A választ nagyon röviden meg lehet adni. Ebben a mai rendszerben nyilvánvalóan meg fognak szűnni. Sajnos a többség nem tudatosította annak idején, hogy minden rendszerbeli változtatás szándéka az volt, hogy pénzt vonjon ki az oktatási rendszerből.
Addig már kevesen jutottak el a végső következmények mérlegelése során, hogy megtakarítani csak akkor lehet, ha valamit megszüntetünk. Az átszervezést megelőző elburjánzott igazgatási rendszer szinte egyetlen tagja sem kényszerült profilváltásra, szinte valamennyien a mai napig az oktatásügy eltartottjai, igaz, más címen, más a szöveg a névjegytáblán, az avatatlan szemlélőnek úgy tűnhet, mintha … Fogyatkozás csak természetes úton állt be itt-ott. Ez az egyik oldal. A fenntartás másik oldala a forrás oldala, magyarul a gazdaság, ill. annak teljesítménye. Ha ezt a területet vizsgáljuk, akkor a valóság még lehangolóbb. Látni kell, hogy mai világunkban a valódi teljesítményt, az újat létrehozni kívánó munkát egy majdnem felesleges rossznak tekintjük, helyette istenítünk valamiféle virtuális világot, ahol a reklám, a ki ígér többet, ki tud nagyobbat mondani a mindent megváltó eszköz, végső esetben sokszor maga a cél. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer egyszer fenntarthatatlanná válik, kipukkan a léggömb. Nos, ott még talán nem tartunk, de a léggömb falán tagadhatatlanul megjelennek a túlfeszítettség jelei. Senkinek se legyenek kétségei, hogy a kisiskolák megszüntetését majd követik a nagyobb kisiskolák, míg végül csak a városi iskolák maradnak, ahol a tömegben a végtelenségig lehet mellébeszélni, hazudozni és bujkálni. Mindezt miért? A látszat megtartásáért!! Talán jobban tesszük, ha belátjuk, hogy egy törvényszerű folyamat szereplői vagyunk, s ezt a folyamatot ma itt, Szlovákiában megállítani nem fogjuk, sőt még a befolyásolásához is kevesek vagyunk.
Tehát summa summárum: jobb, ha kibékülünk a gondolattal, hogy az oktatás egy olyan területe lesz az életünknek, ahol a kiváltságok lesznek az eszköz, és néha talán még a cél is. Tehát, aki nem lesz a kiváltságosok közelében, az még talán írni és olvasni sem fog megtanulni. Persze a körülmények alakulhatnak úgy is, hogy még főiskolát és egyetemet is elvégeznek az írástudatlanok, lelki nyugalmuk és a béke kedvéért majd kiállítanak ilyen-olyan bizonyítványokat, csak a Jóisten óvjon bennünket az ilyen szakemberektől. Ha ezek belépnek a spirálba, akkor az egyértelmű, hogy merre felé fog vezetni az a spirál. Ám a szerencsések ebből semmit sem érzékelnek, mert ha elég nagy településen, a jobb negyedekbe születtek bele, akkor nem lehet gondjuk, a többi meg kit érdekel?! Ez lesz a kisiskolák jövője! A különbség csak annyi lesz, hogy van ahol már a jövő elkezdődött, van, ahol éppen készülődik, s van, ahol még a fáktól nem látszik az erdő.
Varga Lajos, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37394,37379,37312,37205″}
