Ladányi Lajosnak, a Zoboralja Közhasznú Társaság elnökének, a Magyar Koalíció Pártja Országos Elnöksége tagjának nyitóelőadása az alsóbodoki szórványkonferencián * A konferencia helyszínének kiválasztásakor nem véletlenül esett választásunk Zoboraljára. Szlovákia területén ma a szórványosodásnak és az ezt követő beolvadás legnagyobb veszélyének a Zoboralján és a Bars megyei nyelvhatár falvaiban élő magyarok vannak kitéve.
Zoboralja a megnevezése annak a több települést magába foglaló földrajzi területnek, melynek nagy része a mai Nyitrai járás területén található. A zoboralji magyarok a Kárpát-medence nyugati felében a magyarság legészakibb, összefüggő csoportját alkotják. A 18. sz. óta fokozatosan elszigetelődő magyarság a Bars megyei magyarsághoz kapcsolódva korábban félszigetet alkotott, a 20. században nyelvszigetté vált.
Az egyes települések etnikai összetétele többször is megváltozott, és napjainkban is mozgásban van. De míg a múlt évezredben a szlovák-magyar beolvadás lassú folyamat volt, addig a 20. század második felében zajló asszimilációt politikai eszközökkel is felgyorsították.
A nyelvsziget 16 magyarlakta településből áll, melyek az összefüggő magyar nyelvterülettől távol, a Zobor-Zsibrica-hegyvonulat lábánál illetve a Nyitra-folyó partján helyezkednek el. A Zobortól nyugatra fekvő Béd, Menyhe, Egerszeg, Lajosfalva és Vicsápapáti községek magyarsága már asszimilálódott, mára már csak az idős lakosok beszélik nyelvünket.
Az 1989-es változások nem hoztak megnyugtató eredményeket a zoboralji magyarságot illetően. Nem sikerült újraindítani az 1975-ben megszüntetett magyar gimnáziumi osztályt, az alapiskoláinkban pedig tovább csökkent a magyar tanulók száma. Zoboralja magyarságáért aggódók előtt ott lebegett a Zobor-hegy mögötti öt falu példája, ahol iskoláik hatvanas évekbeli bezárása és az ezt követő magyar közösségi élet megszűnése után rohamos asszimiláció következett, amely mára szinte visszafordíthatatlan. Ilyen helyzetben és hangulatban szerveztünk 1994-ben egy nagyszabású, Zoboralja kultúrájával, oktatásügyével és a zoboralji magyarság megmaradásának lehetőségével foglalkozó fórumot, melyen a közéleti személyiségeken kívül oktatási és közművelődési szakemberek is részt vettek a zoboralji magyar iskolákban oktató pedagógusok, lelkészek, polgármesterek és a térségben működő magyar szervezetek vezetői mellett. A fórum eredményeként elkészült Zoboralja rehabilitációs terve, amelyben megjelöltük a legfontosabb tennivalókat: magyar tannyelvű középiskola és magyar közösségi ház létrehozása, magyar nyelvű újság megjelentetése, országos figyelemfelkeltő rendezvény megszervezése, és még sok más hiánypótló, megvalósításra váró kezdeményezés, ötlet, javaslat született a fórumon.
Hosszas ügyintézés és az MKP kormányra kerülése után nyílt meg a vidék magyar tannyelvű középiskolája Alsóbodokon, a Vállalkozói Magán-szakközépiskola, mely a mai találkozónknak otthont ad. Nem véletlen a helyszín kiválasztása.
Ez az intézmény kapaszkodót jelent, féket az asszimiláció szekerén. A környék magyar alapiskoláinak fokozatos leépülése, majd megszűnése jelentős mértékben a magyar nyelven történő továbbtanulási lehetőség hiányának tudható be. 2000 szeptembere óta újra van lehetőség középfokú tanulmányokat folytatni magyarul, anyanyelven! A magyar gyerekek száma így is csökken, az elszlovákosodás viszont még erőteljesebb lenne, ha Zoboralján ez a lehetőség sem létezne. A környék falvaiból ide járó diákok középiskolás éveiket is magyar környezetben, a magyar kultúra, irodalom, történelem tanulásával, ápolásával töltik. A szakérettségi megszerzése után a fiatalok túlnyomó többsége egyetemeken folytatja tanulmányait.
