Október 23-án kezdődik Brüsszelben az Európai Unió döntéshozóinak csúcstalálkozója, amelynek célja, hogy az euróövezet tagjai megoldást találjanak az eurókötvények piacán kialakult válságra. Mivel Szlovákia az övezet tagja, az euró sorsa valamennyi polgárának jövőjét befolyásolhatja.
A gondok kapcsán a pénzügyi szakemberek és a politikusok már sok mindent elmondtak és javasoltak. Egy biztos, az euró megmentése kevesebb rosszal, gazdasági és társadalmi következményekkel jár, mint a bukása. A tizenhét tagország között viszont eltérnek a vélemények a megoldás mikéntjében. Nemcsak abban, hogy hogyan kezeljék Görögország bedőlt hiteleit, egyre növekvő államadóságát, hanem abban is, hogyan megállítani az övezetben terjedő, egyre emelkedő adóságspirált? A megoldás mikéntjéről a két legerősebb európai gazdasági hatalom, Német- és Franciaország között folynak egyeztetések. Pénteken Párizsban hiába tanácskoztak, nem tudtak megegyezni a közös javaslatról, annak ellenére, hogy az egyeztetetésekbe az Európai Központi Bank elnökét és az EK pénzügyii biztosát is bevonta a két kormányfő. A németek ellene vannak annak, hogy a második euró-mentőcsomag bankként működjön, mint azt Nicola Sárkozy javasolta. Angela Merkel német kancellár tegnapi nyilatkozatában valamennyi nyitott kérdésre a jövő hét közepére ígért megoldást.
A kiszivárgott hírek alapján jelenleg a legnagyobb gondot az európai nagy bankok tőkehiánya okozza. Ezek feltöltésének módja, benne az államok szerepe az, ami gyakorlati megvalósítását hátráltatja. Az összeg ugyanis nem kevés, a bankok 100 milliárd eurónyi gyorssegélyt igényelnek. Ha ezt csupán az adófizetők pénzéből vagy ahogy a francia elnök akarja a második mentőcsomagból valósítanák meg, annak a munkahelyteremtés lehetősége inna meg a levét, ami ellen Európában már felcsaptak a tiltakozások hullámai. Sőt várható, hogy a mai csúcstalálkozó idején is tüntetések lesznek Brüsszelben. Angela Merkel német kancellár asszony azon a véleményen van, hogy a bakok tőkehiányukat saját hatáskörükben és ne az államok költségvetésének terhére oldják meg. Ebben a folyamatban elég az állam összehangoló és garanciavállaló szerepe. Merkel nézetét több európai ország, köztük Szlovákia is támogatja. Hasonlóan nincs egyezség a bedőlt görög adóság-halom leírásában, az úgynevezett „hitelhajnyírás” mértékében sem. A franciák csak 20 százalékát szeretnék „eltakarítani” az útból, a németek sokkal következetesebbek és nagyobb „tisztaságot” szeretnének az euró háza táján. (A németek a bedőlt görög hitelek nagyságában legalább 50 százalékos „hajnyírást” szeretnének végrehajtani.) Ebben is az államok többsége a német kormányfővel ért egyet.
A harmadik téma, ami Brüsszelben asztalra kerül, az a megelőző intézkedéseket érinti, hogy a jövőben a pazarló költekezéstől el vegyék az államok kedvét. Azokról az ellenőrzési formákról és szankciókról döntenek majd, amelyek az államok eladósodását meggátolják. Szó van a szavazati jog megvonásáról is, ha az adott állam költségvetési hiánya túllépi az előírt határt. A második mentőcsomag körül kialakult szlovák huzavona miatt valószínűleg törlik a döntéshozatalban az egyetértés 100 százalékos követelményét, és kisebb részarány is elég lesz ahhoz, hogy a tagországok részéről az euróövezet egy-egy határozata mindenki számára kötelező érvényű legyen.
Ha ma a görög „hitelhajnyírás” és a bankok tőkeemeléséről nem születik mindenki számára elfogadható javaslat, akkor az új szabályok értelmében, a vélemények többségével szerdán 18.00 órákor az újra összehívott csúcstalálkozón döntenek majd a vitás kérdésekben. A mai értekezlet inkább arról fog szólni, hogy a pénzügyi válság megoldásában a 17 euróövezeti országa közül ki támogatja Nicolas Sarközy és ki Angela Merkel elképzelését.
DG, Felvidek.ma
