Sólyom László javasolta, hogy szülessen Szlovákiában egységes kisebbségi törvény, amely garanciát jelenthetne az ott élő magyaroknak. Ugyanezen okból vetette fel az államfő a szlovák kisebbségi ombudsman intézményének felállítását, valamint kérte azt is, hogy Ivan Gašparovič minél előbb írja alá a két tannyelvű tankönyvekről szóló törvényt, amelyet szerdán fogadott el a szlovák parlament. Még nem kapta meg a két nyelvű tankönyvekről szóló törvény írott változatát, ezért át sem tudta tanulmányozni azt – így reagált Sólyom László kérésére Ivan Gašparovič. Csak azután tud dönteni a jogszabály aláírásról, ha ez megtörtént – tette hozzá a megbeszélést követő tájékoztatón.
A szlovák államfő szerint Szlovákiában az általános ombudsman hatáskörébe beletartoznak a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is, így nem szükséges erre a területre külön biztost állítani. Az egységes kisebbségi törvényről pedig Ivan Gašparovič azt mondta: az államfőnek nincs törvénykezési jogköre, erre csak az országgyűlési képviselők jogosultak.
Sólyom László szerint a sérelmek felhánytorgatása sehova nem vezet, ahogy a történelem különböző megítélése sem lehet az ellenségeskedés alapja. A magyar köztársasági elnök szerint azért is volt fontos előrelépés a szombati találkozó, mert ott részletesen kifejthette nagyon sok kérdésben a magyar álláspontot, és ez alapja lehet a további párbeszédnek.
A találkozón nem esett szó a dunaszerdahelyi incidensről, viszont beszéltek a mindkét oldalon jelenlévő szélsőséges megnyilvánulásokról. Mindkét köztársasági elnök elítélte ezeket, de Sólyom László annyit még hozzátett, hogy fontos megkülönböztetni: ezek a szélsőséges megnyilvánulások marginálisan jelentkeznek-e vagy esetleg kormányzati pozícióból hangzanak el. Sólyom László hangsúlyozta: Magyarországon semmilyen szlovákellenesség nincs, ezért sem érti, hogy miért jelennek meg olyan hírek, amelyek szerint a magyarok veszélyeztetik Szlovákiát.
Arra a kérdésre, hogy a magyar államfő szerint nem szolgálná-e a két ország közötti megbékélést, ha magas szintű magyar politikusok kijelentenék, nem kívánják visszaállítani a Trianon előtti határokat, a magyar államfő azt válaszolta: elképedve olvasta Jan Slota, a kormánykoalícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének nyilatkozatát, amely szerint Magyarországnak ilyen jellegű törekvései vannak. Sólyom László aláhúzta: 1947 óta soha sem merült fel Trianon megkérdőjelezése. Azért is érthetetlen a szlovák kérés, mert a magyar-szlovák alapszerződésben is benne van, hogy Magyarország elismeri a határokat, és nincs semmilyen területi követelése.
FH