Komáromban vasárnap délután 15.00 órakor emlékeznek meg a 18 évvel ezelőtti nagygyűlésről. Trianon óta az egyik legnagyobb reményekkel kecsegtető kezdeményezése volt a felvidéki magyaroknak az 1994-es komáromi nagygyűlés, mondta Duray Miklós a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
Komáromban a Csemadok területi választmánya elnökének, Petheő Attilának szervezésében vasárnap emlékeznek meg a 18 évvel ezelőtti nagygyűlésről, amelyen annak idején részt vettek a választott magyar parlamenti képviselők és polgármesterek, mintegy 3500 ember. A vasárnapi megemlékezéssel a szervezők azt akarják jelezni, hogy a szlovákiai magyarság többsége még mindig nemzetben gondolkodik. Duray Miklóst az 1994-es nagygyűlés főszervezőjét a Kossuth rádió Határok nélkül 2012. január 6-ai adásában Haják Szabó Mária kérdezte:
-Mindaz, amit 1994-ben megfogalmaztunk, mindaz érvényes ma is. Egyrészt olyan értelemben, hogy az általános önkormányzatiság jogkörének a kiterjesztése ma is időszerű kérdés. Igaz, hogy egy része tulajdonképpen megvalósult, de ugyanakkor a felvidéki magyar közösségnek a közösségi önkormányzata nem jött létre. Mondhatnánk úgy is, hogy ha röviden összeakarnánk foglalni a Komáromi nagygyűlésnek a tanulságát, ami tulajdonképpen Trianon óta számítva egyik legynagyobb reményekkel kecsegtető kezdeményezése volt a felvidéki magyaroknak, akkor annyit mondhatnánk, hogy önmagunk buktattuk meg önmagunkat. Ugyanis a felvidéki magyaroknak akkor túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka, az akkori felmérések szerint, a magyar községi önkormányzat híve volt. No most ezt azért lehetett megbuktatni, mert egy maroknyi része a felvidéki magyaroknak viszont szemben állt ezzel pillanatnyi hasznokért, akár pozicionális hasznokért, akár anyagiakért és ezek tűntek bizony erősebbnek, mert mögöttük állt a hatalom, és mondhatnánk azt, hogy a mindenkori szlovák hatalom. Tehát, akár sorolhatnánk azoknak a nevét is, akik a kezdeményezésnek a megbuktatásában oroszlánrészt vállaltak és ha felsorolnánk – szépen kirajzolódna a jelenlegi Most-Híd párt néhány vezető tisztségviselőjének a csoportképe, mert ők azok, akik már akkor is a magyar közösséggel szemben a saját érdekeik szerint, vagy csoport érdekei szerint szerveződtek.
A lehetőség elúszott az önkormányzatiság megteremtésére és a lehetőségek általában nem szoktak visszatérni. Duray emlékeztetett, hogy a később megalakult egyesült magyar koalíció pártjának is számos elszalasztott lehetősége volt a két Dzurinda kabinetben.
– A lehetőségek nem térnek vissza, mindig kialakulhatnak új helyzetek, amelyekben újat kell fogalmazni, sok mindent, mind a célokat, mind a célok elérésének a módját. Viszont tény az, hogy az elmúlt 18 év alatt a felvidéki magyar közösség társadalmi állapota annyira leromlott, köszönhető ez annak is, hogy a felvidéki magyar politikai osztály nem teljesítette a közösségi elvárásokat, tehát ezzel a leromlott lelkiállapotú magyar közösséggel sokkal nehezebb bármilyen célkitűzést elérni, mint 18-20 évvel ezelőtt lehetett volna, amikor tudatosan megosztottak bennünket és sajnos ez a megosztottság ez megmaradt a mai napig – mondotta Duray.
A beszélgetés itt is meghallgatható: duray.sk, amely oldalon az önrendelkezési kísérleteink címszó alatt több írást is találnak a témáról.
KR, MV, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31827″}