Alsószeliben március 5-én a katolikus templomban mutatják be a Siposhegyi Péter „Hantjával sem takar” című monodrámáját 19 órától. A Sylvania-díjas színművész, Boráros Imre 2007-ben mutatta be, gróf Esterházy János halálának 50. évfordulója tiszteletére a monodrámát. Az egyórás előadás azóta csaknem ötven előadást ért meg a Kárpát-medence különböző magyarlakta településein – nagy sikerrel.
A monodráma a néhai csehszlovákiai magyar politikust, a Felvidék mártírjának és vértanújának, gróf Esterházy Jánosnak az életét mutatja be, tizenkét stációban. Boráros olyan emocionális erővel személyesíti meg Esterházy Jánost, hogy eddig valamennyi helyszínen állva tapsolt a közönség művészi produkciójának Pozsonytól Kassáig, Nagykanizsától Budapestig. A művész komoly művészi eszközeivel, pódiumművészi tapasztalatával, monodráma-specialista mivoltával, korismeretével formálja meg Esterházy jellemét, vívódásait, börtönkorszakát, lelkivilágát. Tudja, hogy nem a kimondott szavakon van a hangsúly, hanem azok tartalmán. Ettől hiteles az előadás. Nem véletlen tehát, hogy két év múltán is meghívást kap előadásával.
Siposhegyi Pétert régi ismeretség fűzi hazai magyar hivatásos színjátszásunk kiemelkedő képviselőjéhez, Boráros Imréhez. Ő előbb „Mielőtt csillag lettem“ című, Viszockijról szóló monodrámáját, majd a Márai Sándornak emléket állító „Állampolgár“ című darabját vitte sikerre. 2007-ben pedig a szerző jeles aktorunk felkérésének eleget téve röpke idő alatt írta meg a „Hantjával sem takar (alcíme: János passió)“ című monodrámáját, amely története 1936 és 1957 között játszódik. Benne a nagypénteki szertartások világa elevenedik meg, hiszen egy ember áldozatáról van szó. János (Boráros Imre) Esterházy tragikus sorsának fontos részleteit – annak lelki-politikai hátterét is feltárva – eleveníti fel. A szertartásvezető-kikiáltók (Tarics Péter és Csomor György) a nagypénteki gyászszertartások szokásos eszközét, a kereplőt használják. A tizenkét stáció hossza a történet haladtával úgy rövidül, ahogy elfogy a főszereplő körüli élet. A dráma zenei szerkesztője Zsákovics László, zenei munkatársa Hanzsér Árpád, művészeti munkatársa Petrécs Anna, mondnivalóval harmonizáló díszletét pedig Csicsói Nagy Géza tervezte.
Felvidék Ma
