Simon Zsolt volt a házigazdája február 20-21-én, a Galánta melletti Kaskády üdülőközpontban a „Település és régiófejlesztés 2008” elnevezésű szakmai konferenciának, amelyen a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakemberei is előadást tartottak. A konferencia sajátossága az is, hogy értesülésünk szerint a résztvevők az ISFA nonprofit szervezet számlájára befizetett 2000 korona ellenében lehettek részesei a szakmai összejövetelnek. A konferencia meghívott előadói voltak: Törzsök Erika (MEH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója), Gyurovszky László (ex építésügyi-miniszter), Szlovák Gyula, Rajnai Gábor (MEH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgatóhelyettese), Zsille Béla (Pázmány Péter Alapítvány ügyvezető igazgatója), Szalóki Flórián (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főigazgatója), Sulczi Szilvia (OTP Banka Slovensko képviseletében).
Simon Zsolt MKP-parlamenti képviselő Szlovákia vidékfejlesztési lehetőségeiről tartott előadást.
* * *
A Miniszterelnöki Hivatal képviselői által közvetített információkból néhány fontos gondolat:
Az Európai Uniós tagság új helyzetet teremtett Magyarország számára a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztésében. Az uniós tagországok tervezési rendje egységessé vált, illetve az unió belső határain az átjárhatóság, így az együttműködés lehetősége lényegesen egyszerűsödött. A régiók, és ezeken belül különösképpen a határrégiók együttműködésére, felzárkóztatására az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében a korábbinál mintegy kétszer nagyobb összeg jut. A szomszédos országokra jutó európai uniós források – együttesen a hasonló magyar forrásokkal – a 2007. és 2013. közötti időszakban megközelítik a 700 millió eurót.
Ebből az Alapból finanszírozható a határ menti együttműködési program négy európai uniós szomszédunkkal: Ausztriával, Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával. A nem uniós szomszédos országok esetében Horvátország már lényegében a közösségi szabályok szerint készíti fejlesztési terveit és viszonylag egyszerű a határon való átjárás is. Szerbiában az előcsatlakozási folyamat lassúbb, de az unió az Európai Területi Együttműködés keretben – Horvátországhoz hasonlóan – az IPA-forrásból már támogatja a határ menti együttműködéseket, ehhez azonban elvárja a közösségi szabályok szerinti programozást és forrásfelhasználást. Ukrajna EU-tagsága egyelőre nincs napirenden, ugyanakkor az unió a szomszédsági politikája részeként, az ENPI keretből itt is támogatja a határ menti együttműködés fejlesztését.
Az új helyzet és az abból fakadó új lehetőségek szükségessé tették a határ két oldalán élők – a határon túl is jelentős részben magyar lakosok – felkészítését az uniós források fogadására, a programozási és pályázatkészítési ismeretek megszerzésére. A legtöbb szomszédos ország rendelkezik a következő évekre szóló fejlesztési programokkal, és az Európai Területi Együttműködés keretében is ismertek a prioritások és a rendelkezésre álló források. E források felhasználására rövidesen megjelennek a pályázatok.
Információs napok
A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével és részben a szomszédos országok magyar külképviseleteinek segítségével – 2007-ben 14 fejlesztéspolitikai információs napot szervezett a határon túl. E rendezvényekre meghívást kaptak az önkormányzatok, az egyes térségek vállalkozóinak és civil szervezeteinek, oktatási intézményeinek a képviselői. Az információs napokon összesen mintegy ezer magyar ajkú és közel száz, az adott ország többségi nemzetiségéhez tartozó érdeklődő vett részt. A rendezvényeken megjelentek a térségek fejlesztési ügynökségeinek, non-profit szervezeteinek vezetői, valamint az uniós ismeretek átadásával foglalkozó vállalkozók is.
Az információs napokon az „Egymás felé forduló régiók” jegyében tájékoztatók hangzottak el a magyar és a szomszédos országok fejlesztési terveiről, a fejlesztési folyamatok kapcsolódási lehetőségeiről. Az információs napok fő célja az volt, hogy a résztvevők minél alaposabb felkészítést kapjanak az adott országban a sikeres pályázatok benyújtásához, térségük fejlesztési elképzeléseinek finanszírozásához.
Az információs napok keretében olyan mintaprojektek, illetve programok is bemutatásra kerültek, amelyek jól szolgálhatják a határokon átnyúló együttműködést. Ilyen volt a Varratmentes Európa program, ami a határok átjárhatóságát kezeli, vagy a határokon átnyúló felnőttképzési hálózat kiépítésének programja, ami a régiók közötti munkaerő-piaci kapcsolatok kialakítását segíti. A résztvevők megismerhették a Közép-Európai Virtuális Üzleti Klub, a CEUCOM működését is; e kezdeményezés a tágabb régió elektronikus kapcsolatépítő kerete lehet a vállalkozók, az önkormányzatok és a civil szféra számára. Ennek az elektronikus kapcsolatépítésnek az a célja, hogy a fejlesztési szándékok és az azt képviselő szervezetek és személyek – határok nélkül, virtuális bázison – találkozzanak, majd közösen, az informatikai háló segítségével tervezzék meg a térség fejlődését, a saját és környezetük boldogulását szolgáló programokat.