Az iskola a szó szoros értelmében kulturális és szakmai központ. A diákoknak számtalan lehetőségük van személyiségük fejlesztésére, identitástudatuk megerősítésére a legkülönbözőbb tevékenységekbe való bekapcsolódás révén, melyeket az iskola tesz lehetővé. Ide tartoznak az évente többszöri tanulmányutak – belföldön és külföldön egyaránt. Nagyon fontos a 2004 óta működő szombathelyi testvériskolai kapcsolat. Az iskola állandó bérlettel rendelkezik a Komáromi Jókai Színház előadásaira. A fiatalok különféle szakköri tevékenységeken fejleszthetik érdeklődésüknek megfelelő képességeiket.
Az iskolában színvonalasan működő színjátszócsoport, illetve irodalmi színpad messzire vitte már Zoboralja hírét, s minden év márciusában, a régióban működő három teljes szervezettségű alapiskolába is ellátogatnak egy-egy kultúrműsorral.
Az iskola azonban nem csupán a szórványban élő fiatalokat kapcsolja be a közéletbe, kultúrába, hanem a felnőtteket is. Sikeres pályázatokkal ugyanis az iskola már két évben szervezett felnőttképzést a régió munkavállalóinak érvényesülését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedését elősegítő programmal. A képzés az iskola profiljának megfelelő szakmai ismeretek elsajátításában segítette az érdeklődőket.
A magyar tannyelvű iskola feladata nemcsak az oktatás, hanem a magyarságtudat építése, erősítése is. A Zoboralji Vállalkozói Szakközépiskola ellátja ezt a feladatot.
Zoboralján 1960-ban 24 magyar tannyelvű alapiskola működött, ezek nagy része a nyolcvanas évek végéig fokozatosan leépült vagy felsőbb utasításra szűnt meg. Ma már csak három teljes szervezettségű (1 – 9 osztályos) alapiskola és négy kisiskola működik a térségben. Néhány községben csak úgy tudtuk a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségét biztosítani, hogy iskolabusszal szállítjuk naponta a gyerekeket magyar iskolába. A gyerekek szállítását 1994-ben kezdtük és jelenleg is működik.
A Nyitra és Vidéke Célalap munkabizottsága a Rákóczi Szövetség támogatásával minden erejével a magyar tannyelvű alapiskolák megtartásán, a beíratott diákok számának növelésén fáradozik. Legfőbb feladatai közé tartozik az adatgyűjtés, a beiratkozási programok megszervezése valamint a magyar tannyelvű oktatás és nevelés támogatása. Emellett évente nyári tábort szervez a zoboralji magyar kisiskolásoknak és pályázatokat bonyolít le, hogy elősegítse az iskolák fejlesztését.
Nyitra-vidék magyarságának a ’90-es évek közepéig a járási Csemadok-irodában volt lehetősége magyar vonatkozású ügyekbe bekapcsolódni, információkat szerezni, mint ahogy a Csemadok volt az egyetlen magyar szervezet, amely felvállalta a felvidéki magyarság kultúráját, nyelvét, hagyományait. Nyitrán ez az egy lehetőség is megszűnt, anyagi fedezet hiányában felszámolták az irodát.
A rehabilitációs tervben megjelölt igény szerint hoztuk létre a Zoboralji Kulturális és Információs Központot, amely Nyitrán, mindenki számára könnyen megközelíthető és elérhető helyen található. A központ a Csemadok működtetésén kívül a zoboralji magyar társadalmi, kulturális és politikai szervezeteknek is lehetőséget nyújt működésre, találkozásra, gyűlések megtartására. Kezdetben egy irodahelyiségben kezdte meg működését. 2000-ben sikerült olyan szintre kibővíteni, hogy mára szinte az összes magyar szervezet számára helyet biztosít. Otthonra lelt benne a Csemadok TV irodája, a Magyar Koalíció Pártja járási irodája, a Zoboralja Kht., a Nyitra és Vidéke Célalap. Itt tartja üléseit a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének területi tanácsa, a nyitrai egyetemisták is igénybe veszik szolgáltatásait. A központ a vidék magyarságának igyekszik minél szélesebb körű szolgáltatást nyújtani. A magyarigazolvány iránt érdeklődők Nyitrán is megkapják a szükséges tájékoztatást, benyújthatják a magyar-, hozzátartozói-, pedagógus- és diákigazolvány kérelmüket. Emellett a központban E-magyar pont működik és néhány éve magyar könyvesbolt és mesterségek boltja is várja az érdeklődőket. Amellett, hogy a kulturális központ irodahelyiséget és infrastruktúrát biztosít az egyes szervezeteknek, kiveszi részét Nyitra-vidék kulturális és társadalmi életének szervezéséből is. Ülésterme több kiváló művész kiállításának adott már otthont. Neves történészek, nyelvészek, egyetemi tanárok tartottak a központban ismeretterjesztő előadásokat. A központ gondozásában jelenik meg a Zoboralji Hírmondó időszakos kiadvány is. A Zoboralji Kulturális és Információs Központ támogatja és segíti magyar színházi előadások, különböző fesztiválok, ünnepségek megvalósítását, társszervezője a Zoboralji Magyar Bálnak, a március 15-i megemlékezéseknek, a járási gyermeknapnak, valamint a Zoboralji rockfesztiválnak amely – immár országos rendezvényként – a Generációk találkozása kulturális fesztivál keretében kerül évente megrendezésre.
