Október második hetén, mintha az optimizmus új napja kelt volna fel Európa egén. A börzéken pozitív hangulat uralkodott. Az euróövezet bevetette új fegyverét, a bankok tőkeemelésének szükségességét.
Hét közben egy újabb Sarkozy Merkel csúcstalálkozón a „tőkeemelés” varázsszót fogalmazták meg, majd szerdán az Európai Komisszió nevében ezt Barosso elnök is megerősítette: a nagy európai bankokat közös segítséggel tőkeinjekcióban részesítik. Valamennyi európai banknak magasabb forgótőkével kell „felszerelni” magát, és megjegyezte: „Ha ezt nem sikerül saját kötvények kibocsátásával elérni és az állam sem rendelkezik szabad tőkével, akkor a tőkeemelésre meríthetnek a második mentőcsomagba elhelyezett pénzösszegből is”. Amelyet utolsó államként sikerült Szlovákiában is jóváhagyatni, és ezzel az egész folyamatot mozgásba, működésbe hozni, így a bankok pénzfeltöltésének lehetősége már nyitva áll.
A tőkeinjekció bevetését Belgium kezdte el, amely a „beteg” Dexia bankba négymilliárd összegnyi eurót „fecskendezett”. Az újabb legkisebb „core Tier” egységet a bankban 9 százalékra emelték, vagyis a kintlévőségek (hitelek, értékpapírok, stb.) kilenc százalékáig töltötték fel a Dexia bankot forgótőkével, annak ellenére, hogy a bank terhelési próbáin az egészséges működéséhez öt százalék is elég volt. (Ennyi áll jelenleg is az EU követelményei között.) A pénzügyi szakemberek szerint a Dexiának legalább 130 milliárd euróra van szüksége, ha a görög kötvényeken „hajvágást” (haircut) hajtanak végre, ami a gyakorlatban a bedőlt, behajthatatlan kintlévőség leírását jelenti. Erről már folynak találgatások, a bedőlt görög kötvények összege – ami után a bank már pénzt vissza nem kap – elérheti a 30 – 50 milliárd eurót, vagyis a banknak még több szabad készpénzre lesz szüksége.
A második mentőcsomag rugalmasabb felhasználása éppen ezért született, hogy az ilyen görög „kötvény-hajvágást” simábban végre lehessen hajtani. Ettől Európa azt várja, hogy megszabadul a behajthatatlan hitelektől és a kötvénypiac levegőhöz jut. Az Európai Központi Bank óvatosságra inti az EU döntéshozóit abban, hogy a bankokat a bajbajutott országok kötvényein nagymértékű „hajnyírásra” kényszerítsék. Ez a kötvénypiacon ugyanúgy bizonytalanságot okozhat, és magának az eurónak is árthat
A belga Dexia bank az első nagy európai pénzintézet, amely a görög kötvényválság áldozata lett. Éppen Görögország esetében a „hajnyírás” szükségessége elkerülhetetlen, mert az országból érkező hírek szerint, azt a költségvetési hiányt sem tudják tartani, amit a hitelek folyósításának kezdetén ígért a görög állam. Az európai „hármas-bizottság”, amely felügyeli Görögország államháztartásának kiadásait 7.6 helyett 9.1 százalék kincstári hiánnyal számol. Csak idő kérdése, hogy az országgal kapcsolatban mikor fogy el az európai döntéshozók türelme, és Görögország egy irányított csődeljárás alá kerül.
Az egész hét folyamán optimizmus uralkodott a világ pénz- és a kötvénypiacán, köszönve annak, hogy az euróövezet bevetette az új fegyverét, a második euró-mentőcsomagot. Túlzott derűlátásra még sincs ok, mert a szakemberek véleményükben megegyeznek abban, hogy a recesszió, a gazdasági fellendülés még egy kicsit hátrább van. A piaci résztvevők ettől függetlenül bizakodóak.
Mit mondanak a számok?
Szeptemberben az amerikai kiskereskedelem forgalma 1.1 százalékkal (a várt 0.5 % helyett) emelkedett, az európai ipari termelés is pozitív számokkal zárt, + 1.2 százalék lett (- 1.8 % helyett). A meghatározó börzék forgalma pénteken 16:00 órakor, az előző hét hasonló időszakához mérten növekedtek: a páneurópai EuroStoxx50 4.5 %, az egész amerikai piacot magába foglaló S&P 500 5.5 százalékkal növekedett. Velük emelkedett a pénzpiacon az euró árfolyama is: 1.3869 százalékponttal volt magasabb, mint az előző héten. Sőt pénteken közvetlen 16:00 óra előtt elérte az utóbbi hónap legmagasabb eladási árát: 1.34 dollárt adtak egy euróért!
A kedvező eredmények ellenére sokan úgy gondolják, hogy az euró még gyenge lábakon áll, mert további euróövezethez tartozó országok gyengélkednek, és bankjaiknak nagyon gyorsan szüksége lesz a második mentőcsomagban elhelyezett forgótőkére. Görögországhoz hasonló még három ország él „hároméves kiadási fogyókúrán” Olaszország, Írország és Portugália, ahol az államháztartás magas hiánya miatt a hazai bankoknak is szükségük lesz pénzinjekciókra. Erre utal, hogy a másodlagos kötvénypiacokon a kamatok tovább emelkedtek és ilyen magas az utóbbi két hónapban még nem volt. Az olasz, ír és portugál papírok 5.8 százalékos kamatért keltek csak el. A bankok készpénzfeltöltésével kapcsolatos érdekesség, hogy a most csődközelbe került belga Dexia bank, a nemrég lezajlott európai megterhelési próba idején még a kintlévőségeihez mérten 12.1 százalékos készpénzzel rendelkezett. Ez sokkal több attól a 9 százaléktól, amit az EU szakemberei a bankoknak (5 % helyett) most elő szeretnének írni.
Felvidek.ma, dg
