Kövér László Országgyűlés elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában úgy fogalmazott, hogy a nemzetpolitikában nincs szükségük azokra, akik nem vállalják egyértelműen a magyarságukat.
Az új alaptörvény kapcsán még nem lehet minden tekintetben lezárt kérdésekről beszélni, néhány részletről még a kormánypárti frakciók között is vita lesz az új alkotmány koncepciójának parlamenti tárgyalása során” – nyilatkozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz országos választmányának elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este. A politikus arról is beszélt, hogy a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga biztosítása kapcsán számára az lenne a szimpatikusabb megoldás, ha ők saját képviselőket delegálhatnának a magyar törvényhozásba. A másik megoldás, miszerint a külhoniak is a magyarországi párlistákra voksolhatnának, a magyar belpolitika olyan fokú exportját jelentené a szomszédos országokba, ami túlmenne az ildomosság határán, feltételezve szomszédaink miénknél nagyobb érzékenységét a téma kapcsán. Kövér László Bugár Béla szlovák-magyar vegyes pártjával, a Híd-Most-tal való együttműködésről azt mondta: más téren szívesen működnek együtt, de a nemzetpolitikában nincs szükségük azokra, akik nem vállalják egyértelműen a magyarságukat.
Az alaptörvény tervezetének legtöbb fejezete, bekezdése kapcsán nem lezárt kérdésekről beszélgetnek majd a képviselők a parlamenti vita során. Még a maguk számára sem zártak le minden kérdést, csak azért, mert az összes fideszes és KDNP-s parlamenti képviselő aláírta a beterjesztett szöveget – nyilatkozta Kövér László arra a kérdésre reagálva, hogy miért tartják fontosnak a majd elfogadandó új alkotmányt is aláíratni az igennel voksoló képviselőkkel. Illetve nem tartanak-e attól, hogy ezáltal ismét csak csorbul az elv, miszerint az egész nemzet alkotmánya lenne az új koncepció?
Az utóbbi felvetés egyébként megítélés kérdése, lehet vitatni – mondta Kövér László, de személy szerint ő nem gondolja így, és nem is tartja kardinális kérdésnek – tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor: az új alaptörvény koncepciójának néhány részletkérdéséről még a kormánypárti frakciókon belül is vitatkozni fognak a képviselők – ami nem jelenti azt, hogy mindent alapjaitól elölről kezdenének.
„Sajnáljuk, hogy az ellenzéki pártok közül kettő, úgy látszik véglegesen úgy döntött, nem tiszteli meg a választóit azzal, hogy az érdekeiket és véleményüket tükrözteti az új alaptörvényről folytatandó parlamenti vitában” – tette hozzá a Fidesz választmányi elnöke. A kormánypártok ugyanakkor remélik, hogy a társadalmi konzultáció eredményeként nem csak a kérdőívek összesítésével, hanem egyéb fórumokon is kapnak olyan javaslatokat és ötleteket, amelyeket beépíthetnek még az új alkotmányba.
Szavazati jog lesz a határon túliaknak, de a forma még kérdéses
A magyar belpolitikában a határon túli magyarokkal kapcsolatban a nekik adandó szavazati jog váltotta ki a legnagyobb vitát. Az alkotmánytervezet miért nem utal rá, hogy a határon túliak szavazati joghoz juthatnak Magyarországon? – kérdezte a Heti Hírmondó.
Azért nem utal rá a koncepció, mert nem szükséges – reagált a fideszes politikus. Azt követően, hogy eltörölték a határon túli magyarokat a magyar állampolgárság visszaszerzésében diszkrimináló szabályozást, most a választójogra irányuló diszkriminációt is szeretnék megszüntetni. Utóbbi jelenleg azokat sújtja, akik nem rendelkeznek Magyarországon állandó lakhellyel. „Ha ezt a megkülönböztetést eltörli az új alkotmány, akkor ez minden további utalás nélkül automatikusan azt jelenti: akinek nincs állandó lakhelye Magyarországon, de magyar állampolgár, az részt vehet a magyarországi választáson valamilyen formában” – hangoztatta Kövér László.
A ma szóban forgó két lehetséges részvételi forma – a magyarországi pártlistára szavazás és a saját képviselők delegálása a határon túliak részéről – közül Kövér Lászlónak az a szimpatikusabb, amelyik nem „a határon túliaknak a magyar belpolitikába való bizonyos értelemben vett beengedésével” járna együtt. Egy ilyen megoldással ugyanis azt a látszatot keltenék, mintha Fidesznek az lenne a fontos, hogy a magyar belpolitikát a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok döntsék el a szavazataikkal. „Meg is vádolnak bennünket ezzel a baloldalról” – mondta a házelnök.
A magyarországi pártlistára való szavazás azt is jelentené ugyanakkor, hogy magyar pártoknak kampányolniuk kellene a Felvidéken vagy a Székelyföldön, „ami túlmegy azon a határon, ami ildomos a magyar belpolitika exportját illetően” – tette hozzá Kövér László, megjegyezve: nem tartja ördögtől valónak, hogy a magyar pártok kampányolását; ahogy például Románia Magyarországon élő állampolgárai is szavazhatnak a román követségen vagy konzulátusokon és őket is nyilván eléri a kampány. „Itt a mértéken meg a módszeren van a hangsúly. Mi kevésbé vagyunk erre érzékenyek, mint talán a szomszédaink lennének adott esetben” – mondta a politikus.
A másik verzióban, tehát a határon túli önálló képviselők delegálásában az Országgyűlés elnöke azt tartja szimpatikusnak, hogy ott az adott közösségek a maguk sajátos képviseletét tudnák megteremteni a magyar törvényhozásban, az ország és a nemzet házában – érvelt a politikus.
Bugár szabadon döntött, ahogy a magyar kormányzó pártok is
Miért nem engednek a Bugár Béla vezette szlovákiai Híd-Most szlovák-magyar vegyes párt meghívásával kapcsolatban például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumába? – vetette fel a Heti Hírmondó. A Bugár Béla-féle Híd-Most vegyes párt eleve tagadja, hogy etnikai, azaz magyar nemzeti érdekeket képviselő párt lenne. Márpedig ez a fórum – a KMKF – azért jött létre, hogy a Kárpát-medence magukat magyarnak valló, a magyar érdekeket képviselni akaró politikusainak illetve szervezeteinek adjon helyet – mondta Kövér László. „Addig, ameddig a határon túli magyar közösségek emancipációjukat nem érték el; ameddig teljes okkal és joggal lehet arról beszélni, hogy csak azért, mert valaki magyarnak született, a környező országok szinte mindegyikében – tisztelet a kevés számú kivételnek – másodrendű állampolgárnak kell érezze magát, addig nem lehet attól eltekinteni, hogy valaki vállalja-e a magyar nemzeti érdekeket vagy sem – fejtette ki a magyar kormányzó pártok álláspontját Kövér László.
„Nekünk semmi bajunk Bugár Bélával. Az egy szabad választás eredménye volt, aminek eredményeként bejutottak a szlovák parlamentbe. Bugár Bélának szabad erkölcsi választása volt, hogy pártütő módon elhagyja a Magyar Koalíció Pártját és ezzel hozzájáruljon a parlamentből való kiesésükhöz. Nekünk meg ugyanilyen jogunk úgy felfogni a nemzetpolitikát, ahogy felfogjuk. Máshol szívesen működünk együtt, de ezen a ponton nincsen szükség azokra, akik nem vállalják egyértelműen a maguk magyarságát” – szögezte le Kövér László.
Duna Televízó
