A püspökök pásztorbotja általában csigavonalban végződik. II. János Pál olyan botot használt, amelynek felső része keresztet ábrázolt. Gyakran látszott, hogy ő nem díszként használja, hanem belekapaszkodik és rátámaszkodik.
Jelezte ezzel, hogy a kereszt nemcsak összetörni képes, hanem fenntartani és erőt árasztani is. Nagyböjt 4. vasárnapjának bibliai szövegei rámutatnak arra, hogy mit jelent számunkra Krisztus keresztje.
Idős asszony egy-egy nagy emberi gonoszság hallatán szokta mondogatni: „Megérett a világ a pusztulásra.” Ha koncentrációs táborokra, népirtásokra, terrorizmusra gondolunk, mi is hamar megállapítjuk: „A gonosz emberiség méltó lenne az ítéletre. Nincs benne semmi, ami irgalmat érdemelne.” És Isten ezt a világot mégsem elvetette, hanem a számára legkedvesebbet, Egyszülött Fiát küldte megmentésére. Azóta a kereszt a mi legnagyobb reménységünk.
I. Mit jelent nekünk Krisztus keresztje?
1. Igazolja Isten bölcsességét
A pogány görögök úgy képzelték, hogy az emberiséget reménytelen helyzetéből az ész, a tudomány fogja megváltani. De azt sejtették, hogy emberi tudomány erre képtelen lesz. Ezért vártak egy isteni Megváltót, akinek az lesz a feladata, hogy mennyei ismereteket közöljön. És ez az isteni bölcsesség fogja meghozni az üdvösséget. Amikor ők hallottak Krisztus keresztjéről, így okoskodtak: „A szenvedés a gyengeség jele. Isten azonban nem lehet gyenge! Krisztus keresztrefeszítése tehát nem Isten bölcsességét, hanem oktalanságát jelentené! Tehát nem lehet a keresztrefeszített Krisztus a megváltó. Ez ostobaság!” A zsidók dicsőséges messiás-királyra vártak, aki az idegen, római uralomtól, megszabadítja és nagy néppé teszi Izraelt. Aki majd megalapítja a földön a dicsőséges messiás-országot. Számukra Krisztus keresztje botrány volt! Tragédia. Mert nagypéntek nem a győzelmet, hanem a bukást hozta el számára.Nekünk, keresztényeknek, azonban Isten bölcsességét és erejét jelenti Krisztus keresztje.
2. Mert bizonyítja Isten szeretetét
Jézus azt mondta Nikodémusnak: „Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Saját szeretetére utalva pedig azt állította: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” Az egyik dél európai nagy erejű földrengésnél a mentési munkálatok során egy édesanya holtteste alatt két, még élő gyermeket találtak, akiket az összeomlás pillanatában védőleg húzott magához és saját élete föláldozása által mentette meg őket. Így adott nekünk is életet Krisztus saját halála által.
3. A kereszt a bűn súlyosságát is dokumentálja
A hagyományos teológia szerint Isten igazságossága megkövetelte a bűn elítélését. De az ítéletet nem a bűnös emberiségen hajtotta végre, hanem elküldte Fiát, hogy magára vegye a világ bűnét. Krisztus az emberiség bűnével megterhelten lép az Atya elé nagypénteken, hogy engedelmességével jóvátegye az ember engedetlenségét. Középkori legenda szerint nagypénteken 3 órakor egy ember rohant föl a Kálváriára. Mire odaért Krisztus keresztjéhez, az Üdvözítő már lehajtotta fejét és kiadta lelkét. Tehetetlen fájdalmában felkiáltott: „Ártatlant öltetek meg! A bűnös én vagyok!” Barabás volt. Valamennyiünknek ezzel a lelkülettel kellene a kereszt alatt állnunk: „Ártatlant öltetek meg. A bűnös én vagyok!” Vagy inkább a kereszt lábához térdelve így kellene imádkoznunk: „Uram, az én kényelmem bújt ki a munka és kötelesség alól, és te hordtad miatta a keresztet. Én voltam gőgös és téged koronáztak tövissel. Én voltam hiú és téged gúnyoltak ki bolondruhában. Én szoktam hazudni és téged ütöttek arcul. Én voltam irigy és téged köptek le. Én szennyeztem be lelkemet szemérmetlen gondolatokkal, testemet bűnös cselekedetekkel és téged ostoroztak ólmos korbáccsal. Az én szemeim itták a bűnt és a tieid lettek nedvesek a vértől. Az én lábam járt a gonosznak útján, s a tiedet szúrták át szögekkel. Uram, én érdemeltem meg bűneim miatt a kereszt szenvedését, s mégis te viselted el helyettem.”
4. Isten erejét közli számunkra
A szenvedéssel teli élethez egyedül Krisztus keresztjéből meríthetünk erőt. Ezért végzik a hívek olyan áhítattal a jelképes Keresztutat. Ezért markolta meg erősen II. János Pál is keresztben végződő pásztorbotját. Ezért szorongatja a súlyos beteg is kezében a feszületet, mert egyedül belőle árad minden szenvedő számára a béke és az erő.
Tanuljuk meg öntudatosan tisztelni Krisztus keresztjét. Valahányszor észrevesszük templomunk tornyán, vagy megpillantjuk ágyunk felett, ahányszor kezünkbe vesszük rózsafüzérünket, vagy megcsókoljuk nyakláncunkon, lángoljon fel szívünkben a hálás viszontszeretet Krisztus szent keresztje iránt. Mindannyiszor tapasztalni fogjuk a Nagy Konstantin felé elhangzott szavakat: „E jelben győzni fogsz!” Ha pedig szégyenkeznünk kellene, hogy volt idő, amikor „daloltunk, ha keresztre néztünk”, akkor Ady példájára. amit akkor elmulasztottunk, emeljük meg kalapunkat mélyen.
Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn
Havas Krisztus-kereszt az erdőn
Holdas, nagy téli éjszakában:
Régi emlék. Csörgős szánkóval
Valamikor én arra jártam
Holdas, nagy téli éjszakában.
Az apám még vidám legény volt,
Dalolt, hogyha keresztre nézett,
Én meg az apám fia voltam.
Ki unta a faragott képet.
S dalolt, hogyha keresztre nézett.
[…]
Húsz éve elmult, s gondolatban
Ott röpül a szánom az éjben
S amit akkor elmulasztottam,
Megemelem kalapom mélyen.
Ott röpül a szánom az éjben.
Hajnal Róbert, Magyar Kurír
