Amikor a művészlelkű és kissé bohém Václav Havel ült a Cseh Köztársaság elnöki bársonyszékében, állandó panaszokat lehett hallani a cseh államfői hivatalból. Bár az alapfeltételek gyakorlatilag nem változtak, a közgazdász Václav Klaus elnökségének öt éve alatt máris nyereséges és jól menő „céggé” alakította át a Hradzsint, amely a vén Európa egyik legnagyobb és jó karban lévő várrendszere. Míg 2002-ben, Havel regnálásának utolsó évében az állami költségvetés 90 millió koronával segítette a vár működtetését, addig 2006-ban ez 130 millió korona volt. Tekintetbe véve az inflációt az összegek között nincs lényeges különbség. Klaus idején azonban lényegesen megugrott a Hradzsin látogatóinak száma, s hasonló mértékben emelkedtek a bevételek is.
Összehasonlításul: 2002-ben 1,3 millió látogatót fogadott a vár, míg 2006-ban már 2,25 milliót. A tavalyi adatok még nem ismertek, de az előzetes információk szerint további növekedést tapasztaltak. Mindez természetesen a belépőkért beszedett összegeken is meglátszik: 2002-ben ez 158 millió, míg 2006-ban 248 millió koronára rúgott. Nagyon megugrott a Hradzsin teljes bevételeinek az összege, s 300 millió koronáról a négy év alatt 600 millióra emelkedett.
„Csak annyi történt, hogy az új vezetés másképpen kezeli a Hradzsint. Most menedzseri a hozzáállás” – kommentálta a helyzetet Petr Hájek, a cseh államfő szóvivője. Václav Klaus mindjárt hivatalba lépése után meghirdette a „nyitott Hradzsin” programot. Bár sokan eleinte fenntartással fogadták, mert az hitték, hogy Klaus valamiféle „Disneylanddé” süllyeszti le a cseh királyok egykori székhelyét, a program nem ebbe az irányba vitte a változásokat.
A változások lényege, hogy a korábbiaknál sokkal vonzóbb és szélesebb tömegeket megmozgató kiállításokat, rendezvényeket tartanak a várban, nyitottak a várkertek és több, korábban zárt terület látogatható. Új ismeretterjesztő útvonalak is születtek, amelyek a gyermekes családok számára is nagyon vonzóak. Az érem másik oldala, hogy például fizetős lett a híres Aranyutcácska. „Ez volt az egyetlen lehetőség, hogy szabályozzuk a kis utca látogatottságát” – állítja Hájek.
„Korábban elég volt két-három óra, hogy megnézzük a legérdekesebb dolgokat, s aztán elmentünk sörözni. A nagy kiterjedésű épületegyüttesben most már hosszú sétákat is lehet tenni, pihenni lehet a parkokban és közben a sörözés is megoldható” – foglalta össze a változásokat egy idegenvezető.
Múlt-kor