A Zoboralji Magyar Bál a felvidéki báli szezon egyik legnagyobb eseménye. Immár hagyományos találkozójává vált a Nyitra-vidéki magyar falvak és a vidékről elszármazott, az ország más tájain élők számára. Visszatérő vendégek a zoboralji falvak magyarországi testvértelepüléseinek polgármesterei, önkormányzati képviselői, valamint az Alsóbodoki Vállalkozói Magán-szakközépiskola szombathelyi testvériskolájának küldöttsége is. A bál fő célja, hogy fórumot teremtsen a hagyományait máig is őrző zoboralji magyar közösség számára, de egyben lehetőséget is teremt, hogy korunk kihívásainak megfelelő kapcsolatok, barátságok jöhessenek létre.
2002-ig Zoboralján nem volt országos kulturális rendezvény. Abban az évben került megrendezésre az I. Zoboralji Rockfesztivál, mely később háromnapos rendezvénnyé nőtte ki magát Generációk Találkozása néven. A kulturális fesztivál sokszínű programot biztosít az érdeklődők számára. Az első nap a gyermekeket várjuk különböző programokkal. A fesztivál második napján a résztvevők a Zobor-hegyen levő millenniumi emlékműhöz túráznak, majd a felvidéki magyar amatőr rockzenekarok mutatkoznak be, este pedig neves rockzenekarok produkcióját láthatja a közönség. A fesztivál zárónapján hagyományőrző csoportok seregszemléjét nézhetik meg az érdeklődők. A rendezvényen a hazai hagyományőrzőkön kívül magyarországi és velünk sorsközösségben élő, határon túli magyar csoportok is szerepelnek.
Ismerve a Zobor-hegy mögötti öt falu sorsát, ha nem tettük volna meg ezeket a lépéseket, Zoboralja is ráállt volna a visszafordíthatatlan asszimiláció pályájára. Nem biztos, hogy minden lehetőséget kihasználtunk a szórványosodás megállítása érdekében. Amire erőnkből futotta, megtettük. Azért tartottam fontosnak ismertetni Önökkel helyzetünket, mert biztosan vannak olyan tapasztalataik, melyeket a szórványkezelés során szereztek és megosztanak velünk. Ezekből szeretnénk meríteni mi is további munkánk során.
Zoboralján kívül Felvidék több magyarlakta területe is szórványosodik, és még nem mindenütt fogtak hozzá a probléma kezeléséhez. Gyorsan szórványosodnak a Somorja és Szenc közötti területsáv magyar falvai. Ugyanígy veszélyeztetett a Pozsonytól Királyhelmecig húzódó nyelvhatár peremvidékénék magyar lakossága és annak két városában, Losoncon és Léván élő magyarok. A veszélyeztetettség és a szórványkezelés szempontjából külön kell foglalkozni a nagyvárosok – Pozsony és Kassa – magyarságának szórványosodásával.
A magyarság szórványosodása nem csak felvidéki probléma. Az egész Kárpát-medencében élő magyarajkú lakosságot érinti.
Ennek kezelésére próbálunk ma itt közösen megoldást találni.
Szvatkó Pál újságíró, szerkesztő már 1937-ben javaslatokat fogalmazott meg a kisebbségi lét helyzetének javítására. Tanulmányának zárszava legyen érvényes útkeresésünkre: „Sikerülni fog? Nem tudjuk. De a kísérletet meg kell tenni. Legalább lépést teszünk a magyar megújhodáshoz vezető végtelen hosszú úton.”
