68 éves korában, rövid betegség után, 2011. október 2-án Budapesten elhunyt Dr. Schulek Ágoston háromszoros magyar rúdugró bajnok, edző, sporttisztviselő, egyetemi docens.
Nyolcgyermekes családba született Kassán 1943. augusztus 6-án. Szülei Dr. Schulek Tibor evangélikus lelkész és Majoross Edit iparművész, rajztanár.
Híres családnevet viselt, nem véletlenül. Neves szepesi származású famíliából származott. Dédapja Schulek Frigyes (1841-1919) műépítész, a Halász-bástya tervezője, a csütörtökhelyi kápolna, a kisszebeni templom, a lőcsei városháza, a pozsonyi ferences templom helyreállítója és az eperjesi Szent Miklós-templom tornyának átépítője. Tervei szerint épült a szegedi „Kakasos” református templom észak-német gótikus stílusban (1884), hogy most csak főbb munkáit említsük.
Fia János (1872-1948) építészmérnökkén 1934-ben fedezte föl, majd tárta fel több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját, amelyen haláláig dolgozott.
Az elhunyt édesapja Schulek Tibor (1904–1989) 1918 tavaszától Rimaszombaton tanult, de családja innen menekülni kényszerült, s így Budapesten érettségizett. Teológiát és magyar-német-angol szakos tanári alapvizsgát tett. Sopronban szerzett evangélikus lelkészi oklevelet (1928) Pécsett teológiai doktorrá avatták (1938). Hivatásos tábori lelkész (1930-1948), komáromi lelkipásztor (1948-63), a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperese (1951-1953), de erről a posztjáról lemondásra kényszerült, ezután irodalomtudománnyal foglalkozott. Fia születésének évében írta meg Tükördarabok a Schulek-család múltjából c. munkáját, melyet Kassán adott ki.
Schulek Ágoston családja is kénytelen volt Kassát elhagyni, s így a budapesti József Attila Gimnázium elvégzése után a Testnevelési Főiskola tanári és atléta szakedzői szakán végzett. A Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (TFSE, 1963-67), a Vasas SC sportolójaként (1967-69). országos csúcstartó rúdugró lett, aki háromszor nyert magyar bajnokságot. Hét alkalommal országos csúcstartó, tizenötszörös válogatott. Egyéni csúcsa 490 cm. 1970-ben 9. helyezett volt a fedett pályás Európa-bajnokságon. Majd a Vasas (1970-74), ill. TSFE (1974-2000) edzője. A kuvaiti atléta-válogatott ugróedzője (1980-1984) és a magyar atlétikaválogatott szövetségi kapitánya (1987-1989).
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétika Tanszékének docenseként, majd általános és tanulmányi rektorhelyetteseként (1990-1994) kamatoztatta tudását a jövő testnevelő tanárai érdekében, később mesteredzőként a kétszeres Európa-bajnok Szalma László és a világbajnoki ezüstérmes Bagyula István edzőjeként dolgozott. Később vezetőként igyekezett emelni a sportág színvonalát mint a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke (1991-2000 és 2008-2009), majd tiszteletbeli elnöke. Ugyanebben az időszakban a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagjaként (1991-2001), ill. alelnökeként (1992-96) szolgálta a magyar sportot, az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) alelnökeként pedig az egész földrész atlétikáját. A gödöllői Szent István Egyetem sportigazgatója (2000-04), testnevelési tanszékvezetője (2004-2007) majd nyugdíjas oktatója.
Következetes ember volt. Utolsó leheletéig oktatta a jövő testnevelőit, a szakmára, de az általa helyesnek tartott életútra. Mélyen hívő evangélikusként a Magyar Örökség és az Európai Egyesület elnökeként ls annak tiszteletbeli örökös tagjaként a hazaszeretet, hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet volt a jelszava. A Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség presbitere volt.
Szakmai munkája mellett szorított időt kulturális és politikai tevékenységre is. Alapítója és szervezője volt a sikeres és nagy közönséget vonzó TF (Testnevelési Főiskola) Estéknek, melyek távolról sem a test, inkább a szellem nevelését tűzték ki céluknak. 2008. december 20. óta volt a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke. A Civil Összefogás Fórum alapító szóvivője. A Százak Tanácsának tagja, korábban annak elnöke.
Dr. Schulek Ágoston és felesége, Szkalla Edith építész, aki gyógyszerészcsaládból származott, Szécheniy Díjat kapott, mert „az 1990-es évek elején, amikor látnivaló volt, hogy a gördülékenynek látszó rendszerváltozás sok akadályba fog ütközni, úgy látták helyesnek, ha mérvadó alkotó személyiségeknek, akik közgondolkodásukat, hazaszeretetüket bizonyították, lehetőséget adnak gondolataikat, hazáért aggódásukat nagyobb nyilvánosság előtt elmondani, párbeszédet is lehetővé téve.
A helyes ötlet valóra váltása 1993. májusában megtörtént, és így megszületett a TF ESTÉK rendezvénysorozata, amely azóta is szolgálja hazánkat világítótoronyként, biztató, reménykeltő szellemi táplálékot nyújtó fórumként, hiszen a személyiségektől, akik vendégei voltak az estéknek az eltelt 17 esztendőben, mindezt kapták a résztvevők.” (Dr. Cserháti László méltatása)
2003-ban megkapta a Nemzetközi Atlétikai Szövetség veterán jelvényét a hazai és nemzetközi kiemelkedő vezetési és szervezési munkájáért.
Három gyermeket neveltek, melyek közül Csabát (1971) ismerhetik a legtöbben, aki műsorvezető és tanár. 1992-ben a Duna TV Híradó műsorvezetője és bemondója lett. Majd a sportosztály alapító tagja. És a Duna TV sportosztályának főszerkesztője (1999-2004), azóta a Telesport főszerkesztője.
További két gyermekük Rita (1973) és Dávid (1976).
Kívánjuk, nyugodjék békében! Egyszer talán szülővárosa is megemlékezik róla!
Balassa Zoltán
