December elsején Egerben, a Szent István Szállóban került sor a Pro Kalondiensis polgári társulás szervezésében a Nyugat-Európa Kelet-Európáért c. szakmai konferenciasorozat újabb tanácskozására, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg.
A kétéves projekt azzal a céllal indult, hogy az Európa országaiban élő és a hazai magyar kisebbségek képviselői megosszák egymással a tapasztalataikat. A mostani konferencián a nyugat-európai magyar országos szervezetek – angol, svéd, finn, holland, német, cseh – küldöttein kívül a Pro Kalondiensis Polgári Társulás felvidéki és magyarországi civil partnerszervezetei is részt vettek.
A Pro Kalondiensis társulás elnökének, Papp Sándornak a köszöntő beszéde és a nyugat-európai magyar szervezetek képviselőinek bemutatása után rövid kultúrműsor következett. A jelenlévők többek közt magyar költők megzenésített verseit hallhatták a Kelemen család előadásában.
Ezután került sor a szakmai konferencia előadásainak megtartására.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője „A magyar közösség kitörési pontjai és lehetőségei Szlovákiában” címmel tartott előadásban bemutatta a résztvevőknek a 2009-ben megalakult Kerekasztal érdekérvényesítő szervezetet és annak tevékenységét. A szakmai konferencia résztvevői megtudhatták azt is, hogy a kerekasztalnak jelenleg 105 tagszervezete van, de ez a szám évente módosul, és maga a kerekasztal is, amely nem bejegyzett szervezetként működik, évente újjáalakul. Tokár előadásában kitért a Kerekasztal céljaira, az érdekérvényesítés módjaira, illetve ismertette a lehetséges kitörési pontokat is. Az előrelépés területeit a kerekasztal az öntudatos, transzparens civil szektor kialakításában, az önrendelkezés és a jogvédelem megvalósulásában, a külföld felé való hatékony kommunikációban látja. Nagy hangsúlyt fektetnek a roma-magyar viszony rendezésére és a szociális témák felkarolására, illetve a szlovák társadalom és a szlovák civil szervezetek megszólítására. Mint kiemelte, ez utóbbi alatt nem a kompromisszumokat értik, hanem jogos igényeink és a követelményeink megismertetését a szlovák társadalommal.
Kovács Balázs a Diákhálózat képviseletében az új típusú polgári aktivizmust és annak többirányú tevékenységét ismertette a Felvidéken. Azokról a Dél-Szlovákia kétnyelvűséget követelő szervezetekről beszélt – többek közt az intézményes keretek közt működő Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért, a Fontos vagy mozgalomról vagy a Kétnyelvű Gömörért és Nógrádért társulásról –, amelyek a megszokott, klasszikus eszközöket hátrahagyva új, olykor meghökkentő módszerekkel és eszközökkel küzdenek az igazukért, egy öntudatosabb, magabiztosabb szlovákiai magyar közösségért, amely mer élni a jogaival, meri használni az anyanyelvét és büszkén felvállalja hovatartozását.
A részvevők a prezentáció képgalériájának segítségével betekintést nyerhettek a kétnyelvűségért folytatott kampányba is.
A konferencia harmadik előadója, Csáky Pál felvidéki magyar politikus-közíró, a Pro Futuro Hungarica polgári társulás elnöke a „Merre tart a felvidéki magyarság?” című előadását, egy olyan kemény kritikával indította, amelyet nemrégiben egy nyilvános fórumon fogalmazott meg az egyik résztvevő: „a felvidéki magyar közösségnek most nincs átfogó, a közösséget megszólítani képes, erős ideológiája, nincs politikai vagy társadalmi szervezete, amely meghatározná a haladás irányát és szervezetileg és intellektuálisan is vezetni volna képes a szlovákiai magyar társadalmat, s nincs ennek a közösségnek lídere, vezető személyisége sem.” Egy szétaprózott, elbizonytalanodott, értékválsággal küszködő közösség képét nyújtjuk magunkról, s ez bizony korántsem biztató a jövőt illetően – folytatta Csáky, aki szerint az utóbbi két év legtöbb és legsikeresebb innovációját kétségkívül a kétnyelvűséget szorgalmazó civil performanszok hozták a közéletbe.
Véleménye szerint hasonló kezdeményezésre lenne szükség most, mint 1998-ban, amikor is a felvidéki magyarság eddigi legütőképesebb politikai potenciálja csúcsosodott ki. Vagyis a hatékony nyugat-európai példákat is figyelembe véve, vissza kellene tárni az értelmesebb tevékenységekhez, mert csak így tudunk előrelépni.
Az érdekes előadások után a résztvevő hazai és külföldi szervezetek képviselői is megosztották a többiekkel ez irányú tapasztalataikat. A konferenciát tartalmas és nagyon hasznos, késő délutánig tartó vita zárta.
Dunajszky Éva
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/12/36845a.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36845b.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36845c.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36845d.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36845e.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36845f.jpg” width=”150″ height=”250″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
