Semmi sem lett abból a mega projektből, amely a Magas-Tátra alatt hotelek, golfpályák és kaszinó megépítését vette tervbe, mi több, az államnak akár 100 millió eurójába is kerülhet, a megvalósulatlan befektetés.
A ciprusi fiókvállalat ugyanis kártérítést követel a befektetés meghiúsításáért a Szlovák Földalaptól. Az Ermanno Trade and Invest társasággal folytatott peres eljárást a Földalapnak csak az Alkotmánybíróságon sikerült megfordítani, így a szlovák államnak egyelőre nem kell megfizetnie az első eljárásban követelt 60 millió eurós kártérítést a ciprusi társaságnak.
Az Ermanno Trade a meghiúsult nyereség miatt három évvel ezelőtt kezdeményezett peres eljárást, amikor nem sikerült megszereznie a Földalaptól a Nagyszalók környéki lukratív telkeket, ahol szórakoztató-relaxációs központot szeretett volna felépíteni. Az Alkotmánybíróság június közepén visszautalta az eljárást a Legfelső Bírósághoz és az Eperjesi Kerületi Bírósághoz, megállapította ugyanis, hogy az eljárás során sérültek a Földalap védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogai.
Az Alkotmánybíróság döntése értelemben a 60 millió eurós kártérítésért folytatott eljárás során a Legfelső Bíróság hibát vétett, mivel elutasította az Eperjesi Kerületi Bíróság bíráival szemben emelt elfogultsági kifogást. „Most újból döntenie kell arról, hogy valóban elfogultak-e a bírák vagy pedig nem, erre kötelezi az alkotmánybírósági döntés” – nyilatkozta a Földalap jogásza, Michal Mandzák.
A Legfelső Bíróság az Alkotmánybíróság döntését nem kommentálta. De hallgat az Ermanno Trade is, amely közölte, hogy az ügy lezárásáig nem nyilatkoznak. A cég tulajdonosai ismeretlenek, a ciprusi nyilvántartásban a cég képviselőjeként az az Irene Spoerry szerepel, akinek a neve az SDKÚ pártfinanszírozási botránya kapcsán is felmerült.
De nem ez a ciprusi cég egyetlen pere az ügyben. Az Ermanno Trade másik két peres eljárásban további 40 millió eurós kártérítést követel. Ezekben az esetben az Alkotmánybíróság szerint az Eperjesi Kerületi Bíróság mondott csődöt, ezért elrendelte, hogy újfent foglalkozzon a Poprádi Járásbíróság két bírájával szemben emelt elfogultsági kifogással. A két bíró, akiknek az ügyben döntéshozó szerepük volt, kollégája volt az a Štefan Zoričák bíró, akinek a fia tanúként szerepel az ügyben. Zoričák fia annak a cégnek dolgozott, amelytől az Ermanno Trade megvásárolta a telekigényt. Azokat a telkeket, amelyeket a ciprusi cég a Földalaptól igényelt, eredetileg az AR City, AR Park és AR Golf cégeknek kellett volna megkapniuk. Az ifjabb Zoričák ezek közül az AR Golf cég ügyvezetője volt. Időközben azonban az idősebb Zoričák már nyugdíjba vonult.
Az említett három cég a második Dzurinda-kormány idején, 2006-ban ígéretet kapott a Földalap vezetésétől, hogy megkapják a Nagyszalók környéki telkeket. Az Ermanno Trade a telekigényt fel is vásárolta tőlük, de a telkekhez már nem jutott hozzá. Az alap, amelyet ekkorra már a Fico-kormány emberei irányítottak a szóban forgó telkeket már kelet-szlovákiai földvisszaigénylőknek adta, akik ezeket a telkeket azonnal eladták a Vladimír Mečiarhoz közelálló GVM cégnek. Az ügy akkor kormányválságot is előidézett. Az akkori kormányfő, Robert Fico átverésnek nevezte az ügyet. A telkek átírását a GVM cégre az ügyészség állította le. A GVM más területeket kapott, amin aztán semmi sem épült.
A GVM nagystílű tervei a tátrai luxushotelről meg a golfpályáról szintén csak papíron maradtak. A társaságnak csak második nekifutásra sikerült olcsó pénzen telkeket szereznie, amelyeket a Szlovák Földalap nagymihályi földvisszaigénylőknek adott ki. 2009-ben a kakaslomnici és felsőerdőfalvai telkeket ugyanazoktól a földvisszaigénylőktől vette meg, akikkel 2007-ben a nagyszalóki telkek kapcsán egyezkedett. Ebben az esetben azonban az ügyészség nem tudott beavatkozni, így a hivatalok kénytelenek voltak a telkek tulajdonjogát átírni a GVM-re. Az 1,6 millió négyzetméternyi terület piaci értéke túllépte a 16 millió eurót, miközben a földvisszaigénylőknek a cég a SME napilap információi szerint csak mintegy 430 ezer eurót fizetett ki.
A telkeken azóta se épült semmi, a kataszteri bejegyzés szerint még mindig a GVM tulajdonát képzik. A kakaslomnici polgármester szerint a telkeket senki sem használja, a GVM társtulajdonosát, Gabriel Vysaníkot, aki az önkormányzattal ismertette a cég elképzeléseit, sem látták már két éve.
Vysaník nem árulta el az újságíróknak, hogy a cég mit kezd majd a telkekkel, s ígérete ellenére a GVM munkatársa sem adott választ a kérdéseikre. Vysaníkról köztudott, hogy közel áll Vladimír Mečiarhoz, a múltban a HZDS késmárki járási elnöke is volt. Amikor a GVM 2009-ben megszerezte a Magas-Tátra alatti telkeket, az akkori kormányfő, Robert Fico leváltotta a Földalap teljes vezérkarát.
Iveta Radičová kormánya tavaly megszavazott egy törvényt, melynek értelmében a földvisszaigénylők földterület helyett pénz kapnak abban az esetben, ha a településükön vagy a járásukban nincs megfelelő visszaigényelhető földterület. Ezzel szeretnék elejét venni a hasonló visszaéléseknek és telekspekulációknak.
A nagyszalóki telekbotrány ügyében mind ez idáig még senkit sem büntettek meg. A szlovák Földalap akkori igazgatóhelyettese, Branislav Bríza ellen még mindig vizsgálat folyik, éppen a jövő héten esedékes a kihallgatása. A vizsgálat lezárásáig azonban ő sem nyilatkozik az ügyben. Okirat-hamisítás, hatalommal való visszaélés és zsarolás gyanúja az ellene felhozott vádak. Az ügy kirobbanása után Bríza 2007-ben lemondott a funkciójáról. A rendőrség a Földalap másik igazgatóhelyettese, Helena Osuská ellen is vizsgálatot folytatott, de az eljárást időközben megszüntették.
Felvidek.ma, Sme nyomán: D.É.
