Örömmel ünnepeljük Isten végtelen jóságát. Az angyalok előttünk haladva így énekelnek: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön Isten kedveltjeinek”. A földön azonban továbbra is háborúk dúlnak, és háborúk veszélye fenyeget.
Ennek ellenére nem utasítjuk vissza ezt az örömteli hírt. A béke valóban eljött a földre, Isten és az emberek közötti kiengesztelődés által, Jézus Krisztus személyében. Mi emberek, azonban sajnos nem engesztelődtünk ki egymással, Isten szent akaratának megfelelően – írja az ökumenikus pátriárka. Az embereket vallási és politikai fanatizmusok osztják meg, konfliktust okoz a kapzsiság, a politikai hatalom gyakorlásának kiterjesztése.
Szent Konstantin római császár a 313-ban kibocsátott milánói ediktumban kihirdette a keresztény hit és minden más vallás szabad gyakorlatát. Sajnos annak ellenére, hogy közben 1700 év telt el, a vallásüldözés továbbra is folytatódik a világ különböző részein a keresztények ellen.
Ezzel párhuzamosan a gazdasági ellentétek globális mértékben erősödnek. Figyelmen kívül hagyják, hogy milyen szomorú következményekkel járnak az emberiség nagy tömege számára a pénzügyi manőverek, valamint az a tény, hogy a gazdagság mindössze néhányak kezében összpontosul. Ez az egyenlőtlenség, amelyet az egész világon pénzügyi válságnak neveznek, lényegében az erkölcsi válság terméke. Sajnálatos módon azonban az emberiség nem tulajdonít megfelelő jelentőséget ennek az erkölcsi válságnak.
Ehelyett megoldásként a korlátok nélküli pénzügyi tranzakciókat javasolja. Azonban a korlátok nélküli pénzügyi manőverek nem jogosítanak fel bűntényekre. A bűntény fogalma nem korlátozódik pusztán azokra a tettekre, amelyeket a büntetőjogi törvénykönyv felsorol. Az is bűncselekménynek számít, ha ügyes módszerekkel megkaparintjuk mások gazdagságát. Ha a törvényt nem alkalmazzák megfelelő módon, előfordul, hogy a jogaikban megsértett állampolgárok szélsőséges módon tiltakoznak, felbomlasztva ezáltal a társadalmi békét.
A konstantinápolyi Ökumenikus Pátriárkátus követi az idők jeleit, amelyek szerint minden honnan háborúról és rendbontásról érkeznek híradások, nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Számos helyen földrengés vagy éhínség pusztít, „Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek föl az égen” (Lk 21,10-12). Valósítsuk meg tehát a gyakorlatban Nagy Szent Vazul tanítását, miszerint a szeretet két fő parancsolata a következő: érezzünk mélységes fájdalmat minden iránt, ami a szeretett személyek számára káros, és tegyünk meg örömmel mindent, amit csak tehetünk javukat szolgálva. Ezért az Ökumenikus Pátriárkátus, az Ortodoxia Központjának Szent Székhelye a közelgő újesztendőt meghirdeti az Egyetemes Szolidaritás Évének.
I. Bartolomeosz pátriárka abban reménykedik, hogy a nemzetközi közösség átérzi a szegénység óriási problémáját és annak a szükségességét, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az éhezők és szegények szükségleteinek enyhítésére.
Az ökumenikus pátriárka, mint vallási és spirituális vezető, kéri minden jóakaratú személy és a kormányok együttműködését, hogy megvalósulhasson a földön az Úr békéje. Az a béke, amelyet az Angyalok hirdettek és amelyet a Gyermek Jézus hozott el az embereknek. Ez a béke túlmutat minden emberi értelmen – fejti ki üzenetében I. Bartolomeosz.
A szeretet és a béke az Úr tanítványainak, az Apostoloknak és minden kereszténynek jellemző vonása. Az Egyetemes Szolidaritás Évében, mint egyének és mint népek, tegyünk tudatos erőfeszítéseket arra, hogy enyhítsük a nagy különbözőségek embertelen következményeit, hogy elismerjék a legkisebbek jogait, hogy ők is élvezhessék az emberi élethez nélkülözhetetlen javakat. 2013 mindenki számára váljon az egyetemes szolidaritás, a szabadság, a kiengesztelődés, a jóakarat, a béke és az öröm évévé – írja karácsonyi üzenetében I. Bartolomeosz, konstantinápolyi ökumenikus pátriárka.
Vatikáni Rádió, Felvidék.ma
