Fejezetek Pozsony Vármegye történetéből címmel tartotta március végi előadását a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) somorjai tagszervezete, melynek előadója Brogyányi Mihály volt.
Brogyányi Mihály helytörténész és idegenvezető, aki elismert kutatója és ismerője a Trianon előtt szerves egységet alkotó Pozsony Vármegyének. A Morva folyótól kiindulva a Kis-Kárpátokon át Nagyszombatig, majd egészen le a Dunáig, Dunaszerdahely és környéke. Nagyvonalakban így határolható be Szent István király által elsőként alapított vármegye, ami ugyan a Kárpát-Hazának egy „kis” szeglete, s látott már szebb időket is, mégis oly gazdag a múltja, mely büszkeséggel kell, hogy eltöltsön minden magyart. Csupán nyitott szemmel kell járnunk, s történelmünk dicső tetteinek lenyomatai tárulnak lépten-nyomon elénk.
Ezt a gazdagságot támasztja alá az is, hogy a több mint kétórás előadás sem volt elég arra, hogy részleteiben bemutatásra kerüljön a fordulatokban gazdag több mint ezer év. Így is számtalan érdekességet, köztük gyakran még a helyiek által sem ismert történeteket ismerhetett meg a szépszámú hallgatóság.
Ezen terület jelentőségét mutatja az is, hogy itt játszódott le megmaradásunkat alapvetően meghatározó pozsonyi csata. Árpád vezetésével ugyanis itt győztük le a többszörös túlerőben lévő nyugati seregeket, így örökre biztosítva életterünket a Kárpátok koszorúi közt. A pozsonyi várnál csapott össze Salamon és Szent László király is. A bukott király végül megfutamodott a párbáj elől, mivel mikor a későbbi I. László király felé vágtatott, meglátta, hogy ellenfele feje felett, két angyal lebeg karddal a kezében. Ami jelezte, hogy nem csak ország hagyta el őt, hanem az Isten is.
Az előadás külön kitért a nemzetiségi arányok változására is. Hogyan lett ez a színmagyar terület mára szlovákok százezreinek lakhelyévé. Milyen hatással volt a török hódítás időszaka, s mihez vezetett a Csehszlovákia megalakulását követő erőszakos lakosságcsere.
Azt is megtudhatták az előadásra látogatók, hogy mely nagyjaink nyugszanak Pozsonyban. Köztük van Árpád-házi Szent Margit, kinek nyughelyének tévesen sokan a Margitszigetet hiszik. A mohácsi vészt követően a török elöl Pozsonyba menekültek az eddig Nyulak szigetén élő apácák. Ők magukkal hozták kincseiket, köztük legjelentősebb ereklyéjüket, Szent Margit földi maradványait. A KIarissza-templomban őrizték nagy becsben, míg II. József a rendet feloszlatta. Ezt követően a szent testét ma ismeretlen helyen befalazták, így Szent Margit mai napig Pozsonyban nyugszik.
Pozsony Vármegye nemesi családjainak történetébe is bepillantást nyerhettek. Miképpen befolyásolták a Magyar Királyág történelmét az Esterházy, Illésházy és Pálffy családok sarjai.
Zárásként külön érdekesség volt Nagyszombat története, amely város mára teljes mértékben szlovákok által lakott, s gyakran már a felvidékiek szemében is egy szlovák városként jelenik meg. Holott korántsem volt ez így évszázadokon át. Nagy Lajos király, Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc csak néhány név, mely jelentősen kötődik Nagyszombat városához.
Április hónap utolsó péntekén újabb nemzeti előadásra várja az érdeklődőket a somorjai HVIM.
Szent Korona Rádió, Felvidék.ma
