A magyarországi alkotmányozási folyamattal összefüggésben Duray Miklós, felvidéki politikus-közíró úgy véli, jó döntés volt, hogy alaptörvénynek és nem alkotmánynak hívják majd a dokumentumot. Az alaptörvény-tervezet szerkezetét jónak látja, ám úgy véli, az állam és a nemzet fogalmak esetében pontosításra szorul. A Magyar Televízió Átjáró című műsorának mai adásában erről fejtette ki a véleményét.
Van Magyarországon alkotmányozási kényszer?
Alkotmányozási kényszer nem létezik, ám a törvényhozóknak kötelességük, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek rögzítik az alapelveket az állam és a társadalom működtetésével kapcsolatban. Ezt a kötelezettséget már Szent István is tudatosította, senki sem figyelmeztette őt erre, államférfi volt, tudta, mi a kötelessége.
Alkotmányra vagy alaptörvényre van szükség? És mik legyenek annak a legfontosabb szempontjai?
Helyes volt a döntés, hogy alaptörvény lesz az elnevezés. Ugyanis, ha Magyarország és a nemzet nem akarja megtagadni államalkotói múltját, akkor abban a mederben kell maradnia, melyben elindult több mint 1000 évvel ezelőtt. Alaptörvényt kell hozni, melyből származnak az alkotmányerejű, sarkalatos törvények. Most egy korszakot kell lezárni, illetve visszacsatolni a hagyományokra, és meg kell fogalmazni a legfontosabb szempontokat. Én két fő szempontot látok: a törvénynek szólnia kell a nemzetről és az államról. Ezt a két fogalmat meg kell különböztetni, nem szabad a nemzetet és az államot összekeverni olyan módon, mint ahogy azt a XIX. században, a nemzeti romantika időszakában összekeverték. Azóta sok minden változott. Például az a politikai közösség, amely 1920 előtt még létezett, ma már nem létezik. Sőt, nem csak a politikai közösséget, hanem a nemzetet is szétverték. A nemzet újjáépítéséhez tehát már nem lehet szemléletben visszatérni a XIX. századba, hanem a XIX. századból kell kiindulni.
Tehát bizonyos fogalmak tisztázására van szükség?
Igen, például veszélyes dolog összekeverni az állampolgárt a nemzettel, mert nem minden magyar állampolgár magyar nemzetiségű. Vannak más nemzetiségű, vagy párhuzamos identitással rendelkező magyar állampolgárok is. Tudatosítanunk kell, hogy a nemzet az független az államtól, az állampolgár pedig csak az állam viszonylatában létezik. Úgy látom, ez még a mostani alaptörvény-tervezetben sem tisztázott.
Nézzük az ön példáját, szlovák állampolgár, magyar nemzetiségű.
Ha marad az alaptörvény-tervezet első mondatának megfogalmazása, akkor én politikailag hontalanná válok. Az alaptörvénynek foglalkoznia kellene a nemzet határokon átnyúló összekötésével, vagy legalább utalnia egy erre vonatkozó, közvetlenül az alaptörvényből eredő törvényre. A jelenlegi tervezet hiányosságának tartom, hogy ezt nem tartalmazza.
Az Átjáró mai adásában a felvidéki politikust Bereki Anikó kérdezte. Az adás videó felvétele teljes egészében megtekinthető Duray Miklós honlapján is (www.duray.sk). Ugyanitt olvasható Duray Miklós „Alaptörvény, nemzet, állam, állampolgárság” című tanulmánya is, melyben részletekbe menő véleményt mond a Magyar Országgyűlésbe benyújtott kormánypárti javaslatról is.
