Ivan Gašparovičnak már csak pár hónapja van hátra a köztársasági elnöki székben. Államfői ténykedését a szakemberek már most passzívnak és jelentéktelennek értékelik, egyetlen kivételt leszámítva – Jozef Čentéš ki nem nevezésének ügyét. Ha Gašparovič valamelyik köztársaságielnök-jelölt támogatása mellett döntene, akár a lehetséges választóinak egy részét is elriaszthatná.„Úgy vélem, hogy a hírnevével, amellyel a köztársasági elnöki tisztségből távozik, bármelyik jelöltnek inkább a kárára válna a támogatása. Még Robert Ficónak vagy a Smer más jelöltjének is” – jelentette ki Tomáš Koziak politológus. A szakember véleménye szerint már a Smer választói sem értékelik pozitívan a jelenlegi államfőt. Gašparovič imázsát a címére történő gyakori gúnyolódások vagy viccek is csak rontják. Ján Baránek, a Polis ügynökség elemzője ennyire negatív reakciókat nem vár a választóktól, bár megengedi, hogy Gašparovič támogatása mobilizálhatná azokat a választópolgárokat az államfőválasztáson való részvételre, akiknek nem tetszett a ténykedése.
Ellenkező véleményen van a Felmérések ügynökség vezetője, Pavol Marchevský. Azt állítja, hogy a jelenlegi köztársasági elnök szavának súlya van a szocialista választóknál, így a baloldali jelölt oldalára állíthatja a „hallgató többséget”, amelyik 2009-ben őt is a hivatalába juttatta, amikor a jobboldali ellenfele – Iveta Radičová – mellett főleg a média és az intellektuálisak lobbiztak. A szakembernek nincsenek kétségei a baloldali jelölt Gašparovič általi megtámogatása felől. „Minimum közvetve, de lehet, hogy közvetlenül is megteszi. Az előző választások második körének harcában a Smer egyértelmű jelöltje volt. Ezért azt gondolom, hogy támogatni fogja a jelöltjüket. Ezt várják tőle, ez a kutya kötelessége” – vélekedik a politológus.
Az egyik szakember sem feltételezi azonban, hogy Gašparovičnak sikerülne még egyszer hasonlóképpen láttatnia magát, mint Jozef Čentéš főügyésszé való ki nem nevezésével. Azt azonban nem zárják ki, hogy valamit még tartogat a tarsolyában. „Ez attól függ majd, hogy mit tervez a kormány. De saját aktivitásokat várni tőle nehéz. Nem tűnt ki kezdeményező emberként, nem állt elő saját ötletekkel a hivatali ideje során, amelyek a társadalmat és a politikát előremozdították volna” – állítja Koziak. Sokkal passzívabb volt ténykedése során, mint a cseh államfőtársa, Miloš Zeman, a nagyon hasonló hatáskörök ellenére is. Koziak szerint még Gašparovič elődje, Rudolf Schuster is aktívabb volt hivatali ideje alatt.
Túlságosan pozitív értékelést az elmúlt majdnem 10 év alatti államfői ténykedését illetően Marchevskýtől sem kapott Gašparovič, aki azt állítja, hogy az első választási ciklusban jelentéktelen volt, és csak minimális teljesítménnyel működött. Változást csak a Čentéš-ügy hozott. „A köztársasági elnök, akitől elvárják, hogy pártokon feletti legyen, s hogy enyhítse a politikai ellenfelek szembenállását, épp hogy a politikai történések és versengés középpontjába került. Ebben az értelemben az utolsó két éve rendkívül ellentmondásos volt.” – vélekedik a Felmérések ügynökség vezetője. Véleménye szerint az elkövetkezőkben Gašparovič már nem túlságosan fog állást foglalni gazdasági, társadalmi vagy szociális kérdésekben, inkább csak a sportrendezvényekre reflektál majd. Egyedüli jelentősebb megnyilvánulása a köztársaság helyzetéről szóló jelentés lehet, amellyel valószínűleg a jövő év elején lép majd színre. „De egy másik Čentéš-ügy már nem fenyeget” – jelentette ki.
Aktualne.sk nyomán, dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39708,39403,38902,38496,38437,38099,37988″}
