Boris Zala szlovák EP képviselő Pozsonyban sajtótájékoztatón értékelte Brüsszel és Budapest vitáját a magyar alkotmányról, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy Magyarország beavatkozik a szomszédjai belügyébe a magyar kisebbségeken keresztül.
Boris Zala, a Smer európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője pénteken Pozsonyban sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Magyarországon egy éve elfogadott alkotmányról és a közeledő oroszországi választásokról fejtette kki álláspontját. Korábban a Magyarországgal kapcsolatos európai parlamenti vitában is felszólalt, annak azonban nagyobb sajtóvisszhangja nem volt még Szlovákiában sem.
Boris Zala úgy véli, az Európai Parlament csütörtökön jelentős állásfoglalást fogadott el a magyar alkotmánnyal kapcsolatban, és ez a fejlemény szerinte azért is drámai, mert uniós tagország elítéléséről van szó, és reális esély van arra, hogy komoly vizsgálat induljon el, vajon az új magyar alaptörvény összhangban van-e az európai jogrenddel. Felsorolta, hogy miben látja ő a probléma lényegét: a Fidesz politikai párt uralni akarja azokat az intézményeket, amelyek Európában hagyományosan függetlenek, a bíróságot, a jegybankot, a személyes adatok védelmét garantáló biztos intézményét. Hozzátette, hogy az alapvető emberi jogok védelme terén is egész sor erős kifogás fogalmazódott meg Magyarország ellen, mert az alkotmányban az emberi jogok megsértésére nyílik tér, azaz Magyarország a demokratikus alapjogok semmibevétele felé halad, pedig Magyarország az Európai Unióba való belépésekor kötelezettséget vállalt az európai jogrend betartására, a jogharmonizációra.
Kifejtette, hogy az Európai Parlament szigorúan ügyel a törvényességre, legyen szó polgári szabadságjogokról, emberi jogokról. Ezeknek a védelmére megfelelő eszközök állnak az európai intézmények rendelkezésére, és a képviselők is nagyon érzékenyen reagálnak erre a kérdésre.
Boris Zala felsorolta, hogy Magyarországgal kapcsolatban három állásfoglalás-tervezet is a parlament asztalára került, ezek közül a legenyhébb az Európai Néppárt javaslata volt, amely csoportnak a Fidesz is tagja, a másik javaslat az ultrajobboldali pártok részéről érkezett, a harmadik – amelyet a parlament végül nagy többséggel elfogadott -, a szociáldemokrata, liberális, baloldali és zöld pártok közös javaslata volt, amelyben összegezték mindazon törvényeket és jogi normákat, amelyeket a magyar alkotmány, a Fidesz politizálása megsért. Szerinte ez a folyamat is jó alkalom volt arra, hogy Magyarországot figyelmeztessék: a szomszédos államokban élő kisebbségekre vonatkozó törvényekkel, elsősorban az állampolgárság megadásával és a szavazati jog biztosításával a régióban a biztonságot veszélyezteti, bizonytalan helyzetet teremt.
Boris Zala úgy véli, hogy az elmúlt fél évben folytatott viták során sok képviselő számára világossá vált: nem az a probléma, hogy a kisebbségek el lennének nyomva, azaz hogy a magyar kisebbséget a többségi nemzetek elnyomnák, hanem Magyarország terjeszkedő politikája a probléma, amelynek területen kívüli hatálya van, azaz Magyarország a magyar kisebbségek által beavatkozik a környező országok belügyeibe. Ez ma nagyon népszerűtlen dolog, és az Európai Parlament is elítéli.
Végül Boris Zala kitért Orbán Viktor európai parlamenti felszólalására és médiaszerepléseire, és a szerinte demagóg megnyilvánulására, miszerint az Európai Unió nem avatkozhat bele a magyar polgárok döntésébe, sem a magyar alkotmányba. Ezzel szemben Zala szerint az állásfoglalás, amelyet az Európai Parlament elfogadott, világosan értésére adja Orbán kormányának, hogy megengedhetetlen az európai előírások megszegése, amelyek betartására Magyarország elkötelezte magát az unióba való belépésekor.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az Európai Parlament miért várt múlt év áprilisától – a magyar alaptörvény elfogadásától – nyolc hónapig arra, hogy reagáljon, és miért nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a törvény ne léphessen érvénybe, Boris Zala úgy válaszolt, hogy az Európai Bizottság addig nem akart beavatkozni, amíg a törvény nem lépett érvénybe, főként azért, mert a parlament többségét a jobboldali konzervatív pártok alkotják, amelyek – köztük a szlovákiai MKP és a KDM is – elleneztek minden kezdeményezést, amely a vizsgálat elindítására vonatkozott. Példákat sorolt arra, hogy a Magyarországon a Fidesz egyeduralmát segíti az alkotmánynak több tétele, főleg a gazdálkodásra vonatkozó paragrafusok, amelyek a Fidesz hatalmának bebetonozását szolgálják. Rámutatott arra, hogy Orbán politikáját zsarnokinak nevezte a saját konzervatív (sic!) párttársa, Bokros is, aki Zala szerint kormányfő volt (sic!) Magyarországon. Boris Zala szerint Orbán védekezése abban merült ki, hogy keresztény elemeket vitt a magyar alkotmányba, de Zala szerint erről a hívő parlamenti képviselőknek is az a véleményük, hogy a hitélet kérdéseinek nincs semmi keresnivalójuk az alkotmányban.
pog, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32357,32182,32052,32034″}