Az információs napok tapasztalatai
Az információs napokat nagy érdeklődés kísérte, a megjelentek hasznosnak ítélték a tájékoztatókat, a kapott ismereteket. Igény mutatkozott arra, hogy szakmai csoportokban konkrét programozási és pályázatkészítési praxisról szóló tájékoztatókra is sor kerüljön.
Az információs napok visszaigazolták azt is, hogy eltérő eszközökkel kell kezelni a nem uniós országokkal való kapcsolatépítést és a határon átnyúló fejlesztési kapcsolatok kialakítását. Egyedi megoldásokat célszerű keresni a Székelyföld fejlesztési elképzeléseinek támogatására is.
Jövőbeni feladatok
A MeH Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárságának Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya 2008-ban folytatja a fejlesztéspolitikai információs napok szervezését. Az információs napokon – a tervezési folyamatok előrehaladásának megfelelően – már a jóváhagyott, végleges határ menti operatív programok ismertetése, a programok és pályázatok elkészítésének konkrét feladatai kerülnek előtérbe.
Az előkészítés alatt álló idei információs napok elsősorban a régiók, térségek közötti szakmai és programozási kapcsolatok erősítését, a közös programozási gyakorlat megalapozását és kialakítását szolgálják majd az egyes határszakaszokon. Cél az is, hogy olyan modellértékű együttműködéseket mutassunk be és segítsünk kialakítani, amelyek tapasztalatai alapján dinamizálni tudjuk a mesterséges határok miatt kialakult fejlődési zárványokat.
A 2008 évi információs napok vezérfonala továbbra is az „Egymás felé forduló régiók” gondolata lesz. A rendezvénysorozat alapvető szándéka változatlanul az, hogy az Európai Területi Együttműködési keret és más források segítségével járuljunk hozzá a határokon átnyúló vagy határokat érintő nemzeti fejlesztési célok találkozásához, szinkronizálásához, ezáltal a rendelkezésre álló uniós és nemzeti források optimálisabb felhasználásához.
Meghatározó projekt a magyar-szlovák viszonylatban: az Ipoly-hidak újjáépítése
Az Ipolyon, mint magyar-szlovák határfolyón a két világháború előtti időszakban 47, különböző funkciót ellátó, átjárást biztosító létesítmény volt, amelyekből a második világháború után hat híd maradt meg. Az elmúlt években az Ipoly térségében egyre növekvő társadalmi igény jelent meg a korábbi helyzet valamilyen mértékű visszaállítására. Az Ipoly-hidak újjáépítésének felkarolására a határ mindkét oldalán az elmúlt években számos kezdeményezés született, így megalakult a főként magyar és szlovák önkormányzatokat összefogó civil Polgári Társulás.
Jelenleg hét Ipoly-híd újjáépítése van előkészítés alatt, illetve legelőrehaladottabb állapotban a Szécsény körzetében tervezett két híd van, amelyekre vonatkozóan a közelmúltban magyar-szlovák kormányközi megállapodások is születtek. A kormányközi megállapodások aláírását követően – az érintett tárcák és szakmai intézmények bevonásával – megkezdődött a két híd tényleges kivitelezésének, valamint a szükséges finanszírozási feltételeknek az előkészítése. Az Ipoly-hidak megépítését a magyar és a szlovák kormányfők által tavaly júniusban elfogadott 14 pontos cselekvési terv jelölte ki közösen megvalósítandó projektnek.
Az Ipoly-hidak újjáépítése illeszkedik a Varratmentes Európa programba, ami a teljes határszakaszon elérendő célként fogalmazza meg a határátjárás lehetőségeinek bővítését, sűrítését. A program egyik célja, hogy a határátjárási pontok fejlesztése, újraélesztése szolgálja a létesítmények környezetének egész térségét, vagyis a térség vállalkozóinak és civil szereplőinek kapcsolatbővülését is. Törekvés az is, hogy komplex térségfejlesztési programok szülessenek, amelyek – a közúti átkelőhelyek fejlesztése mellett – a határ két oldalán lévő térségek más közlekedési lehetőségeit, valamint környezetvédelmi, vízgazdálkodási kérdéseit is tartalmazzák. Ennek megfelelően a helyi szereplők Ipoly-menti fejlesztési szándékai már most is kiterjednek a térséget átszelő vasúti szárnyvonal fejlesztésére, illetve egy felső Ipoly-vidéki víztározó kiépítésére.
OS, Felvidék Ma
