15 C
Bratislava
14.1 C
Dunajská Streda
8 C
Banská Bystrica
11 C
Košice
1 EUR: 312 HUF
1 EUR: 1.12 CZK

Címke: Sztorik a múltból

Győriek a Felvidékért

A magyar és a szlovák politikusok októberi egyeztetése idején, az éj leple alatt egyre több felvidéki magyar szökött át az anyaországba. Győr utcáin is feltűntek azok a mosolygó katonák, akik cseh egyenruhájukra magyar nemzeti színeket helyeztek el.

A Szent Korona fénye Medvén

Az első bécsi döntés (1938. november 2.) a korabeli lapokban mint „az első igazi magyar ünnep” jelent meg. Felvidék visszatérése kapcsán a magyar feltámadásról,...

Hadifoglyokból lett tolvajok

A Nagy Háború évei alatt a frontokon jóval nagyobb számú katonát vetettek be a korábbi fegyveres konfliktusokhoz képest. A több millió baka közül ugyancsak...

A halálra ítélt pap emlékezete

A Katolikus Egyháznak a mai Szlovákia területén a múlt század közepéig fontos szerepe volt nemcsak vallási, hanem kulturális és közéleti téren egyaránt. A lakosság döntő többsége katolikusnak vallotta magát, ami Szent István királyunk, vagyis a Regnum Marianum öröksége. Az egyház helyzete Csehszlovákia megalakulása után sem rendült meg, ám a szlovák katolicizmus az új állammal egyetértésben szakított a magyar múlttal.

Csodapap a Csallóközből

Hit és tudás, pap és pedagógus egy-egy tartópillére a felvidéki magyarok jövőjének a legkisebb falucskában is. Ha szilárd identitású és hitű, magyarul gondolkodó emberfők...

A bátrak iskolája

A felvidéki magyarság történelmi tapasztalata közösségünk megmaradása szempontjából röviden így hangzik: az iskola a minden. Ahol ugyanis iskola van, ott az anyanyelvet átadják és a kultúrát átörökítik, ott értéket alkotnak és őriznek, a hagyományokat ápolják, illetve magyarul gondolkodnak, álmodnak és imádkoznak. Az elmúlt egy évszázadban minden az iskolától indult, ami a felvidéki nemzetrészt a hazának megőrizte

Papot, jegyzőt és tanítót szántak a bitóra

Az első világháború veszteségei után a Tanácsköztársaság 133 napja nemzetünk történelmének legsötétebb időszakának egyikét jelentette (1919. március – augusztus). Vezetői Leninék példáját követve diktatúrát...

Országváltás előtt 1918 őszén

A felvidéki magyarok 1918-1920 közötti időszakára vonatkozó ismeretszerzés során, a kortársak visszaemlékezéseit olvasgatva, igazi csemegének számítanak a hétköznapok emberének tollával íródott beszámolók. Ezekben nem a politikát csináló „nagyok” utólagos magyarázatait és értelmezéseit találjuk, hanem a kisember által megélt örömök és keserűségek befolyásolta helyi történések leírását.

Jankó Ágoston, a csallóközi származású főispán (4. rész)

Hollósy Kornélia operaénekesnő abban az időszakban született, amikor a magyar nemzeti törekvések hajnala volt, és amely korszak annyi államférfit, szónokot, költőt, tudóst és művészt adott a hazának. Erkel Ferenc egyik legkedvesebb énekesnőjének mondták, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Bánk bán bemutatóján Melinda szerepében lépett fel. Csakhamar a közönség kedvence lett, költők írtak hozzá verseket, szépirodalmi lapok közölték arcképét, és minden fellépése új diadalnak számított. Jelentős szerepet vállalt a magyar szerzők műveinek népszerűsítésében.

Revízió cigánymuzsikával

A felvidéki magyarság történetének elmúlt 100 évében sorsfordító események egész sora követte egymást: impériumváltás, trianoni diktátum, visszacsatolás, háborús veszteségek, a hontalanság évei, szövetkezetesítés kényszerrel, de ott volt 1968 prágai tavasza, majd a bársonyos eufóriája és a sovinizmus kijózanító valósága1993 után.

Jankó Ágoston, a csallóközi származású főispán (3. rész)

A magyar nemzetben gondolkodó Kárpát-medencei őslakosoknak, vagyis a Szent István-i örökség őrzőinek ismert a csángó és a székely testvérek története és sorsa. Többeknek személyes...

Jankó Ágoston, a csallóközi származású főispán (2. rész)

„Jankó Ágoston mindenütt ott volt, ahol a közérdek javára cselekedni kellett.” Adott egy Pozsony vármegyei nemesi család fia, aki a fel-bakai atyai házat 25 évesen elhagyva...

Az elmúlt hét legolvasottabb cikkei