Címke: Sztorik a múltból
A visszacsatolás utáni küzdelmes hétköznapok
A Felvidék 1938-as visszatérése után felerősödtek a medvei híd megépítését kérő győri és csallóközi hangok. November 5-én a magyar csapatok először még kompon, majd...
Szorgalmas gazdákból kreált kulák ellenségek
A második világháború lezárását követően, a sztálini útmutatások alapján, mind a magyarországi, mind a csehszlovák kommunisták az egypárti uralom kiépítését tűzték ki célul. A...
Győriek a Felvidékért
A magyar és a szlovák politikusok októberi egyeztetése idején, az éj leple alatt egyre több felvidéki magyar szökött át az anyaországba. Győr utcáin is feltűntek azok a mosolygó katonák, akik cseh egyenruhájukra magyar nemzeti színeket helyeztek el.
A Szent Korona fénye Medvén
Az első bécsi döntés (1938. november 2.) a korabeli lapokban mint „az első igazi magyar ünnep” jelent meg. Felvidék visszatérése kapcsán a magyar feltámadásról,...
Hadifoglyokból lett tolvajok
A Nagy Háború évei alatt a frontokon jóval nagyobb számú katonát vetettek be a korábbi fegyveres konfliktusokhoz képest. A több millió baka közül ugyancsak...
A halálra ítélt pap emlékezete
A Katolikus Egyháznak a mai Szlovákia területén a múlt század közepéig fontos szerepe volt nemcsak vallási, hanem kulturális és közéleti téren egyaránt. A lakosság döntő többsége katolikusnak vallotta magát, ami Szent István királyunk, vagyis a Regnum Marianum öröksége. Az egyház helyzete Csehszlovákia megalakulása után sem rendült meg, ám a szlovák katolicizmus az új állammal egyetértésben szakított a magyar múlttal.
Csodapap a Csallóközből
Hit és tudás, pap és pedagógus egy-egy tartópillére a felvidéki magyarok jövőjének a legkisebb falucskában is. Ha szilárd identitású és hitű, magyarul gondolkodó emberfők...
A bátrak iskolája
A felvidéki magyarság történelmi tapasztalata közösségünk megmaradása szempontjából röviden így hangzik: az iskola a minden. Ahol ugyanis iskola van, ott az anyanyelvet átadják és a kultúrát átörökítik, ott értéket alkotnak és őriznek, a hagyományokat ápolják, illetve magyarul gondolkodnak, álmodnak és imádkoznak. Az elmúlt egy évszázadban minden az iskolától indult, ami a felvidéki nemzetrészt a hazának megőrizte
Papot, jegyzőt és tanítót szántak a bitóra
Az első világháború veszteségei után a Tanácsköztársaság 133 napja nemzetünk történelmének legsötétebb időszakának egyikét jelentette (1919. március – augusztus). Vezetői Leninék példáját követve diktatúrát...
Országváltás előtt 1918 őszén
A felvidéki magyarok 1918-1920 közötti időszakára vonatkozó ismeretszerzés során, a kortársak visszaemlékezéseit olvasgatva, igazi csemegének számítanak a hétköznapok emberének tollával íródott beszámolók. Ezekben nem a politikát csináló „nagyok” utólagos magyarázatait és értelmezéseit találjuk, hanem a kisember által megélt örömök és keserűségek befolyásolta helyi történések leírását.
Jankó Ágoston, a csallóközi származású főispán (4. rész)
Hollósy Kornélia operaénekesnő abban az időszakban született, amikor a magyar nemzeti törekvések hajnala volt, és amely korszak annyi államférfit, szónokot, költőt, tudóst és művészt adott a hazának. Erkel Ferenc egyik legkedvesebb énekesnőjének mondták, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Bánk bán bemutatóján Melinda szerepében lépett fel. Csakhamar a közönség kedvence lett, költők írtak hozzá verseket, szépirodalmi lapok közölték arcképét, és minden fellépése új diadalnak számított. Jelentős szerepet vállalt a magyar szerzők műveinek népszerűsítésében.
Revízió cigánymuzsikával
A felvidéki magyarság történetének elmúlt 100 évében sorsfordító események egész sora követte egymást: impériumváltás, trianoni diktátum, visszacsatolás, háborús veszteségek, a hontalanság évei, szövetkezetesítés kényszerrel, de ott volt 1968 prágai tavasza, majd a bársonyos eufóriája és a sovinizmus kijózanító valósága1993 után.
