Budapesten tárgyalt a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) elnöksége november 27-én. Duray Miklós, a társulás elnöke az alábbi gondolatokkal nyitotta meg a tanácskozást:
A Szövetség a Közös Célokért a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel, a státus törvénnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében jött létre 2001 novemberében. Azért választottuk a Felvidéken az országos szervezettséggel rendelkező magyar szervezetek társulásának szervezeti formáját, mert egyrészt meg akartuk akadályozni, hogy egy szervezet vonja saját hatáskörébe a törvényből származó tevékenységet, esetleg kisajátíthassa annak előnyeit. Másrészt a státustörvényhez kapcsolódó cselekvési feladatokat, a jogalkotás részeseiként, alternatív közigazgatási tevékenységként képzeltük el – ezt csak összefogással lehetett (volna) megvalósítani. Ezen túl további tevékenységi kör is kapcsolódott volna 2002-től ehhez a feladatcsomaghoz – a határon átívelő Széchenyi Terv megfogalmazása és megvalósítása, amit csakis a civil szervezetek és gazdasági társulások együttműködésével lehetett volna működtetni.
A magyarországi kormányváltás 2002-ben azonban átrajzolta a lehetőségek térképét, mert azok a politikai erők kerültek kormányra, amelyek ennek a tevékenységnek az elsorvasztására törekedtek.
Rövidesen egyértelművé vált, hogy az eredeti elképzelésből mi maradhat meg. A státustörvényhez kapcsolódó tevékenység fennmaradt, és a felvidéki magyarok részéről az érdeklődés folyamatos. Emellett gazdasági, vállalkozásokat segítő információk, az Európai Unió együttműködési szellemiségéhez kapcsolható pályázatok, a határon átívelő együttműködési rendszerek, különböző helyzetfelmérések és adatgyűjtések, a magyarországi továbbtanulással, felnőttoktatással kapcsolatos információk kezelése stb. szempontjából a magyar házakban kiépített irodahálózat pótolhatatlan tevékenységet fejt ki. Ezért 2004-től a státustörvényhez kapcsolódó tevékenység mellett egyre inkább a gazdasági élethez felzárkózó tevékenység kezdte kitölteni a SZAKC cselekvési körét, pl. vállalkozásfejlesztési központként is működtek a SZAKC irodák. A SZAKC volt a mozgatója a felvidéki magyar szervezetek információs rendszere kiépítésének, kezdeményezője és megvalósítója volt a széles sávú internet telepítésnek. A SZAKC volt az első számú, kezdeményező partnere az e-magyar pontok működtetésének a magyar házakban Felvidéken. A mai napig a felvidéki magyar civil szervezetek egy részének informatikai hálózatát a SZAKC működteti.
Mondhatnánk azt is, hogy mindezen tevékenység benne foglaltatik az eredeti elképzelésben. Csakhogy 2004-től közelharcot kellett vívni Magyarország kormányával annak érdekében, hogy megmaradhasson ez a tevékenység.
Teljes mértékben igazat kell adni Lőrincz Csaba megállapításának, hogy a magyarországi politika pártpolitikai megfontolások szerint viszonyul az államhatáron kívül élő magyarokhoz. Ottani vonatkozásban az erejét fitogtatja a saját, belterületi érdekei szerint, a kinti romok eltakarítását azonban az ottaniakra bízza – mosván kezeit.
Ebben az állapotban találtatunk most is, 2012-ben.
A felvidéki állapotok szerint egyértelművé kell tenni, hogy az állampolgársági törvény 2010. május 26-i módosítása a Magyar Országgyűlés által a felvidéki magyarok szempontjából nem hozott olyan társadalmi hasznot, közösségi élményt, mint a többi régióban. Ez nem azt jelenti, hogy a SZAKC hálózat ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem szolgáltat hiteles információkat az érdeklődőknek, de nem népszerűsítheti a „kettős állampolgárságot”, mert annak felvétele jelenleg megoldhatatlan bonyodalmakat okoz a felvidéki magyarok életében. Ezért a Felvidék vonatkozásában a státustörvény az egyetlen jogi lehetőség, ami működőképes állapotban tarthatja a maradék Magyarországgal 2002 óta kialakult rendezett kapcsolatát. Ezt a kapcsolatot a SZAKC csak az irodahálózata, a tájékoztató közösségi helyek révén tudja működtetni. A pozsonyi és a kassai konzulátus az ország két végében, a felvidéki közösség számára több tíz-száz kilométerre vannak, a szolgáltatásukat csak költségesen tudják igénybe venni. Az irodahálózatot tehát életben kell tartani.
Az irodahálózatnak azonban nem ez az egyetlen küldetése, ez a kezdetektől ismert volt.
Egyre inkább a szervezett gazdasági együttműködés szolgálatába kell állítani ezt a hálózatot. Az eddig említett tevékenység belső döntésekből és elhatározottságból táplálkozott. Abból nyerte energiáját, amit 2001-ben az akkori politikum kilátásba helyezett. A körülmények ezt nem írták felül, legfeljebb a kereteket kell módosítani. A SZAKC egy létező logisztikai háttér ehhez a tevékenységhez és a civil szervezeteknek a közös célokért történő összefogásához.
{iarelatednews articleid=”36793,36794,36705″}
