„Gizellát a nép szentként tisztelte évszázadok óta. A nép szava sokszor előbbre jár, mint az egyház döntése…”. Szent István felesége végül 1975-ben lett hivatalosan boldog. Neve napján rá emlékezünk. Boldog Gizella, Szent István király felesége, az első magyar királyné.
Ünnepnapja: május 7
II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella gyermekeként 985 körül született. Géza magyar fejedelem fiával, Istvánnal, 996-997 körül kötött házasságot. Jelentős egyházpártoló tevékenységet fejtett ki, német források neki tulajdonítják a magyarok megtérését. Még, mint nagyfejedelemné költözött Veszprémbe.
A veszprémi püspökséget ő látta el „szükséges holmival, valamint sokféle ruházattal is”, ahogyan Hartvik püspök írta. Mivel az uralkodófeleségek reprezentációs feladatához tartozott az oltárterítők és miseruhák elkészítése, így a koronázó palást elkészítésén való szorgoskodást is Gizellának tulajdonítja a magyar történetírói hagyomány. Gizellát Szent István uralkodásában társának nyilvánította. István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.
1060-as évek első felében halt meg. Sírja máig látogatott zarándokhely. Szentté avatására a XVIII. században tettek sikertelen kísérletet és merült fel az igény, hogy az ereklyéket Veszprémbe hozzák, ám Mária Terézia ezt megakadályozta, mondván, csak a szentté avatás után adják a városnak Gizella földi maradványait. Szendi József a passaui püspökkel együtt kérte Rómát, hogy avassák szentté Gizellát, ám a Vatikán ragaszkodott legalább egy csoda bizonyításához, azt pedig nem fogadta el, hogy ezer esztendeje szinte folyamatos a két egyházmegyében Gizella szentként való tisztelete. Szendi József szavai: „Gizellát a nép szentként tisztelte évszázadok óta. A nép szava sokszor előbbre jár, mint az egyház döntése…” Hosszú ügyintézési folyamat után, a bajor kultuszminiszter engedélyét is megszerezve felnyithatták Gizella sírját.
A tölgyfa ládába helyezett csontokat az „utolsó pillanatban” tárták fel, mert kiderült, hogy az árvizek kikezdték a koporsót, és a csontok komoly károsodásnak indultak. Speciális konzerválás után az ereklyék egy része Magyarországra indulhatott. Gizella jobb felkarcsontját és kezének néhány darabját kaptuk meg. Szendi József elmondta: azért kérték ezt a részt, mert Szent Istvánnak a jobb keze maradt meg számunkra, így feleségének karja közös munkájukat is szimbolizálhatja. 1996-ban, Gizella-napra érkezett meg a díszes ereklyetartó. Passau állami és egyházi vezetői jelenlétében, ünnepség keretében helyezték el az ereklyét a Gizellát ábrázoló szobor alatt. 1975-ben lett hivatalosan boldog.
Benedek pápa és Gizella
Sok közös szál köti össze XVI. Benedek pápát és a magyarokat. Szentatyánk a Passaui Egyházmegyében született, ahonnan Boldog Gizella származik. Így emlékezik erre a kapcsolatra: „Mi bajorok büszkék vagyunk, hogy a Passaui Egyházmegyét érte az a megtiszteltetés, hogy egyik papja keresztelte meg Szent Istvánt, és hogy felesége Regensburgból származik. Ott működtem tanárként, mielőtt münchen-freisingi érsekké kineveztek. Számomra az akkor formálódó keresztény Európa egyik szép jele, hogy prágai Szent Adalbert közvetített e házasság létrejöttében.”
Felvidék Ma, Szent Korona Rádió
