása. A dokumentumot szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé. (Felhívjuk a figyelmet, hogy nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés megkötésének a feltétele annak igazolása, hogy nincs adótartozása).

11.10 MEGHATALMAZÁS

Amennyiben a Nyilatkozatot nem a pályázó szervezet törvényes képviselője írja alá, úgy a nyilatkozattevő(k) meghatalmazásának csatolása szükséges. A meghatalmazáshoz használható sablon a NIR-ben elérhető. Meghatalmazás esetén mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott aláírási igazolását csatolni szükséges a NIR felületen a mellékleteknél.

11.11 DE MINIMIS NYILATKOZAT

A támogatási összeget a nyertes pályázó de minimis támogatásként kapja, a melléklethez használt sablon a NIR-ben a mellékletek között elérhető. A nyilatkozatban a pályázó vállalkozás folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során kizárólag Magyarországon kapott de minimis támogatásait kell feltüntetni, a saját országukban kapott de minimis támogatást NEM! Amennyiben nem kaptak de minimis támogatást, akkor kérjük töltsék ki az 1. pontnál a Kedvezményezett adatait (az MVH azonosítót csak akkor ha van, amennyiben nincs hagyják üresen), a 2. ,3., 4., táblázatokat húzzák át. A Nyilatkozatot kitöltés után cégszerűen alá kell írni (a pályázó vállalkozás törvényes képviseletére jogosult személy írja alá, továbbá kérjük, figyeljenek arra, hogy amennyiben az aláírási címpéldányon szerepel, hogy a cégnevét is ki kell írni, akkor vagy kézzel, vagy pecsét formájába rögzítsék azt is), majd szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé.

11.12 ÁRAJÁNLATOK

Kérjük, hogy a pályázatban szereplő minden bruttó 200.000 Ft feletti tétel esetén 1 db árajánlatot, továbbá minden 1.000.000 Ft felett 3 db egymástól és a pályázótól független, összehasonlítható árajánlatot csatoljon. Meglétük a fenntartási időszak végéig bármikor ellenőrizhetők. A dokumentumo(ka)t szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé.

11.13 EGY ÉS UGYANAZON VÁLLALKOZÁS NYILATKOZATA

Ezt a dokumentumot csak abban az esetben szükséges kitölteni és feltölteni a NIR felületen, amennyiben a pályázóval „egy és ugyanazon vállalkozásnak” minősülő vállalkozás tárgyévben, vagy azt megelőző két évben csekély összegű (de minimis) támogatásban részesült MAGYARORSZÁGON! A melléklethez használt sablon a NIR-ben a mellékletek között elérhető.

Az okiratok, igazolások magyar nyelvű (nem hivatalos) fordítását külön dokumentumként kérjük csatolni a NIR erre a célra kialakított felületein. A dokumentumok tartalmának valódiságáért a pályázó felel.

12. Hiánypótlás

Hiányosan és/vagy nem megfelelően kitöltött pályázat esetén a hiányosság rendezésére a pályázónak egyszeri lehetősége van, melyre az erről szóló e-mail értesítés kiküldésétől számított legfeljebb 7 naptári nap áll rendelkezésre.

13. A pályázat érvénytelensége

13.1 a pályázó a pályázatot nem a felhívásban közzétett tárgyban nyújtotta be;

13.2 a pályázó nem tartozik a pályázati felhívás 3. pontjában feltüntetett pályázói körbe;

13.3 a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat adott meg;

13.4 a pályázó a kötelezően benyújtandó mellékleteket nem csatolta;

13.5 a pályázó határidőre nem tett eleget vagy nem megfelelően tett eleget a hiánypótlási felszólításnak.

14. A pályázatok elbírálásának szempontjai

Tartalmi értékelés szempontjai:

• a projekt kapcsolódik a Felhívás céljaihoz;
• a projekt célkitűzése, ütemezése reális és szakmailag megvalósítható, a program/projekt kellően kidolgozott;
• a projekt fenntarthatósága;
• a projekt hozzájárulása a külhoni magyar közösségek jólétéhez;
• a projekt régiós hasznosulása;
• a projekt hozzájárulása a nemzetpolitikai célok teljesüléséhez;
• a vállalkozás magyar közösséget támogató tevékenysége.

A pályázatok végső beadási határidejét követő 90 napon belül a Bizottság dönt a pályázatokról, melyről a pályázók a Bizottság döntését követő 8 napon belül elektronikus levél formájában értesítést kapnak.

15. Szerződéskötés

A nyertes, támogatott pályázókkal a Támogató támogatási szerződést köt. A költségvetési támogatás felhasználásának szabályait és a szerződéskötés részletes feltételeit, továbbá dokumentumait a 2018. évi Pályázati és elszámolási útmutató és az Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. Amennyiben a pályázó nem felel meg a 2018. évi Pályázati és elszámolási útmutatóban meghatározott követelményeknek, úgy a szerződéskötési ajánlat hatályát veszti. A pályázónak hiányosan vagy hibásan beküldött dokumentáció esetén egy alkalommal van lehetősége hiánypótlásra.

