Iveta Radičová szerint Szlovákia a nemzetközi jog szerint is el fogja ismerni az önálló koszovói államot, de csak akkor, ha Szerbia és a Koszovói Köztársaság aláírják az egyezményt a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról. A szlovák politikai életből tavaly távozott volt kormányfő erről a Blic című belgrádi napilapnak nyilatkozott. Radičová kihangsúlyozta, hogy Szlovákia mindigis támogatta Szerbiát és a jövőben is így fog eljárni a balkáni ország európai uniós csatlakozásának segítését illetően.
A független koszovói állam létezését mindazonáltal Radičová kormánya sem ismerte el soha. A volt miniszterelnök szerint azért, mert Szlovákia a „mindkét fél által elfogadható megoldásban” érdekelt. E konkrétnak és egyértelműnek aligha nevezhető kijelentés mögött azonban nyilvánvaló szándék áll: Szlovákiának nem állhat érdekében egy, a jövőben esetleg hátrányos precedens megteremtésében való közreműködés. Ismerve a szerb álláspontot – amely szerint Szerbia soha nem törődik bele területe elveszítésébe és így az önálló koszovói állam elismerését is határozottan elutasítja – Radičová minden kockázat nélkül tehet olyan, egyes nyugati partnerek fülében igen jól csengő kijelentést, miszerint Szlovákia hajlandó Koszovó elismerésére. Az ennek feltételéül szabott nemzetközi jogi aktus – a szerb-koszovói megállapodás – ugyanis gyakorlatilag kizárt.
Radičová a szerb lapnak adott nyilatkozatában méltatta a szlovák diplomácia jelenlegi vezetőjének, Miroslav Lajcáknak a balkáni régióban kifejtett tevékenységét (Lajcák első külügyminisztersége előtt, 2007 és 2009 között az ENSZ főképviselője volt Bosznia-Hercegovinában) és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Szlovákia részéről megnyilvánuló támogatást Szerbia az uniós csatlakozási tárgyalások során is élvezni fogja.
A volt szlovák kormányfő szavait semmiképpen sem lehet a Koszovó elismerésére vonatkozó szlovák álláspontban bekövetkezett bármiféle változásnak, netán enyhülésnek tekinteni. Nem csak azért, mert Radičová – immáron politikán kívüliként – legfeljebb a magánvéleményét fogalmazhatta meg és semmiképpen sem a kormány álláspontját (amint erre a szerb lapnak adott interjújában utalt is). Másfelől pedig maga a gyakorlat sem erre enged következtetni. Elég csak a közép-kelet-európai államfők júniusi, Pozsonyban tartandó csúcstalálkozójára utalni, melyre ugyan meghívót kapott Ivan Gasparovic államfőtől a koszovói elnök is, de csak azzal a megalázó feltétellel, hogy nem jeleníthetnek meg semmilyen koszovói állami szimbólumot, de még az önálló koszovói állam nevére sem tehetnek utalást.
szd, Felvidék.ma
