Bugár Béla televíziós hétvégéjére a TA3 Politikában című vitaműsora tette fel a koronát. Robert Ficóval (Smer-SD) folytatott vitájában a kamerák előtt mondta ki világosan: a Most-Híd nem fog kilépni a kormánykoalícióból akkor sem, ha megbukik az állampolgársági törvény módosítása, és hatályban marad a jelenlegi, a második állampolgárságot felvevőket szlovák állampolgárságuktól megfosztó jogszabály.
Bugár hozzáfűzte: sajnálatos dolog lesz, hogy a kormányprogramnak épp az a tézise nem teljesül, amelyet a koalíció megalakítása során részletesen megtárgyaltak és valamennyien támogattak, de az élet megy tovább. Persze a vita Fico és Bugár között arról, hogy mi a jobb, a magyar állampolgárság felvételének lehetősége miatt megbüntetni minden kettős állampolgárt, vagy hagyni, hogy ki-ki kedvére cselekedjen annak tudatában, hogy itthon a másik országban kiállított útlevéllel járó jogokkal nem élhet, hozott néhány szép pillanatot is. Akkor például, amikor Bugár úgy válaszolt Fico magyarországi agresszív terpeszkedéssel, a szlovák létérdekek aláásásával, Orbán-ellenes kirohanásaival kapcsolatos eszmefuttatásaira, hogy azok Fico nacionalista véleményeit és világlátását tükrözik, de a volt szlovák kormány és a jelenlegi közt éppen az a különbség, hogy a mostani nem azzal foglalkozik, mit csinál egy másik ország vezetője egy másik országban, hanem azzal törődik, hogyan lehetne saját polgárai segítségére. Ez a csörte refrénszerűen többször ismétlődött, mert Fico minden úgymond szlovák sérelmet előrángatott, a királyhelmeci magyar hagyományőrző nemzetőrök „berohanásától” Sólyom László volt államfő komáromi provokációjáig, meg a Révkomáromba Magyarországról behurcolt Szent István-szoborig, illetve az ottani alkotmánysértésig: merthogy nem hagyták felállítani Szent Cirill és Metód szobrát, pedig még a szlovák alkotmány peambulumában is benne foglaltatnak…
Szó volt a vitában a főügyész-választási kálváriáról is. Az elhangzottak legfőbb tanulsága, hogy Bugár Béla leginkább arra lenne kíváncsi, kik szavaztak át decemberben az ellenzék jelöltjére, Dobroslav Trnkára. Fico meg azt várja, milyen lesz az ügyészségről szóló új törvény, s a bíróságok után hogyan töri be a kormány az ügyészséget, az ügyészeket is. Hogy lesz-e még ebben a megbízatási időszakban ellenzéki főügyészjelölt, az ettől is függ.
Fico leváltása a parlament alelnöki posztjáról viszont – úgy tűnik – nem függ semmitől, s nem is fog rá sor kerülni. Bugár elmondta: a koalíciós tanácson kellett volna előállnia vele Richard Sulík (SaS) házelnöknek, akkor most nem ettől visszhangozna a sajtó, mert időben kijózanították volna őt.
Sok újat nem hozott a heti összegezés. A szemlélőnek nem volt meglepő egyetlen megnyilatkozás sem. Ki-ki hozta a megszokott formáját, Fico a magyarellenességét és a bevett csúsztatásait, amire Bugár egyszer-kétszer a goebbelsi sokszor ismételt hazugság szerepére is utalt, de emlékezeteset – a ” dobrýdeň”-eken, „egreš”eken kívül nem igen hallottunk. Azon a bizonyos egy mondaton túl, hogy magyar ügy miatt ebben az országban kormányválság bizony nem lesz. Legfeljebb azon töprenghet el az ember, úgy fél nappal a koalíciós tanács e kérdésben meghatározó ülése előtt miért üzente meg a Most-Híd elnöke partnereinek, hogy fölösleges izgulniuk.
Vagy nem is nekik üzent?
Felvidék Ma, ngyr
