Rudolf Chmel, irodalomtörténész, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete Bugár Bélát támogatja, a Most-Híd párt egyik alelnöke lett. A száraz életrajzi adatoknál többet mond el róla Duray Miklós egy, több mint tíz évvel ezelőtt írt visszaemlékezésében:
Duray Miklós „Hétköznapi alattomos árulások” című írásában Rudolf Chmel életútjának ismeretlen szakaszáról olvashatjuk a következőket:
„A kommunizmus idején főleg félelmek uralkodtak rajtunk, például a határátkeléstől való félelem, és fogcsikorgatást kiváltó fojtott dühök a gondolat szabadságának elnyomása miatt. A politikai és hatalmi rendszer bukásával új fogalmakkal gazdagodtunk és a mindaddig titokban hordott eszméket végre nyíltan vallhattunk meg. Egy ilyen új fogalom volt az államhatárok légiesedése, majd a Páneurópai Piknik.
Az első Páneurópai Pikniket, a Nyitott Határ Napot 1990. augusztus 25-én tartottuk.
Én a somoskőújfalui határátkelőn nyitottam meg a határt, ami annyit jelentett, hogy ezen a napon szabadon lehetett közlekedni a határvonalon, megnyitották az érdeklődők számára a határral kettészelt várat is és az alatta elterülő nagyréten nemzetközi népünnepélyt rendeztünk.
Délután megérkezett Csehszlovákia budapesti nagykövete is, Rudolf Chmel. Csoportokba verődve beszélgettünk. A nagykövet néhány szlovák emberrel körülvéve mondta véleményét a magyarországi viszonyokról. A csoportban álldogált Labuda, a színész, és egy újságíró, aki Budapestről tudósította Národná obroda c. pozsonyi napilapját.
A szél a nagykövet szavait felém sodorta, így hát önkéntelenül hallottam, amit mondott. A lényege az volt, hogy szerinte az Antall-kormány rövidesen meg fog bukni és a „mieink” veszik át a hatalmat Budapesten. A mieink az ő értelmezésében a Szabad Demokraták Szövetsége volt.
Ez augusztus végén hangzott el. Október elején szinte egész Magyarországot megbénította a taxis-blokád, amit az SZDSZ központjából vezényeltek.
Majdnem igaza lett Csehszlovákia budapesti nagykövetének, hajszál híján maradt talpon az Antall-kormány, ráadásul a kormányfő kórházban feküdt, halálos betegségének kezdetén. Akkori belügyminisztere – Horváth Balázs – aki megállta, hogy ne veresse szét a közrendet felforgatókat, ma már ugyancsak az igazak örök álmát alussza. Kérdés, a jól informáltságon túl mi volt Rudolf Chmel szerepe ebben az összeesküvésben? És mi a szerepe azóta is a magyar közgondolkodás züllesztésében a Felvidéken? „
Rudolf Chmel (1939)
szlovák irodalomtörténész, hungarológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a prágai Károly Egyetem Kelet- és Közép-európai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Rudolf Chmel 1990 júniusától 1992 végéig volt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapesten.
2002-ben a szlovák parlament képviselőjévé választják. 2002-2005 között kulturális miniszter, majd 2005-2006-ban a szlovák parlamenti emberi jogi bizottságának tagja.
Felvidék Ma, pog