16. A támogatási szerződés megszegésének következményei

16.1 Amennyiben a támogatott pályázó a támogatási összeget a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, vagy egyéb, a támogatással kapcsolatos fontos kötelezettségét nem teljesíti, a támogató jogosult a szerződéstől elállni, azt azonnali hatállyal felmondani és a szerződésszegés következményeit alkalmazni.

16.2 A támogatott pályázó köteles szerződésszegés esetén a támogatási összeget részben vagy egészben visszautalni. A jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a támogatott az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A § (2) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet, valamint a határon túli költségvetési támogatásokról szóló 98/2012. (V.15.) Korm. rendelet szerinti ügyleti – késedelem esetén késedelmi – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.  A Támogató a teljesítés érdekében a szerződéskötés feltételeként pénzkövetelési biztosítékot határozhat meg.

16.3 A támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzésekre és adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó részletes tájékoztatást az Általános Szerződési Feltétek tartalmazzák.

17. A pályázatokra vonatkozó speciális szabályok

Amennyiben a támogatott tevékenység európai uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységnek minősül,

1. a) és amennyiben a kedvezményezett mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás, a részére nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásként [A) pont],
2. b) és amennyiben a kedvezményezett a halászati- és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozás, a részére nyújtott támogatás halászati csekély összegű támogatásként [B) pont]
3. c) az a)-b) ponton kívüli egyéb esetben általános csekély összegű támogatásként [C)pont] nyújtható.
4. A) Mezőgazdasági csekély összegű támogatás

A mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9—17. o.) (a továbbiakban 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt. A rendelkezésre álló szabad keretösszeget az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésében, valamint a 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

A támogatottnak az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:

1. a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
2. b) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
3. c) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás

Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel az 1407/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott támogatásokkal, feltéve, hogy a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatásban.

Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatás esetén, a halászati és akvakultúra-ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott támogatásokkal, feltéve, hogy a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatásban.

A mezőgazdasági csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi az Európai Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletekben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget.

A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

1. B) Halászati csekély összegű támogatás

A halászati csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való  alkalmazásáról szóló, 2014. június 24-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.6.28., 45—54. o.) (a továbbiakban 717/2014/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére az 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a rendelet 3. cikke (3) bekezdésében foglalt felső határt. A rendelkezésre álló szabad keretösszeget az 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésében, valamint a 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve a 3. cikk (5)-(8) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

A támogatottnak az 717/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:

1. a) olyan támogatás, amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;
2. b) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
3. c) az importáru helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
4. d) halászhajók vásárlására nyújtott támogatás;
5. e) halászhajók főhajtóműveinek vagy kiegészítő hajtóműveinek korszerűsítésére vagy cseréjére irányuló támogatás;
6. f) a hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletekre vagy halfelderítési képességének növelését célzó berendezésekre irányuló támogatás;
7. g) új halászhajók építésére vagy halászhajók behozatalára nyújtott támogatás;
8. h) a halászati tevékenységek ideiglenes vagy végleges szüneteltetésére irányuló támogatás, kivéve, ha az 508/2014/EU rendelet erről kifejezetten rendelkezik;
9. i) a felderítő halászatra irányuló támogatás;
10. j) vállalkozás tulajdonjogának átadására irányuló támogatás;
11. k) közvetlen újratelepítésre irányuló támogatás, kivéve abban az esetben, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén is végez tevékenységet, az előbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.

A halászati és akvakultúra-ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók, feltéve, ha biztosítva van, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

A halászati és akvakultúra ágazatban, valamint a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatók az 1408/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

A halászati csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

1. C) Általános csekély összegű támogatás

Általános csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]

Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

e)  az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;

f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító  járművek   megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés].

Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni – feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése -, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek  (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

Az általános csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

A pályázónak támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a Támogató ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

18. Adatvédelmi hozzájárulás

A pályázat beadásával a pályázó egyben hozzájárul az alábbi adatainak és a támogatói döntés tartalmának a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. internetes honlapján való nyilvános közzétételéhez, kezeléséhez, valamint a Kincstári Monitoring Rendszerben való közzétételéhez:

• a pályázó neve;
• lakcíme vagy székhelye;
• a pályázat BGA tv. szerinti jogcíme;
• a pályázott összeg;
• a pályázatról szóló döntés;
• a támogatási összeg;
• a támogatás formája, kategóriája, intenzitása;
• a támogatás futamideje;
• az elszámolás (közbenső elszámolás) határideje;
• az elszámolás időpontja.

A pályázó felelősséget vállal arra, hogy az általa benyújtásra kerülő bármilyen nemű dokumentáció – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá az érintettre irányadó személyes joga alapján – nem sérti senki személyiségi jogait és a pályázó rendelkezik mindazon beleegyezéssel, engedéllyel, amely e jogokkal bíró személyektől beszerezhető. Az ezek esetleges hiányából származó következmények teljes mértékben a pályázót terhelik.

19. Kifogás, jogorvoslat

A támogatott pályázó által a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, az érvénytelenségi, vagy kizárási támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozóan kifogásnak, egyéb jogorvoslatnak helye nincs.

További információk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján – bgazrt.hu – a 2018. évi Pályázati és elszámolási útmutató címszó alatt találhatóak.

A szükséget dokumentumok letölthetők ITT.