Miközben az európai piacokat és a gazdaságpolitikai döntéshozókat leginkább az államcsőd szélén táncoló Görögország sorsa tartja izgalomban, az EU többi tagállama is sorra jelent be szigorú takarékossági intézkedéseket, írja a Világgazdaság. Ily módon akarják elkerülni, hogy a hatalmas államadósság-terhek miatt megrendüljön a befektetők bizalma, a hitelminősítők rontsák a besorolásaikat, és ezzel még nehezebben tudjanak kimászni a gödörből.
Ha a tervek megvalósulnak, akkor minden a válság éveiben jelentősen túlköltekező ország – beleértve Görögországot – teljesíteni tudja az Európai Bizottság azon elvárását, amely szerint 2012–2013-ra 3 százalékra vagy az alá kell szorítani a GDP-arányos deficitet. Elemzők azonban túl derűlátónak tartják a fiskális programok alapjául szolgáló gazdasági növekedési és bevételi várakozásokat, ezért nem bíznak a programok tarthatóságában.
A piacok által napról napra kockázatosabbnak értékelt Görögország esetében maga az
urópai Bizottság is szkeptikusnak látszik. Holnap teszik közzé Brüsszelben azt a dokumentumot, amely a Papandreu-kormány által vállalt intézkedéseken túl további megszorításokat sürget a fiskális válság kezelésére. A bizottság május 15-ig követeli egy sor döntés meghozatalát, egyebek mellett a teljes közszféra béreinek csökkentését, egy új luxusadó bevezetését és az adóbeszedés hatékonyságának javítását.
Az unió pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia tegnap úgy fogalmazott: támogatják Athén fiskális célkitűzéseit, azokat elérhetőknek tartják, de a kockázatok miatt megfogalmaznak bizonyos elvárásokat, és azok végrehajtását szigorúan ellenőrzik. A bizottsági előterjesztést február 15–16-án vitatják meg az uniós pénzügyminiszterek, ám végrehajtása Athén beleegyezése esetén sem lesz könnyű. A szakszervezetek Görögország-szerte tiltakozó megmozdulásokat helyeztek kilátásba már azon kormányzati lépések ellen is, amelyek jóval enyhébbek a Brüsszel által szorgalmazottaknál. Athén megsegítésének lehetőségét eközben mind a görög, mind az uniós döntéshozók cáfolják a nyilvánosság előtt, ám a piaci konszenzus szerint végső esetben nem hagynák csődbe jutni az eurózóna leggyengébb tagját.
Az Európai Bizottság terveiben az Eurostat ellenőrzési jogkörének szélesítése is szerepel. Ez elsősorban a görög makroadatok körül tavaly kirobbant botrány nyomán vált szükségessé, de nemrég Portugália kapcsán is hasonló aggályok merültek fel: elképzelhető, hogy a tavalyi hiány az eredetileg közölt 9,3 százaléknál is magasabb volt. A kormány által vázolt, 2013-ig szóló takarékossági program – amely egyebek mellett a közszféra béreinek befagyasztását tartalmazza – Achilles-sarka az elemzők szerint túlzottan rózsás GDP-növekedési várakozás.
Ez más országok esetében is kártyavárként döntheti romba a konszolidációs terveket – például a spanyol kormány által pénteken vázolt, 2013-ig 50 milliárd euró megtakarítást előirányzó programot, vagy a franciák néhány napon belül ígért csomagját. Utóbbiban Francois Fillon miniszterelnök szerint a „nem stratégiai” adókedvezmények megszüntetése, az évente 100 milliárd eurós hiánnyal működő nyugdíjrendszer megreformálása és a közkiadások emelkedésének évi 1 százalékban maximálása szerepel. Az évi 2,5 százalékos GDP-növekedési várakozás azonban az elemzők szerint túlságosan ambiciózus, így nem biztos, hogy 2013-ig sikerül elérni a 3 százalékos hiányküszöböt.
Nagy-Britanniában a választási kampány egyik fontos témájának ígérkezik a fiskális megszorítások kérdése. David Cameron konzervatív vezető több ízben ígéretet tett arra, hogy hatalomra kerülésük után azonnal megkezdik a deficit csökkentését, mert e nélkül romolhat a szigetország adósságainak besorolása, súlyos terhet róva mind a kincstárra, mind a tartozásaikat törlesztő családokra. Gordon Brown kormányfő viszont azt mondja, hogy a gazdasági kilábalást, ha jelentősen visszafognák az állami kiadásokat.
Lengyelországban a Donald Tusk kormányfő által pénteken vázolt konszolidációs csomag kulcseleme az, hogy a következő években csupán egy százalékkal bővülhet a diszkrecionális kiadások összege. Fokozatosan megszüntetik a speciális nyugdíjjogosultságokat, bezárják az adórendszer kiskapuit és megduplázzák – az idén 27 milliárd zlotyra (6,7 milliárd euró) – a privatizációs bevételeket.
Takarékossági tervek
(a közelmúltban bejelentett lépések Európában)
Görögország: 2012-ig a 2009-es 12,7-ről 3 százalékra csökkentik a GDP-arányos hiányt
Spanyolország: a 2009-re becsült 11,4-ről 3 százalékra mérséklik a deficitet 2013-ig
Portugália: a tavalyi 9,3-ről az idén 8,3, 2013-ig 3 százalékra faragják le a hiányt
Írország: az idei költségvetés hat százalékpontnyi deficitcsökkentést irányoz elő
Nagy-Britannia: a tavaszi választások megnyerésére esélyes ellenzék azonnal megkezdené a hiány csökkentését
Franciaország: az idei 8,2-ről 2013-ig 3 százalékra faragják le a deficitet
Magyarország: az idén 3,8, jövőre 2,8, 2012-ben 2,5 százalékos deficitet irányoz elő a konvergenciaprogram
Lengyelország: a tavalyi 7,2 után az idén 6,9-7 százalékos hiányt várnak, majd 2012-re 2,9 -et
Csehország: az idei 9-ről 2014-ig 3 százalékra csökkentik a hiányt
Románia: az idei büdzsé közel 2 százalékponttal mérsékli a hiányt a tavalyihoz képest
Bulgária: a tavalyi kormányváltás óta 15 százalékkal faragták le az állami kiadásokat
VG
