Szentendrén augusztus 23. és 28. között a Rákóczi Szövetség által szervezett XXII. Nyári Főiskolás Tábor fórumán több határon túli fiatal vett részt. Az egyik legrangosabb előadó Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is előadást tartott a főiskolás táborban.
A határon túli magyarság problémáiról, a szlovák-magyar viszonyról és a kettős állampolgárságról kérdezték Kövér Lászlót a Rákóczi Szövetség nyári táborán részt vevő felvidéki és erdélyi fiatalok.
Az egyik szlovákiai főiskolás a szentendrei táborban Kövér László előadásán a magyar házelnököt arról is faggatta, hogy miért nem vártak a kettős állampolgárságot szabályozó törvény elfogadásával a szlovákiai parlamenti választások utánig. – Sem Ficónak, sem Slotának nincs köze hozzá, hogy a magyar kormány, a magyar parlament hogyan rendezi az egyébként a világ összes magyarajkú emberét érintő állampolgársági kérdést – jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzáfűzte: „ha a felvidéki magyar elit a nemrég nálunk megszavazott törvényre fogja a rossz választási szereplést, akkor önfelmentő módon viselkedik. Egyébként pedig semmiféle okot nem láttunk arra, hogy várjunk két hetet az említett törvény meghozatalával” – nyomatékosította a házelnök. Kövér László a felvidéki fiatal felvetésére elmondta: „Az Ön kérdésében foglaltakkal annyiban sem értek egyet, hogy igen is, semmi köze Pozsonynak ahhoz, hogy milyen állampolgársági törvényt fogad el Magyarország!”.
A fiatalnak arra a felvetésére, hogy Orbán Viktor a kettős állampolgárságról szóló jogszabály siettetésével megbolygatta a magyar-szlovák viszonyt, melynek negatív következményeit a kint élők a bőrükön érzik, Kövér László kifejtette: az elmúlt évtizedekben hatalmon lévő magyar kormányok próbálták már így is, úgy is rendezni szlovák kollégáikkal a viszonyt, s legfeljebb annyit értek el, „hogy a magyarokat ne háromszor, csak egyszer verjék meg valamelyik köztéren”, csak mert anyanyelvüket használták. „Ön szerint mit kellene tennünk?” – kérdezett vissza az Országgyűlés elnöke, mire azt a választ kapta: „Nem én vagyok a politikus”. A főiskolások táborában rendezett fórum vendége élesen ostorozta az ország szekerét a rendes kerékvágásból kizökkentő előző kormányok szerinte nem létező nemzetpolitikáját, majd kijelentette: itt az ideje egy új nemzetpolitikai stratégia kidolgozásának.
A felvidéki fiatalok a kettős állampolgárság időzítését kifogásolták felszólalásaikban, szerintük a magyar kormány elsiette a döntést, amelynek következményeit nem a magyar politikusok érzik a saját bőrükön, hanem a Szlovákiában élők. Kövér László úgy fogalmazott: „Azt a fajta defenzív megközelítést, amelyet az Önök kérdései tartalmaznak, azt én nem tudom magamévá tenni. Ennek a világnak van vége. Pontosabban ez a világ, amit ezek a kérdések tükröznek, ez a világ egyenesen vezet a nem nagyon távoli jövőbe, a magyarság fölszámolódásához.”
Az Országgyűlés elnöke úgy látja, hogy Magyarországnak húsz éve nincs nemzetpolitikája, a határon túli magyarság képviselői pedig konfliktusok vállalása helyett inkább kompromisszumokat kötöttek, hogy kormányzati szerephez jussanak. „Minden közösség és annak minden tagja önmagáért felelős! S ha azt gondolja, hogy kibújhat a konfliktusok alól, akkor azt rosszul teszi, rossz politikai, rossz személyi stratégiát folytat és annak a vége csak kudarc lehet. Az elmúlt húsz év azért kudarc, mert ezeket a konfliktusokat nem tudtuk, nem mertük felvállalni”. Kövér László úgy látja, az új magyar kormány végre megteremtheti az új magyar nemzetstratégiát. A magyar nemzetstratégia egyik elemének az autonómia lehetőségét nevezte meg, amelynek különböző formájú, szintű, rendű és rangú, de az európai normákon, az európai gyakorlatokon alapuló autonómia megvalósítása azon nemzetrészek, nemzetközösségek számára, amelyek a trianoni határ túloldalán rekedtek, ez egy olyan közös stratégiai cél, amelytől senki, semelyik magyar kormány, semelyik magyar vezető, semmilyen taktikai szempontok alapján nem tekinthet el.
Kövér szerint az illúziókon túljutva tudomásul kell venni, hogy semmilyen nagyhatalom nem rajzolja át a határokat, senki nem szervezi össze a más országokban élő magyarokat, és senki nem éleszti újjá az MSZP és az SZDSZ által elsorvasztott, az összmagyarság érdekeit szolgáló intézményeket. A házelnök példaként egyebek közt az általa „hibernáltnak” nevezett MÁÉRT-et hozta fel, melynek a jövőben a kormány mellett működő ellenőrző, konzultatív szerepet szánnak. Tanácsadó szervezetnek is akarják használni a jövőben a MÁÉRT-et, hogy ne hozzanak rossz döntéseket, amelyek adott esetekben a belpolitika szempontájából jónak tűnnek, de olyan következményekkel járnak a délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokra, amelyekkel nem számolnak, és amelyeket maguk sem akarnak. Pont ellenkezőleg: olyan döntéseket szeretnének hozni, amelyek kifejezetten pozitív hatással lesznek az ottani közösségek életére.
Török Tamás, a tábor pozsonyi résztvevője a Duna Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy szerinte „egy kicsit kellett volna várni az állampolgársági törvény elfogadtatásával”. Kövér László véleménye szerint az új alkotmánynak is ki kell mondania, hogy a magyar nemzet egységes és oszthatatlan. A határon túli fiatalok tapssal köszöntek el az Országgyűlés fideszes elnökétől.
A politikus nemzetbiztonsági kockázatnak tartja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Szerinte ezt a szervezetet külföldi titkosszolgálatok provokációkra is felhasználhatják. A házelnök eredményesnek tartotta a találkozót, szerinte fontos tudni, hogy mit gondolnak a más élethelyzetben élő magyar emberek a saját sorsukról és a nemzeti közösségről.
A Rákóczi Szövetség által szervezett, a magyarságtudatot erősítő, illetve szórakoztató XXII. Nyári Főiskolás Táborra mintegy hetven fiatal érkezett a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Felvidékről és Magyarországról. A táborban a fiatalok meghallgathatták többek között Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodája vezetőjének előadását, valamint Bod Péter Ákos közgazdász, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, történész, Pozsgay Imre egyetemi tanár, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, Raffay Ernő történész, Lukács Csaba újságíró, Hatos Pál, a Balassi Intézet megbízott főigazgatója, Richly Gábor oktatási igazgató, Gál Gábor, a Most-Híd Párt képviselőjének, Szarka László történész, a Selye János Egyetem dékánja, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke és Surján László európai parlamenti képviselő előadását.
A nyári főiskolás tábort először 1989-ben rendezték meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a magyarországi és határon túli főiskolások és egyetemisták kapcsolatépítését, elősegítse a fiatalok társadalmi szerepvállalását, a nemzeti önazonosság erősítését, a társadalomról való gondolkodás kereteinek tágítását.
Felvidék Ma
