Murány / Muráň
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Murány / Muráň község empire stílusú műemléke, a Koháry–Coburg-kastély 1793-ban épült. Murány várának romjai mintegy másfél órányi járásra vannak a falutól. A vár a legmagasabban épült közép-európai várak közé tartozott: a Murányi-fennsík 938 m magas Cigánka nevű mészkőszirtjére építették a tatárjárás után, 1243 és 1253 között, a Zólyom és Liptó megyébe vezető kereskedelmi út és a Felső-Rima-völgy védelmére. Legrégibb gazdái a Jolsvaiak voltak, tőlük a Bebek család kezére került. Albert király özvegye, Erzsébet királyné a huszita Jiskrának adta, amikor Jiskrát védelmezőjéül Magyarországra hívta. A husziták megerősítették Murányt, Mátyás király vezére, Szapolyai István azonban később visszafoglalta tőlük. A XVI. század elején a Tornallyaiaké volt, a mohácsi vészt követő zavaros időkben pedig a hírhedt rablólovag, Basó Mátyás ült bele; hamis pénzt is veretett egy titkos pincében, és rendszerint innen indult a szomszédos birtokok megtámadására, a nép sanyargatására. A magyar király végül Salm Miklóst és Bebek Ferencet küldte Murányba, Basó Mátyás megfenyítésére. El is foglalták a várat, s Basó Mátyást a vár udvarán fejezték le 1549-ben. A vár 1605-ben Rothal János Jakab báróé lett, s az ő házassága révén került a Thurzók, majd a Széchyek tulajdonába. A Széchyek 1609-ben kezdődött uralma volt Murány fénykora. Az 1630-as években három Széchy lány örökölte a várat: Éva, Kata és Mária. A leghíresebbé közülük Mária, a murányi Vénusz vált. A Széchyek ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hívei voltak, Mária azonban átjátszotta Murány várát a királyi nádor, Wesselényi Ferenc kezére, s férjhez is ment hozzá. 1678-ban és 1682-ben Thököly Imre fejedelem ostromolta s vette be Murányt, 1702-ben pedig tűzvész pusztította. A Rákóczi-szabadságharc idején a romos vár parancsnoka, Limprecht báró Rákóczihoz pártolt, átadta neki a várat, Rákóczi pedig Bercsényi Miklós grófot, fővezérét ajándékozta meg vele. 1720-ban gróf Koháry István szerezte meg, 1826-ban pedig – házasság útján – a német Szász-Coburg-Gothai Ferdinánd herceg. Petőfi Sándor 1847 júliusában Tompa Mihály társaságában látogatott ide, s később mindketten írtak egy-egy Szécsi Mária című elbeszélő költeményt. A környék növény- és állatvilágát törvény védi. A vidék legszorgalmasabb botanikusa és „lepkésze” egyébként Coburg Ferdinánd, a bolgárok cárja volt.
