Ján Kubiš leköszönő külügyminiszter utódja kinevezése előtt egy nappal már „felesleges ügynek“ nevezte az oktatási törvény körüli vitát, ám továbbra is bizonytalan a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvek helyzete. Más szomszédos országokban – Romániában, Szerbiában, Ukrajnában – nem jelent gondot a magyar tankönyvek használata.
Dušan Caplovič kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a Pavol Paška házelnök módosító javaslata nyomán megszavazott, ám Ivan Gašparovič államfő által alá nem írt oktatási törvény rossz, és újra lenne szükség. Így továbbra sem tisztázott, hogyan szerepelnek majd a szlovákiai magyar tankönyvekben a földrajzi nevek. A tankönyvügy 2008 júniusában kezdődött, és a parlament februári ülésén folytatódik. Nyáron levélben tájékoztatta az oktatási minisztérium a tankönyvkiadókat arról, hogy a tankönyvekben csak szlovákul használhatják a földrajzi neveket. Májusban a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által delegált oktatási miniszter, Ján Mikolaj a Smerhez tartozó kulturális miniszter és Marek Madarič is úgy vélte, hogy a hatályos szlovák törvények értelmében a tankönyvekben a földrajzi neveket államnyelven kell használni.
A szlovákiai magyar szülőket tömörítő szervezetek és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba, melyekre aztán nem került sor. Hónapokig tartó, az Európai Parlamentben is témává vált tiltakozások után a parlament decemberi ülésén sikerült elfogadni egy kompromisszumos javaslatot, melynek értelmében a tankönyvekben előbb magyarul, aztán zárójelben szlovákul kaptak volna helyet a földrajzi nevek. Ezt a törvényhozás smeres elnöke terjesztette be, mert az MKP-s képviselők által beterjesztett módosító indítvány elfogadhatatlan volt a szlovák képviselőknek: ennek értelmében csak magyarul szerepeltek volna a földrajzi nevek a tankönyvekben.
De az államfő már a köztársaságielnök-választási kampányát tartva szem előtt, eleget tett a nacionalisták kérésének, és a jogszabályt nem írta alá. Robert Fico kormányfő korábban jelezte, problematikus lehet a törvény másodszori elfogadása, ám a parlament oktatási bizottsága múlt heti ülésén újra támogatta a javaslatot.
Románia
„Sokat javultak a romániai magyar tankönyvek a kezdeti állapotokhoz viszonyítva“ – mondta el lapunknak Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára. Ezt azzal magyarázta, hogy a tankönyvpiacon megjelentek a romániai magyar kiadók is. „Emellett az állami tankönyvkiadó magyar nyelvű taneszközei is a korábbiaknál sokkal jobb fordításban és szerkesztésben jelentek meg az elmúlt négy évben, amíg az RMDSZ a koalíció tagja volt, s az intézmény igazgatóját is maga delegálhatta“ – emelte ki a főtitkár. Az általános iskolákban felhasználják az Apáczai Kiadó könyveit is.
Szerbia
Szerbia nem akadályozza a magyarországi általános és középiskolai tankönyvek használatát, bár tavaly volt erre kísérlet: a tanügyi hatóság munkabizottsága kezdeményezte az összes behozott tankönyv betiltását. A javaslat tiltakozást váltott ki a magyar értelmiség körében, és felemelték hangjukat a magyar pártok képviselői is. Igazi veszély azonban nem fenyeget, mivel az importált tankönyvek kiiktatásához meg kellene változtatni az oktatási törvényt, ezt viszont a Vajdasági Magyar Szövetség meg tudja akadályozni. A magyar tannyelvű délvidéki iskolákban csaknem száz magyarországi kiadványt használnak.
Ukrajna
„Kijevnek van rengeteg szabálya, de igazából azt szabad, amit lehet“ – egy kárpátaljai iskola magyar tanárnője a Magyar Hírlapnak így jellemezte az ukrán hatóság hozzáállását a kisebbségi nyelv- és elnevezés használathoz. Ugyanez vonatkozik a tankönyvekre is, az iskola igazgatójától függően akár magyarországi tananyag is használható. Ukrajnai magyar tananyagból elenyésző mennyiség készül, az is alkalomszerűen – más kérdés, hogy ez alapvetően ukrán nyelvű tankönyvekre is igaz. Összességében egy a lényeg: az egységes érettségi felvételit ukránul kell letenni. Itt pedig Munkács Munkacsevó.
Magyar Hírlap Online
