2006 őszén a kormányváltás miatt nem készült el az a jelentés, amelyben a szlovák kormánynak értékelnie kellett volna, hogy miként építi be jogrendjébe az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájából vállalt feladatokat. Az Európa Tanács konkrét kérdésekre kért válaszokat Szlovákiától.
A jelentést egy hete hagyta jóvá a kormány. A terjedelmes anyagból kitűnik: a romák helyzetét leszámítva minden más kisebbség nyelvi, kulturális és emberi jogai biztosítva vannak. A Külügyminisztérium jelentéséről a Pátria Rádióban Rózsár László kérdezte Berényi Józsefet, az Európai Tanács kisebbségi jogokat megfigyelő bizottságának választott tisztségviselőjét.
– A jelentés szerint Szlovákia maradéktalanul teljesítette a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában vállalt kötelezettségeket. A dokumentum megállapítja, hogy a kormány intézkedései minden kisebbség számára kedvező körülményt teremtettek önazonosságuk megteremtése érdekében. A Magyar Koalíció Pártja mennyire ért egyet ezekkel a megállapításokkal?
– A magyar közösség szempontjából nem igazak ezek az állítások, ugyanis nincsenek maradéktalanul megvalósítva a nyelvi chartában foglaltak. Abban ugyanis szerepelnek olyan dolgok is, amelyeket figyelmen kívül hagy a kormány.
– Holott az MKP többször hangoztatta, hogy a Fico-kormány megalakulása után ígéretet tett a status quo betartására. Bár a kisebbségek helyzete egyáltalán nem nevezhető ideálisnak. Mit jelent ez?
– A probléma abban van, hogy a status quot a kormány többé-kevésbé betartja, bár nagy harcok árán. Ugyanakkor mindig vannak olyan egyéni jelenségek is, amelyek a nyelvi charta ellen fogalmazzák meg törekvéseiket. Ilyen például az, hogy a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát a magyar oktatási intézmények tankönyveikben az oktatási miniszter továbbra sem engedélyezi. Ilyen szempontból a status quo betartása is nagyon nehéz. Viszont a nyelvi charta elsősorban arról is szól, miként lehetne bővíteni a nemzeti kisebbségek jogait és hozzájárulni ahhoz, hogy identitásukat megőrizzék. A demográfiai adatok nem kedveznek a magyar kisebbség számára. Fogy a magyarok száma, ezért is kellene bővíteni a jogokat. Az MKP viszont az eddigi kormánnyal csak a status quo megmaradásáért küzd.
– Miként szeretnének a jelentés hibáira, hiányosságaira rámutatni?
– Az Európai Tanács tett ajánlásokat arra vonatkozólag, hogy mit fogadjon el a szlovák kormány és a parlament. Példaként megemlíteném azt, hogy a 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt 10 százalékra kellene csökkenteni. Ezeket az ajánlásokat a Fico- kormány viszont nem veszi figyelembe azzal érvelve, hogy nincs rájuk szükség. Ez viszont egy olyan jelenség, amelyre mindenképpen fel kell hívni a strasbourgi szakértők és politikusok figyelmét. A jelentésben szerepel az is, hogy szabad használni a segédtankönyveket a magyar iskolákban. Viszont nekünk komoly csatákat kell vívnunk azért, hogy ez így is legyen. A törvényben, amit nemrég fogadtak el, ugyanakkor az szerepel, hogy segédtaneszközöket és szövegeket lehet használni, nem pedig segédtankönyveket. Ebben viszont csúsztat a jelentés. Továbbá benne van az is, hogyan sugározzon a Pátria Rádió és a Szlovák Televízió magyar adása. Csak emlékeztetőül, nagyon kemény harcok árán tudta az MKP kiharcolni azt, hogy a Pátria költségvetése megmaradjon. Úgy nézett ki ugyanis, hogy a Pátria Rádió megszűnik. Végezetül még elmondanám, hogy a nyelvhasználat területén a jelentés kimondja, Dél-Szlovákiában a rendőrség és az államigazgatás kötelékében vannak olyanok, akik meg tudják értetni magukat az állampolgárokkal magyarul is. Azonban ez mégsincs így. Ugyanis nem előny az, ha valaki tud magyarul. Viszont, ha mégis tud a kisebbség nyelvén, az semmiképpen nem akadály. De nem azzal a céllal keresnek alkalmazottakat, hogy ha valaki tud magyarul is, akkor hivatali állást is betölthet. Ezért ez csak egy ad hoc jelenség. A jelentés ugyanakkor úgy fogalmaz, mintha egyfajta rendszer lenne az, hogy Dél-Szlovákiában úgyis tudnak a hivatalnokok magyarul, és ezért lehet használni a kisebbség nyelvét. Ez viszont csúsztatás. Természetesen Strasbourgban majd rámutatunk arra, hogy ezeken a helyeken a jelentés nem pontos.
Felvidék Ma, Pátria, sk
