Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt a magyar közszolgálati televízió Lényeg című műsorának vendége, akivel Obersovszky Péter beszélgetett.
A beszélhgetés fő témája az aktuális nemzetpolitikai kérdésekről szólt- így az autonómiáról, a határon túli magyarok választási részvételéről és a nagy vihart kavart – ugyanakkor példaértékű összefogást eredményező – székelyzászló-ügyről. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot betöltő kereszténydemokrata politikus az autonómiát a kisebbségi jogok királynőjének nevezte s ha ez így van, akkor „mi sem érjük be a cselédlánnyal vagy az udvarhölggyel, akkor nekünk is a királynő kell”. Hozzátette azonban, hogy a konkrét autonómiakoncepciót az egyes elszakított nemzetrészeknek kell kidolgozniuk (s amit aztán a magyar kormány támogatni fog) – ami magában foglalja a területi és kulturális autonómiát is. Semjén szerint ugyanis ezek nem válaszhatók el egymástól, ez nem „vagy-vagy” kérdés. Értelemszerűen a szórványmagyarságnál a kulturális autonómia jöhet szóba, míg a tömbmagyarság esetében a területi. A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra a jelentésre, melyet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése fogadott el még 2003-ban az autonómiáról (ún. Gross-jelentés). A jelentés az autonómia, mint az európai konfliktusokra ajánlott megoldás előnyei között említi az ellentétek csökkenésén túl a gazdasági és szellemi fejlődést is, így az gyümölcsöző mindenkinek: a többségi és kisebbségi nemzeteknek, de az anyaországoknak is.
A Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok választójogával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés a választópolgárok regisztrációja. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket – de csak a Magyarországon élő állampolgárokra vonatkozóan. Semjén arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli magyarok regisztrációja megmaradt és az szükséges is, viszont arra mindenképpen ügyelni fog a kormány, hogy külföldi szervek ne szerezhessenek tudomást állampolgáraik magyar állampolgárságáról.
A beszélgetésben szó esett a székelyzászló-ügyről is, amivel kapcsolatban Semjén megjegyezte: „ekkora reklámot még az életben nem csináltak a székely zászlónak”. A nemzeti jelképek, szimbólumok használatát s annak kifejezését, hogy valaki valamely közösséghez tartozik, a legalapvetőbb emberi jogok közé sorolja. Ez ugyanúgy vonatkozik például a gyulai románságra is, vagyis Semjén szerint a legtermészetesebb dolog, ha ők például a román szimbólumokat használva fejezik ki önazonosságukat.
szd, Felvidék.ma
