A .týždeň hetilapban Ján Mojžiš, a SIS és az NBH korábbi vezető munkatársa kegyetlen őszinteséggel nyilatkozik a rendszerváltozás kezdete óta legnagyobb közéleti korrupciós botrányról, a GORILA ügyről, és párhuzamot von a szlovákiai és magyarországi viszonyok közt.
Mint ismeretes, a szlovák lehallgatási botrányba belekeveredtek a jelenlegi MKP kivételével szinte az összes, parlamentet megjárt szlovákiai politikai párt politikusai, beleértve az MKP-t 2009-ben elhagyó, jelenleg a Most/Híd nevű pártban és környékén található politikusok és befolyásos emberek is (Bugár Béla /jelenleg pártelnök, a szlovák parlament alelnöke/, Vörös Péter, Rudolf Chmel /jelenleg a szlovák kormány alelnöke/, Czucz István, Világi Oszkár stb.). Leplezetlenül írnak pl. a második Dzurinda-kormány idején is hullámokat kavaró parlamenti képviselői megvesztegetésekről. (Jozef Majchrák: Poslanci na predaj?/Képviselők mint árucikk?).
A hetilap egy terjedelmes, ügyboncoló interjút is közöl Ján Mojžišsal, aki 1998-2001 közötti időszakban a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) elemző osztályának a vezetője volt, majd 2003-tól a szlovák Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) igazgatója mindaddig, amíg Dzurinda kormányfő utasítására nem váltották le, amikor a miniszterelnök és körei számára kelletlen ügyekre derített fényt.
Marek Vagovič, Martin Hanus riporterek kérdéseire válaszolova a Gorila je autentická/A Gorila autentikus c. interjúban a titkosszolgálat volt vezető beosztottja saját tapasztalataira és szakismeretére alapozva állítja, hogy a nyilvánosságra került botrányt keltő terjedelmes irat eredeti, a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján készített titkosszolgálati elemzői jelentést tartalmazza. Az anyag olvasása kapcsán csupán az lepte meg őt, hogy a lehallgatott személyek olyan nyíltan beszéltek a kenőpénzekről és a pénzekért markukat tartó politikusokról, mintha egy „odvas fűzfába” kiáltották volna bele szavaikat.
Az interjút készítő újságírók feltették a kérdést Mojžišnak, mi volt a benyomása a GORILA jelentés elolvasása után, miközben emlékeztették őt, hogy Dzurindáék neki is felajánlottak 150 millió szlovák korona (kb. 500 ezer euro) kenőpénzt, ha átértékeli korábbi álláspontját.
„Az volt a benyomásom, hogy minden ugyanúgy működik most is, mint 1998-ban és utána. Akkor, a Mečiar-kormány bukását megelőzően, létezett egy széleskörű társadalmi egyetértés, megrendelés a politikai osztály irányába, ami sokkal többről szólt, mintsem egy embernek a hatalomból való eltávolításáról. Sajnos a rendszerelvű változás iránti igény nem talált kielégítésre. Inkább fordítva történt. Azok az üzletkötések, amelyek a Mečiar-kormány idején lettek nyélbe ütve, Dzurinda első kormánya idején elképesztő sebességgel valósultak meg, amelyekből hatalmas csúszópénzek hullottak. Csupán a markukat nyújtották mások, az elv nem változott. A korrupció továbbra is a kormányzás rendszerelvű eszköze maradt.”
Majd így folytatódik a beszélgetés:
„Dzurinda akkor azt mondta Önnek, hogy hazudik. Beperelte Önt?
Nem. Semmilyen módon sem próbálta szavaimat ellenpontozni. Az igazi gond az, hogy a GORILA ügynek is köszönhetően, ma már egy olyan állapot felé közelítünk, amelyben a szlovák politika ugyanolyan kompromittálttá válik, mint néhány évvel ezelőtt a magyarországi. Ott is egy odvas fűzfa beszippantotta az akkori miniszterelnök Gyurcsány szavait, mi szerint az ország gazdasági állapotáról reggel, délben, este hazudtak a népnek. A magyarok akkor elhitték Orbánnak, hogy ennek rövid úton véget vet és újrateremti az igazmondást. Szlovákiában hasonló történhet, ugyanis azok a politikusok, akiktől az erkölcsösség és a tisztesség értékének képviseletét várjuk el, cinikusan forgatják fel az alkotmányos rendet.
Az említett irat a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unión kívül említi a Magyar Koalíció Pártját, a Kereszténydemokrata Mozgalmat, a Smer-t…
…nem akarom boncolgatni a politikai pártokat. A jelen politikusait, ambícióik szerint három csoportba oszthatom. Egyik csoportba azok tartoznak, akik gyorsan pénzhez akarnak jutni, miközben nem érdekli őket mi lesz később. A másik csoportba a karrieristák, a felfelé törekvők tartoznak, akik számára fontos a hosszantartó nagy jövedelem. A harmadik csoportba azokat sorolom, akiknek van elképzelése az alkotásról és változtatni szeretnének a létező állapotokon. Sajnos ez utóbbiak csoportja egyre zsugorodik.
Meglepte Önt, hogy a Magyar Koalíció Pártjának akkori politikusai – Bugár Béla, Világi Oszkár, Czucz István – milyen összefüggésben kerültek említésre a GORILA-ügy iratcsomagjában?
Személy szerint nem, hiszen nem lehet ezeket a bűnöket csak egy embernek (Gabriel Palacka, Kereszténydemokrata Mozgalom) a vállára rakni. Ahhoz, hogy az említett rendszer működhessen másokkal is le kell paktálni, egyébként pl. a Nemzeti Vagyonalapban nem lehet megszerzni a többség szavazatát. Vagy egyenként kenyerezi le a tagjait vagy egyezséget köt a többség megszerzéséhez szükséges pártok pénzbeszedőivel. Úgy, ahogyan az le van írva a GORILA ügyiratban.”
Az interjú végén Mojžiš arra figyelmeztet, hogy meg kell változnia a politikának Szlovákiában. Sőt úgy gondolja, hogy Szlovákia paradigmaváltás előtt áll, mert a kompromittált politikusok nem ülhetnek be a jövendő kormányba. „Mindenkinek meg kell hoznia a saját döntését. … Ezt minden rászolgált politikusnak tudatosítania kell: vagy megváltoznak, vagy új vezetőket állítanak…”
Forrás: .týždeň, 2012. január 16-i 3. szám
Felvidék.ma