Melyik uniós tagállam akarna Szerbia sorsára jutni, s elveszíteni területének egy részét? A kérdés négy országot érint különösen érzékenyen: Spanyolország, Szlovákia, Románia és Ciprus nem hajlandó elfogadni Koszovó függetlenségét.
Ha az EU tagállamainak többsége elfogadja az új albán többségű állam létrejöttét, mit szólnának egy új szerb államhoz? Ugyanis a boszniai szerbek reagáltak a leggyorsabban Koszovó önállósodására. Egy nappal azután, hogy február 17-én a koszovói albán parlament kikiáltotta a függetlenséget, a boszniai Szerb Demokratikus Párt – számos civilszervezet egyetértésétől kísérve – azt kérte, kiáltsák ki a boszniai Szerb Köztársaság teljes függetlenségét is.
Az önállósodás amúgy sem áll távol a helyi szerbektől, akik úgy részei Bosznia-Hercegovinának, hogy közben félig-meddig függetlenek. Az állam alkotmányos berendezkedését az 1992-ben kezdődött háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés határozza meg. Az ország két nagyobb közigazgatási egységből áll: a bosnyákok és horvátok lakta, az állam területének 51 százalékát kitevő részből, valamint a boszniai Szerb Köztársaságból. Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind a boszniai szerb területeknek a fővárosa Szarajevó, bár a szerbek kormányzati központja Banja Luka.
A boszniai szerb függetlenség ügye komoly fejtörést okozna például Pozsonyban. A szlovák politikusok ugyanis rettegnek bármiféle törekvéstől, amely megváltoztatná a határokat, miközben rokonszenvvel tekintenek a „testvéri” szláv népekre. Drogovó – így nevezte át a múlt héten Európa új államát Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes, arra utalva, hogy a koszovói alvilági csoportok jelentős szerepet játszanak a földrész kábítószer-ellátásában.
Čaplovič magyarveszélyt is látott, s élesen támadta a Magyar Koalíció Pártjának két vezetőjét, Duray Miklóst és Csáky Pált, mert „magyar társadalomról és nemzeti kisebbségről beszélnek a nemzetiségi kisebbség helyett. A nemzeti kisebbség terminust Adolf Hitler idején, a harmincas években használták. Ők ezt újból felélesztették.” Ennél is elkeseredettebben támadta Koszovó függetlenségét a nacionalista Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, s a harmadik világháború kitörését vizionálta.
Kisebbségi okokkal magyarázható Spanyolország magatartása is. Ott öt éve merült fel Baszkföld elszakadásának ötlete. A javaslatot a baszkföldi parlament támogatta, a spanyol törvényhozás viszont leszavazta. Spanyolország sokat vesztene Baszkföld kiválásával, még ha megszűnnének is az ETA terrorszervezet merényletei. Hasonlóan nagy veszteség lenne Katalónia kiválása. Gazdaságilag fejlett, már most jelentős autonómiát élvező területről van szó, ráadásul ott él az ország népességének ötöde. Baszkföld és Katalónia példáját akár a portugálhoz hasonló nyelvű Galícia is követhetné.
Heti válasz
