A magyarországi szlovákok elenyésző része igényelt az időközben már „kifutott” szlovákigazolványból. Szlovák állampolgársággal pedig a Magyarországon élő szlovák nemzetiségűek nem rendelkezhetnek, Pozsony ugyanis azt nem adja meg – nem utolsósorban a még az 1960-as évek elején, az egykori Csehszlovákia és a volt Magyar Népköztársaság között született, a kettős állampolgárságot kizáró megállapodásra hivatkozva. A többi között erről beszélt a Népszabadság riporterének Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke.
A szervezetet 1999 óta irányító újságíró tudomása szerint Magyarországról alig százan igényelték azt a szlovákigazolványt, amelyet Pozsony néhány évvel ezelőtt a határon túli szlovákoknak biztosított. Az elsősorban utazási engedményeket biztosító igazolványt mintegy tízezer határon túli szlovák kapta meg, jó kétharmad részük a Kárpátalján, Romániában és a Vajdaságban élő volt. 2007-től a szlovákigazolványt egy határon túli szlovákok státuszát igazoló dokumentum váltotta fel, a pozsonyi Határon Túli Szlovákok Hivatala által kiadott dokumentumot elsősorban azok igénylik, akik szlovákiai állami ösztöndíjakra pályáznak.
Fuzik szerint a Fidesz–KDNP-nek nem a szlovákiai választások előtt kellett volna előállnia a kettős állampolgárság ügyével. – A jobb előkészítés is hasznosabb lett volna, s csak párbeszéddel lehet megoldani a vitákat – tette hozzá. Ugyanakkor tart attól, hogy a két politikai elit közti éles pengeváltás az itteni szlovákokra is negatívan visszaüthet. Igaz, egyelőre és szerencsére nincs tudomása sem gyalázkodó falfirkákról, sem zászlóégetésekről.
Az OSZÖ úgy számol, Magyarországon mintegy 100-110 ezer szlovák gyökerű ember él. A 2006-os kisebbségi önkormányzati választáson 15 ezren iratkoztak fel a szlovák listákra. A kulturális kötődésüket aktívan ápolók száma 28 ezer volt a népszámlálási adatok értelmében.
nol.hu
