Nem szavazta meg a parlament a június 4-i ülésén a Most-Híd vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos javaslatát. 72 képviselő tartózkodot, a törvénytervezet így nem került második olvasatba. A Most-Híd lemondásra szólította fel a kisebbségi kormánybiztost.
Az ellenzéki képviselők módosító javaslata szerint, amely két törvényt, a kisebbségi nyelvhasználati törvényt és a vasútról szóló törvényt módosítaná egyszerre, a vasúti megállók és megállóhelyek megjelölésén a szlovák mellett fel lehetne tüntetni a kisebbség nyelvén való megnevezést is.
„A törvényjavaslat a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény közti ellentét megszüntetésére szolgál, s ezáltal a vasúti táblákon jogilag lehetővé teszi a megnevezés kisebbségi nyelven történő feltüntetését azokon a településeken, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében erre jogosultak” – érvelt a javaslat beterjesztésekor a Most-Híd párt, melyet az ülésen Érsek Árpád, a Most-Híd képviselője indokolt.
A kisebbségi megnevezés feltüntetése azonban nem lenne kötelező, csupán egy lehetőség. A törvényjavaslat ugyanis a magyar megnevezés feltüntetését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a településeknek kérvényezniük kell ezt, jóváhagyás után pedig – esetünkben – a magyar felirat feltüntetésének kivitelezését az önkormányzatoknak saját költségükön kellene megvalósítaniuk, amit a Magyar Koalíció Párta több fórumon is kifogásolt. Az MKP elnöke, Berényi József korábban úgy nyilatkozott a Most-Híd módosító javaslatáról, hogy az több oknál fogva is rossz, s elfogadása olyan új precedenst teremthet a nyelvhasználati joggyakorlatban, ami a jövőre nézve katasztrofális eredményeket hozhat a felvidéki magyarság számára. „Nyilvánvaló, hogy azokon a helyeken, ahol a magyar képviselők száma nem éri el az 50 százalékot, szinte elképzelhetetlen, hogy kérvényezzék a magyar megjelölést. Ez így összességében elfogadhatatlan, sérti a kilencvenes évek joggyakorlatát is, és huszonnégy évvel a rendszerváltás után egy olyan precedenst vezethet be, amely komoly visszalépést jelent a joggyakorlás területén” – nyilatkozta korábban Berényi.
Politika kommentátorok és elemzők a törvénymódosítás parlamenti elfogadásának nem látták nagy esélyét. Bár a Most-Híd képviselői saját bevallásuk szerint tárgyalásokat folytattak a módosító javaslat elfogadását illetően a Smer képviselőivel is, a kilátások az ülés elejéig nem voltak túl biztatóak.
A Smer frakcióvezetője, Jana Laššáková már előzetesen is azt nyilatkozta, hogy bár még nem született döntés a jogszabály támogatását illetően a frakción belül, valószínűbb, hogy nem szavazzák meg. Az ülés megkezdésekor még az ellenzék sem volt egységes a kérdésben, a törvény megtámogatását csupán az SDKÚ-DS és a KDH jelezte.
Érsek Árpád parlamenti felszólalása a kétnyelvű vasúti táblák kapcsán
„Mielőtt még a most tárgyalt kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúttörvény módosításáról kezdenék beszélni, engedjenek meg egy rövid kitekintést. Biztosan Önök közül is sokan, ahogyan jómagam is, sokat utaznak. Próbáljanak visszaemlékezni, hogy az utóbbi években voltak-e olyan helyen, ahol a többnyelvű feliratok, megjelölések különlegességnek számítottak. Az igyekezet, hogy közeledjünk az emberekhez, megtaláljuk a közös nyelvet, de legfőképpen békésen élni olyan időben, amikor a világ egyre kisebb lesz, valahogy teljesen természetessé vált. Leginkább ott, ahol több nemzet és nemzetiség együttélése történelmileg adott.
Sajnos, Szlovákiában, ez nem így van. Még most sem, a 21. században, az egységes Európában. Még most sem, amikor turistákat akarunk idecsalogatni, amikor az adófizetők pénzéből igyekszünk az országról barátságos képet alkotni. Nem azért, mintha Szlovákia lakosaira nem lenne jellemző a közvetlenség. Épp fordítva. Az embereknek ezzel nincs semmi bajuk. Inkább a politikusok és legfőképpen a hivatalnokok csinálnak ebből politikai ügyet, egy lehetséges eszközt a hivatali obstrukció számára.
