Az európai kulturális főváros nem hivatalos magyar rendezvényeit gazdagították a kassai iparisták: Wass Albert, Márai Sándor, Gárdonyi Géza műveit olvasták. Idén már tizedik alkalommal rendezték meg a 24 órás olvasómaratont. (+ Képgaléria)
A kassai magyar Ipari tavaly óta, a 140 évfordulóra elnyerte, hogy felvegye alapítójának, Szakkay Józsefnek a nevét. Akkor ez volt az egész Kárpát-medencében az első felsőipari iskola, és ennek mintájára alakultak meg fokozatosan a többiek az egész ország területén…
Persze csupán a hírnévből nem lehet megélni, de a hagyomány megtartó erőt és hitet is ad egyben a továbblépéshez. Ilyen hagyomány lett immár, mert tizedik alkalommal szervezete meg Fülöp Éva könyvtárosnő a 24 órás olvasómaratont.
Először 2004 februárjában a kolozsváriak kezdeményezésére kapcsolódott be a kassai iskola is Wass Albert könyveinek olvasásába, amely akkor rekordkísérlet is volt, s a világ sok pontján egyszerre olvasták a sokáig feledésre ítélt, és a román megszállók miatt Erdélyben még mindig nem rehabilitált írót.
A következő évben Márai könyveit lapozták, majd Rákóczi Ferenc emlékiratait a hazahozatalának 100. évfordulóján. Voltak egy alkalommal iparista írók (Duba Gyula, Kováts Miklós, Hogya György, Kulcsár Ferenc, Batta György, Gyüre Lajos és B. Kovács István) is „terítéken”, majd a sokágú síp, a széttagolt magyar irodalom erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki szépíróinak művei következtek. Egy éjszaka elfogyott Vécsey Zoltán Síró városának három vaskos kötete is, amely Kassát idézi meg az elszakítás évében, s ennek 90. évfordulóját ezzel idézték fel.
Idén az európai kulturális főváros nem hivatalos magyar rendezvényeit gazdagították ismét Wass Albert, Márai Sándor, Gárdonyi Géza műveit olvasva szorgalmasan.
S amíg mindenki a maga 12 perces olvasására várakozott, addig lehetett sportolni, vetélkedni az épületben, zümmögtek a számítógépek és a folyosón sokan a másnapi osztályok közötti csapatversenyekre és kiállításokra készülődtek. Mire megvirradt, akkorra az elmúlt tíz év ezredik olvasója is letette a könyvet, mert összesen az idén százhúszan olvastak.
Nem csupán iparista diákok és tanárok kapcsolódtak be, de a Márai Gimnáziumból és a szomszédos konzervatóriumból is jöttek (ők Márait olvasták szlovákul)… csak a főszervező, mindenki Éva nénije nem jöhetett, mert a betegség erősebb volt az erős akaratánál is. Éppen ezért lesz oka, hogy jövőre tovább folytassa a maratonok szervezését.
A végén öregdiákok, ötven évvel ezelőtt érettségizettek érkeztek, és az akkori 79-es létszámnak több mint a fele jelen volt, de sokan már nem tudnak eljönni, vagy az örökkévalóságból vetnek mindig egy-egy szerető vagy aggódó pillantást egykori alma materükre….
A mai diákok ajándékműsorral kedveskedtek (nem kis teljesítmény az éjszakázás, vetélkedő után, de jó kedvvel élményszerűen énekeltek, zenéltek, szavaltak).
Matej Éva igazgatónő pedig valamennyi öregdiáknak arany oklevelet nyújtott át. Meghatódva, emlékekkel telve s egy életpálya tapasztalataival a hátuk mögött még sokáig beszélgettek fél évszázaddal az érettségijük után. S ezzel még nem ért véget a rendezvénysorozat, mert másnap, szombaton a hagyományos iparista bálon szórakozhattak a táncos kedvű egykori és mai iparisták…
Mihályi Molnár László, Felvidék.ma