(Frissítve) A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának ülésére ma került sor Budapesten, az Országház épületében. A Felvidékről Berényi József, az MKP elnöke vett részt az ülésén, aki a történtekről a tanácskozás befejezése után tájékoztatta portálunkat.
Melyek voltak a KMKF Állandó Bizottsága mai ülésének fő napirendi pontjai?
– Döntöttünk a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülésének időpontjáról. Ez az eredeti elképzelés szerint februárban lett volna, ám erre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kérésére a tisztújító kongresszusuk után kerül sor. Az RMDSZ február 26-án tartja közgyűlését, a KMKF plenáris ülését pedig március 11-ére hívja össze Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. Természetesen a magyarországi és határon túli legfontosabb eseményeket is megvitattuk, ezek közül kiemelkedik a Magyar Köztársaság új Alkotmánya elkészítésének folyamata, illetve a kiindulóanyag megvitatása, valamint ezen belül a választójog kérdése.
Az új magyar alkotmányban mi lesz, illetve mi lehet a legfontosabb a határon túli magyarok szempontjából?
– A Magyar Köztársaság Alkotmányában eddig is volt egy mondat Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatáról. A mai ülésen minden határon túli magyar szervezet képviselője annak a nézetének adott hangot, hogy ezt bővíteni kellene, konkrét tartalommal kiegészíteni ezt – azaz, pontosítani Magyarország felelősségét a határon túli magyar közösségek ügyében. Az Európai Unió több országa alkotmányában van hasonló példa, ezeket is figyelembe lehet venni a magyar alkotmányozási folyamat során.
Miképp tekintenek a határon túli magyarok választójogának kérdésére?
– Ami a választójogot illeti, a határon túli magyar szervezetek ezt úgy értékelték, hogy ez szintén nagyon sok európai országban működő intézmény, nincs szó semmilyen újdonságról vagy rendkívüliségről. Nagyon sok európai állam állandó lakhellyel nem rendelkező, külföldön élő állampolgárainak ad lehetőséget a parlamenti választásokra. Sőt, a Magyarországgal szomszédos országok közül ezt a lehetőséget és jogot garantálja Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Románia, sőt Szlovákia is. Tehát a választójog megadásával csak az történik, hogy Magyarország behozza a lemaradását. Ezzel nem csak a Kárpát-medencében élő magyar állampolgárok számára válna lehetővé a választás, hanem például a tengerentúlon, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig mindenütt.
Felvidék Ma, O.N.
* * *
Kövér László parlamenti elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatóját a KMKF mai üléséről az MTI tudósítása alapján foglaljuk össze:
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának ülésére ma került sor Budapesten, az Országház épületében. A Felvidékről Berényi József, az MKP elnöke vett részt az ülésen.
A kormányváltással szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában, új korszak kezdődött e téren – emelte ki megnyitó beszédében az Országgyűlés elnöke, Kövér László. Úgy véli, az alkotmányozás után a kétharmados törvények módosításakor várható a választójogi törvény korrekciója is. Nagy valószínűséggel az Országgyűlés többségének szándéka arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot. Ha bármilyen formában választott határon túli magyar képviselői lesznek az Országgyűlésnek, Kövér szerint a KMKF-t is érdemes újragondolni.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy mind a Magyar Állandó Értekezletre (Máért), mind a KMKF-re szükség van, utóbbi elsősorban a stratégiai tervezésben tölthet be fontos szerepet.
Kövér László szeretné, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) képviselői is vegyenek részt aktívan az alkotmányozásban. Azt kéri, minden tagszervezet kövesse figyelemmel a koncepció vitáját, s ha van javaslata, észrevétele a KMKF fórumain keresztül is hozza a magyar Országgyűlés képviselőinek tudomására. Annak érdekében, hogy egy olyan alkotmány születhessen, amely nemcsak a közjogi értelemben a magyar államhoz tartozók alkotmánya, hanem azok is magukénak érezhetik, akik az államhatárokon kívül élnek a magyar nemzet tagjaiként. Hozzátette: az alkotmányozással kapcsolatos napirendi ponttal összefüggésben tárgyaltak az állandó bizottsági ülésen a választójog reformjának kérdéséről is. Mint mondta, egyelőre a koncepcionális kérdések felvetéséig jutottak, a gondolkodás folyamata kezdődött el. Arról ejtettek szót, hogy a szomszédos országok gyakorlatát miként lehetne esetleg átültetni. Addig jutottak, hogy az állampolgárság egy és oszthatatlan, és együtt jár a választójoggal, a diszkriminációt felszámolva.
A témák között szerepelt a brüsszeli magyar nemzeti képviselet. Itt működik egy iroda, amelyet a KMKF hozott létre, s a házelnök ezen iroda használatára biztatta a KMKF tagjait. Megjegyezte: az iroda élén – miután a külügyi tárca az eddigi vezetőt saját munkatársi körébe kérte – hamarosan személyi változás lesz. Szó volt a KMFK statútumának módosításáról is, ezt majd a fórum plenáris ülése fogadja el.