Pedig ez olyan egyszerű. Nem nehéz egy kicsit figyelmesebbnek lenni, európaiabbnak, és lazábban kezelni a dolgokat. Ha az adott területen egy kisebbség tagjai élnek, a községek, a vasútállomások, a középületek, közintézmények megnevezése a kisebbség nyelvén is legyenek kiírva. Kinek fájhat ez? Még tovább megyek: úgy gondolják, hogy a dunaszerdahelyi vasútállomáson sértene valakit, ha a város neve magyarul is ki lenne írva? Csökkentené ez a szlovák megnevezés fontosságát? Aligha. Kételkedne valaki, hogy Szlovákiában van? Ezt talán mégse.
Nálunk azonban ez már csak így van. Amint felmerül egy kis igyekezet, próbálunk előbbre lépni a kétnyelvűség kérdésének megoldásában, tűz alá kerülünk. Még élénken emlékszem a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadási folyamatára. Hosszú hónapokig tartott, mire magunkhoz tértünk, mire elmúlt a hatása az elfogadás során, a vitában elhangzott kijelentéseknek.
Most tisztelt kollégák, felmerült egy újabb probléma. A Szlovák Vasút azért nem tett eleget 50 község azon kérvényének, hogy a kisebbség nyelvén is kitehessék a vasútállomás megnevezését, mert ezt a vasúttörvény nem írja elő egyértelműen, úgy érzik a törvény nem ad számukra felhatalmazást arra, hogy lépjenek az ügyben.
A kormánybiztos hivatala több mint hat hónapon át tárgyalt a közlekedésügyi hivatallal és a Szlovák Vasút képviselőivel – eredménytelenül.
Ezért úgy döntöttünk, előterjesztjük ezt a javaslatot, összhangba hozzuk a két törvény. A törvény célja, hogy arra késztesse az államot és a köztisztviselőket, hogy lehetővé tegyék a helységnevek feltüntetését a vasútállomásokon és a vasúti csomópontokban kisebbségi nyelven is, ha az adott község megfelel a kisebbségi nyelvhasználati törvényben meghatározott 20%-os követelménynek. Se többet, se kevesebbet. Csak lehetővé akarjuk tenni. Mert ez így logikus.
Mindezek fontosak a kisebbségek számára, miközben ez a többségi nemzet részéről csak egy gesztus. Se több, se kevesebb.
Én, a hasonló esetekből leszűrt tapasztalataim ellenére, úgy vélem, hogy ez menni fog, kedves kollégáim. Mivel öntudatos európaiak vagyunk, és nincs szükségünk arra, hogy Svájcba járjunk feliratokat és helységneveket nézegetni, ahol akár négy nyelven is szerepelnek. Bizonyítsuk be, hogy ez tényleg így van.
Tisztelt Parlament, a miniszterelnök úr a kormány kinevezése alkalmával 2012-ben kijelentette a status quo megőrzését a nemzeti kisebbségek jogainak tekintetében, és ismételten elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésében a Smernek nem áll érdekében a status quo megváltoztatása. A jogszabályoknak ez az összehangolása éppen erről szól.
Tisztelt Képviselők, kérem, támogassák ezt a törvénymódosítást” – mondta el Érsek Árpád.
Végül vita sem alakult ki a parlamentben. A képviselők közül senki sem jelentkezett hozzászólásra. A szavazásnál 51 képviselő szavazott igennel, 4-en szavaztak nemmel, 72 képviselő tartózkodott. A törvénytervezet így nem került második olvasatba.
Bugár Béla és Solymos László, akik a beterjesztői voltak a törvényjavaslatnak június 5-ére, 9.30 órára sajtótájékoztatót hívtak össze, amelynek nyilván témája lesz az is, hogy a Most-Híd elnöksége felszólította A. Nagy László kisebbségi kormánybiztost, hogy adja vissza megbízását. Bugár Béla a Most-Híd elnöke úgy véli, ez a sikertelen parlamenti szavazás sérti kisebbségi status quót is, melyet Fico ígért a kormányalakításkor. Mindez viszont inkább azt igazolja, hogy a Most-Híd-nak a parlamenten belül nincs érdekérvényesítő ereje.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39508,39483″}
