Rába – Duna – Vág (RDV) elnevezéssel Európai Területi Társulást (EGTC) alapít Nagyszombat megye önkormányzata a magyarországi Komárom–Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékkel – tájékoztatta portálunkat Kvarda József, Nagyszombat megye önkormányzatának MKP-s alelnöke.
A megalapított RDV EGTC majdnem teljes egészében lefedi a magyar-szlovák közös Duna-szakaszt, ezért működésének természetes és hasznos kerete lesz az Európai Duna Stratégia, mely a magyar EU-elnökség alatt kerül véglegesítésre. Pályázatai felölelik majd az árvízvédelem, a vízi közlekedés és szállítás, a vízminőség-védelem, a turizmusipar, a gazdaságfejlesztés, a dunai identitás megőrzésének területeit.
„A következő uniós költségvetési ciklusban főként ezek megvalósításához lehet majd támogatást nyerni. Az RDV EGTC pályázatai esetén nem egymás elől, egymással versengve próbáljuk megszerezni a forrásokat, hanem erőinket egyesítve tudunk nagyobb térségfejlesztési projektekben is gondolkodni. Ráadásul közösen fellépve, megfelelő súllyal képviselhetjük érdekeinket az egész Duna-medence fejlesztését érintő stratégiai döntések meghozatalakor, és hozzájárulhatunk a két ország között régóta problémát jelentő dunai kérdések megoldásához is” – mondta köszöntőjében Popovics György, a kezdeményező Komárom–Esztergom megye elnöke.
Az EGTC létrehozásának további praktikus előnyei is vannak. Várható, hogy a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Operatív Programban a 2014-2020 közötti időszakban is a jelenlegi 200 millió euróhoz hasonló nagyságrendű forrás áll majd rendelkezésre közös pályázatok megvalósítására. Az EGTC-nek nem kell határon túli partner a pályázat beadásához, hiszen önmaga egy határon átnyúló szervezet. Az EGTC-kre nem vonatkozik a Vezető Partner-elv, és automatikusan teljesítik a közös pályázattal szembeni feltételeket, így az elnyerhető pontok közel 40%-át automatikusan teljesítik.
A stratégiai jelentőségű együttműködés ezért közvetlen finanszírozási előnyöket is biztosít a résztvevő megyék számára.
Ennél is nagyobb jelentőségű azonban az a tény, hogy a két ország közötti nem éppen baráti légkörben a kezdeményező önkormányzatok az Unióban úttörőnek számító együttműködési formában mutatnak példát a magyar-szlovák közös érdekek érvényesítésére.
Az Európai Parlament és az Unió Tanácsa 2006 nyarán elfogadott rendeletével teremtette meg az EGTC-k létrehozásának alapjait. Az EGTC angol betűszó, a European Grouping of Territorial Cooperation (európai területi együttműködési csoportosulás) rövidítése, és forradalmi változásokat hozott a határ menti együttműködések életében, mivel az együttműködő felek által létrehozandó szervezet mindkét érintett tagállamban önálló jogi személyiséggel rendelkezik.
Magyarország és Szlovákia az elsők között fogadta el saját EGTC-jogszabályát, ennek köszönhető, hogy 2008 óta éppen a magyar-szlovák határon született az Európai Unión belül a legtöbb EGTC, szám szerint négy. Ezen a téren tehát Magyarország és Szlovákia úttörő szerepet játszik a közösségi stratégiai célok megvalósításában, és ezt az uniós közvélemény is elismeréssel szemléli.
{iarelatednews articleid=”28931″}