Meg lehet találni a megfelelő jogi módját a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos cseh és szlovák aggályok kezelésének – mondta a BBC-nek Balázs Péter. A magyar külügyminiszter, aki hét eleji londoni látogatása során adott interjút a BBC televízió HardTalk című politikai magazinműsorának, a brit közszolgálati tévétársaság hírcsatornája által szerdán kora reggel sugárzott beszélgetésben kijelentette: van mód arra, hogy megadják Prágának és Pozsonynak a jogi és erkölcsi biztosítékokat az uniós reformszerződéssel kapcsolatban általuk felvetett problémákra.
Václav Klaus cseh elnök közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Nemrég a szlovák kormány is hasonló mentességi igényt vetett fel.
Balázs Péter a BBC interjúműsorában azt mondta: ha nem is ilyen mentességet, de olyan dokumentumot el tud képzelni, amely tartalmazza az összes EU-tagállam számára megfelelő választ, további ratifikációs eljárás szükségessége nélkül.
A külügyminiszter felidézte, hogy a reformszerződés tervezetének kidolgozása már hét éve elkezdődött, és „hét év után még mindig várunk az egyik tagállamra”. Kijelentette: most már ideje lenne a szerződés hatályba lépésének, és annak, hogy el lehessen kezdeni a gondolkodást a Lisszabon utáni struktúráról.
Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki brit Konzervatív Párt népszavazást akar kiírni abban az esetben, ha a jövő tavaszi brit választásokon kormányra kerül, és a szerződést addig még nem ratifikálta az összes tagország, Balázs Péter azt mondta: derűlátó, és reméli, hogy a ratifikációs eljárás jóval a nagy-britanniai választások előtt lezárul. Hozzátette: „lehetnek magányos lovasok” Európában, de „a kritikus tömeg” az integráció híve az EU-n belül.
Sólyom László köztársasági elnök meghiúsult nyári szlovákiai látogatásával kapcsolatban Balázs Péter kijelentette: ha egy EU-tagállam elnöke egy másik uniós országba látogat, az baráti gesztus, és semmiképpen nem lehet provokációnak tekinteni. Az időzítéssel kapcsolatos szlovákiai kifogásokról a magyar külügyminiszter azt mondta: a tervezett látogatásnak semmi köze nem volt a Varsói Szerződés haderőinek négy évtizeddel korábbi csehszlovákiai inváziójához.
Arra a riporteri kijelentésre, hogy „ügyetlen” volt az időzítés, Balázs Péter kijelentette: rossz értelmezésről volt szó, és az évfordulóval kapcsolatos érvet később már a szlovák fél sem ismételte meg. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: nem Sólyom László szervezte az eseményt, az államfő meghívott vendég volt.
A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdésre Balázs Péter azt mondta: a makrogazdasági mutatókat tekintve Magyarország pozíciója a legjobb az egész térségben, mivel megvolt a bátorság a fájdalmas lépések megtételére, a költségvetési egyensúly helyreállítására. A külügyminiszter hozzátette: a költségvetési hiányt tekintve jövőre Magyarország teljesítménye lehet a legjobb az EU-n belül.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktornak a választások megnyerése esetén tartania kell-e magát a Magyarországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás feltételeihez, Balázs Péter kijelentette: vannak olyan nemzetközi kötelezettségek, amelyeket minden magyar kormánynak tiszteletben kell tartania.
MTI, Felvidék Ma
Kapcsolódó cikkek:
Klaus félti a Beneš-dekrétumokat?
Barroso: Csehország tartsa be uniós kötelezettségeit!
A Pravda szerint Klaus kifogásai Szlovákia számára is hasznosak
Beneš-dekrétumok: kivételt kap Csehország és Szlovákia az emberi jogi charta alól?
Mészáros Alajos válasza Klaus felvetésére
