A szlovák kormány közútfejlesztési és vasútfejlesztési terve 2011-től 2014-ig az északi térségekre összpontosít, délen továbbra is fennmarad a kiaknázatlan lehetőségek tárháza – mutatott rá sajtótájékoztatóján Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
Mire alapozható ez a kijelentés? A kormány július elején elfogadta a gyorsforgalmi utak és autópályák építésének programját a 2011-2014-es időszakra. Ha a kormány nem bukott volna meg, akkor is Dél-Szlovákia szempontjából a programba foglaltak elégtelenek. Az R7-es déli gyorsforgalmi út megépítésének elkezdését 2013-ban csak 10. prioritásként határozták meg, az út további két szakasza pedig 2014-ben sorrendben csak a 16-17. helyen áll. A dél-keleti R2-es gyorsforgalmi út néhány szakaszának elkezdése ugyan ott szerepel a prioritások között, azonban a megyeszékhelyhez közeli helyekről van szó. A tervben nem szerepel a déli Osgyánt, Fügét és Tornalját elkerülő szakaszok összekötése! Csupán az R4-es gyorsforgalmi út, Kassát az országhatárral, Migléccel összekötő útszakasz megépítésének van realitása. Ez ugyan fontos észak-déli kapcsolatot jelent, ám pozitív hatása a leszakadó, hátrányos helyzetű déli régiók, Gömör, Nógrád és Bodrogköz számára megkérdőjelezhető.
A jelenlegi politikai helyzetben kérdés az is, hogy a jövő márciusban felálló kormány ezekből mit fog majd felvállalni. A kormány még a bukását megelőzően megszakította a vasútfejlesztés infrastruktúrájának 2011-2014 közötti fejlesztéséről szóló véleményezési eljárást, majd sebtében elfogadta az erre vonatkozó programot. Ebben méginkább szembetűnőbbek a regionális különbségek. A Vág mentén és Észak-Szlovákiában keresztülhaladó vasúti európai folyosót eurómilliárdokkal korszerűsítik, míg a másik, ún. 4-es számú páneurópai folyosóra, a főváros, Galánta, Érsekújvár, Párkány vonalra eddig egyetlen eurócentet sem költöttek. A Zólyom, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi közötti vasúti szakasz villamosítását sem tartalmazza ez az anyag. A déli térségben csupán három, alacsony költségvetésű beruházás megvalósításával számolnak: a Pozsony és Dunaszerdahely közötti vasúti pálya néhány kritikus pontjának a korszerűsítése, a tiszacsernyői átrakodóállomás korszerűsítése, és a Szepsitől Enyickéig haladó vasúti pálya villamosítása.
Nyitra megye számára a Lipótvár és Nyitra közötti szakasz villamosításán túl egyetlen prioritás sincs megjelölve – sem a közúti, sem a vasúti hálózat fejlesztésében. Besztercebánya megyében az R2-es gyorsforgalmi út megyeszékhelyhez közeli szakaszainak megépítésén kívül nincs semmilyen célkitűzés.
Ezek az adatok, tervek akkor válnak igazán sokatmondóvá, ha a két térképet összevetjük a munkanélküliség aránya járási szintre lebontott helyzetét ábrázoló térképpel. Óriási a kontraszt, a közlekedésfejlesztés elsősorban a gazdaságilag fejlett, alacsony munkanélküliséggel rendelkező járásokra összpontosít, ettől a gazdaságilag elmaradt, sokkal nagyobb munkanélküliséggel bíró déli országrészek fejlesztése messze elmarad.
Felvidék.ma, O.N.
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/11/31114_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/11/31114_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/11/31114_3.jpg” width=”300″ height=”106″ title=”Közlekedésfejlesztés” }Közlekedésfejlesztés{/japopup}
